A Planitzertől a Hansa Rostockig: az NDK bajnokai

Az NDK csapatainak európai kalandjait bemutató írásban már esett szó az első két, még egyenes kieséses rendszerben lebonyolított keletnémet bajnokságról, amelyet 1948-ban a Planitzer SG, egy évvel később pedig az Union Halle nyert meg.

Gólparádé a nyitányon

Az első valódi, már ligarendszerben zajló bajnokságot az 1949-50-es szezonban írták ki, még DS-Oberliga néven (a Német Sportszövetség rövidítését nyolc évvel később cserélték le az ország betűszavára, így lett a pontvadászat elnevezése DDR-Oberliga). Érdekesség, hogy amikor a csatározások elkezdődtek, az NDK hivatalosan még nem is létezett, hiszen az ország „születési dátuma” 1949. október 7., míg a bajnokság nyitó mérkőzését már szeptember 3-án lejátszották. Nem csak ezért sikeredett emlékezetesre a Babelsberg–Friedrichstadt találkozó, hanem azért is, mert a vendégcsapat alaposan megszórta ellenfelét: a végeredmény 12–2 lett.

Mégsem lettek bajnokok a friedrichstadtiak, hiszen a Horch Zwickau (a két évvel korábbi győztes Planitz jogutóda) két ponttal többet gyűjtött, és megszerezte az aranyérmet.

Schöne megdönthetetlen rekordja

A következő négy szezon mindegyikében más-más csapat nyerte meg a bajnokságot. Az 1950-51-es kiírásban a Chemie Leipzig végzett az élen – ugyan a lipcseiek sem fukarkodtak a találatokkal, hiszen a 34 bajnokin (ekkor éppen 18 együttes szerepelt az élvonalban) 80 gólt szereztek. De még az aranyérmes együttes csatárainál is jóval eredményesebben futballozott a csupán hetedikként záró, ám összesen 97 gólig jutó Rotation Babelsberg támadója, Johannes Schöne, aki nem kevesebb, mint 38 alkalommal volt eredményes az idény során – ezt a rekordját az ország megszűnéséig megközelíteni sem tudta senki az NDK-ban.

(Forrás: Sport-90.de)

A Dynamók uralma

Az 1952-53-as bajnokság volt az első, amelyet a Dynamo Dresden nyert meg – a drezdaiak második aranyérmére ugyan majd’ húsz évet kellett várniuk a fekete-sárgák meglehetősen fanatikus szurkolóinak, a folytatásban azonban már sűrűbben jöttek a sikerek, hiszen 1971 és 1990 között további hét alkalommal ünnepelhettek a hívek.

Nyolc aranyérmével azonban Drezda csak a második legeredményesebb keletnémet városnak számít a bajnoki címek számát tekintve (bár az érmek számát tekintve nyolc arany, nyolc ezüst és hat bronzéremmel listavezető a szászországi település, a hét NDK-s kupagyőzelemről nem is beszélve). Az első helyezett természetesen (Kelet-)Berlin: a főváros két klubja összesen tizenhatszor diadalmaskodott, vagyis az összesen 41 alkalommal kiírt pontvadászat majdnem felét a fal tövében működő együttesek nyerték (sőt ez a szám valójában 22, de erről majd egy picit később ejtünk még szót).

Az elsőt az 1978-79-es, az utolsót pedig az 1987-88-as idényben zsebelték be – és mivel az évtizedes széria előtt három évig, utána pedig két esztendőn át a Dresden végzett az élen: 15 évig Dynamónak hívták az NDK bajnokcsapatát!

A vándorló Vorwärts és a többiek

Az ország történetének harmadik legeredményesebb klubja a Vorwärts Frankfurt, amelynek otthona természetesen nem tévesztendő össze az Eintracht városával, a Majna-parti Frankfurttal. Igaz, amikor az aranyérmeket nyerte a klub, még egyik Frankfurtban sem volt érdemes keresni a gárdát. 1951-ben Lipcsében alakították meg a honvédség csapataként, majd két év múlva Berlinbe költöztették és szűk két évtizeden át a fővárosban szerepelt – ide tartozóként nyerte meg mind a hat aranyérmét az együttes. A következő és végleges állomás volt 1971-ben – a „kis” – Frankfurt, a csapat jelenleg 1. FC Frankfurt néven az ötödosztályban vitézkedik.

Három olyan csapat volt az NDK-ban, amely három-három alkalommal tudta megnyerni a bajnokságot – ezek közül kettő a nemzetközi porondon is sikeresen szerepelt. A hazai aranyérmek mellett az 1. FC Magdeburg az ország történetének egyetlen nemzetközi kupagyőzelmével is büszkélkedhet, miután 1974-ben elhódította a Kupagyőztesek Európa-kupáját. (A hazai kupasorozatban pedig azt a bravúrt hajtotta egyébként végre, hogy hét alkalommal jutott be a döntőbe és valamennyi finálét megnyerte). A Carl Zeiss Jena hét évvel később ugyanígy a döntőig jutott a KEK-ben, de ott kikapott a Dinamo Tbiliszitől.

A harmadik háromszoros bajnok a Wismut, amely azon kevés klub egyike, amely nem (mindig) annak a városnak a nevét viselte, ahol a hazai mérkőzéseit játszotta. Az 1945-ben Aue városában alapított klub – talán mondani sem kell, egy, a központban meghozott politikai döntés miatt – 1956-ban, 1957-ben és 1959-ben is Wismut Karl-Marx-Stadt (a mai Chemnitz) néven lett bajnok, de ebben az időszakban is az auei stadionban fogadta az ellenfeleit. Az együttes később visszakapta eredeti otthonának nevét, 1993 óta pedig Erzgebirge Aue néven szerepel, jelenleg a harmadik vonalban.

(Forrás: Berliner Zeitung)

A bajnokság, amely az NDK-ban kezdődött és az NSZK-ban ért véget

Az 1990-91-es bajnoki kiírás abból a szempontból is kuriózumnak számít, hogy tovább tartott, mint ameddig az ország létezett. Az NDK ugyanis 1990. október 2-án éjfélkor megszűnt, a két hónappal korábban elindult pontvadászatot viszont még végigjátszották, és a Német Demokratikus Köztársaság történetének utolsó bajnoki címét csak 1991. május 25-én osztották ki. Méghozzá a Hansa Rostock csapatának, amely a hatvanas évek négy ezüstérme után (hármat még Empor Rostock néven) először – és utoljára – lett aranyérmes.

A következő, 1991-92-es idényben az egykori NDK pontvadászatának első két helyezettje, a Hansa és a Dynamo Dresden az immár egyesített Németország bajnoksága, a Bundesliga élvonalában állhatott rajthoz, a többi keleti klub pedig az alacsonyabb osztályokba kapott besorolást.

A rostockiak a szezon végén kiestek, később visszajutottak és eddig összesen tizenkét idényt töltöttek az élvonalban (a legjobb eredményük két hatodik hely, az egyik 1996-ból, a másik két évvel későbbről).

A drezdai klub az első közös idényben bent tudott maradni, sőt egészen 1995-ig a Bundesliga első osztályában szerepelt, ahová azonban azóta sem sikerült visszajutnia.

Jelenleg két, az egykori NDK területén működő klub szerepel a német élvonalban: az Union Berlin bajnoki címet ugyan nem tudott nyerni, de a Keletnémet Kupát 1968-ban elhódította, az RB Leipzig viszont már csak jóval az NDK megszűnése után, 2009-ben jött létre.

Kiemelt fotó: hansa news