A Premier League-éra legjobb támadója búcsúzik Liverpooltól?
Kilenc felejthetetlen liverpooli szezon után az idény végével elköszön az Anfieldtől Mohamed Szalah. Az nem kérdés, hogy a klubtörténet egyik legnagyobbja hagyja el a Mersey-parti klubot, de vajon nevezhetjük-e a Premier League-éra legkiválóbbjának? Erre kerestük a választ, miközben igyekeztünk arra is rávilágítani, hogyan, milyen erényeinek hála juthatott el egy aprócska egyiptomi faluból a futballvilág trónjára.
Azt már néhány napja tudjuk, hogy Mohamed Szalah a szezon végén elköszön a Liverpooltól, és az is nyilvánvaló, hogy az Anfielden eltöltött kilenc pompás évével beírta magát a klub aranykönyvébe. A kérdés az, minden idők legkiválóbb liverpooli támadója búcsúzik-e, és nevezhetjük-e az 1992 óta létező Premier League legnagyobbjának?
A képzeletbeli címre mindkét oldalról találni konkurenst. Ha csak a gólokat vesszük, a 255 találatot jegyző Szalahot Liverpoolban megelőzi a házi gólrekorder Ian Rush (346 gól) és a második Roger Hunt (285), a Premier League-ben pedig a 191 góljánál többet ért el Alan Shearer (260), Harry Kane (213) és Wayne Rooney (208). Rooney a bajnoki címek, Rush azon felül a BEK(BL)-trófeák számában is veri, és bármennyire bámulatos is Szalah 93 bajnoki gólpassza, Rooney tízzel többel akasztotta szögre a stoplist.
Csakhogy amíg Rush és Rooney született középcsatárként dedikált gólvágónak volt nevezhető, akiknek világéletükben az volt az elsődleges feladatuk, hogy a gólokat termeljék, Szalah mintha csak egyesítette volna a szélső és a center fogalmát, illetve feladatkörét; amellett, hogy előkészít, hogy elfutásaival, visszalépéseivel vagy a befelé irányuló mozgásával magának és társainak is helyzetet teremt, még a gólokat is szakmányban rugdossa. Ő a „two in one”, a szélső, aki egyszersmind a tökéletes befejező. Jó, ez azért barokkos túlzás, mert a kilenc évnyi liverpooli PL-karrierjében 153 helyzetet puskázott el, de melyik center nem hibázik? A minden idők egyik legnagyobb gólvadászának gondolt Erling Haaland 103-nál jár a Premier League-ben, és nem kilenc éve tagja, hanem csak négy.
Még különlegesebbé teszi Szalah elképesztő gólmennyiségét, hogy számos félelmetesen nagy gól keveredett a termésbe: a Manchester City ellen lőtt a félpálya közeléből gólt a kapuját elhagyó Ederson felett átemelve a labdát, de ugyancsak a City ellen rúgta meg élete egyik legnagyobb szólógólját, amikor három védő gyűrűjében vitte el a jobb oldalon a labdát, majd egy negyediket is elfektetett a 16-oson belül, és úgy lőtt jobbal a hosszú sarokba.
Jürgen Klopp: „Szerintem Mo minden idők egyik legnagyobbja”
A gólok értékét mindannyiszor növelte, hogy annak a csapatnak rúgta, amelyikkel késhegyre menő csatákat vívott a bajnoki címért. Azaz a legnagyobb meccseken sem keltett csalódást, sőt, ez pedig a klasszis egyik legfőbb erénye.
A bejelentés apropóján Jürgen Klopp is elérzékenyülten gondolt vissza gólfelelősére, no meg a Roberto Firminóval és Sadio Manéval kiegészülő, öt év alatt 338 gólt berámoló fantasztikus támadótrióra az Anfield Wrapnek adott nyilatkozatában: „Szerintem Mo minden idők egyik legnagyobbja. És elég sokáig a világ legjobb támadóegységének volt a tagja. Nem könnyű ebből a hármasból kiemelkedni, Mo abban volt nagy, hogy mindenki másnál jobban akart gólokat rúgni.”
Amúgy is ez a képessége juttatta el a futballvilág trónjára, és leginkább emiatt éltette a liverpooli szurkolótábor róla szóló dalában Egyiptom királyaként. Az elszántsága hajtotta, az iszonyatosan erős belső motivációja, az elképesztő akaratereje, hogy ő márpedig profi futballistává válik – nem is akármilyenné, a világ egyik legjobbjává.
Ezért tudott 14 éves korában szülővárosából, Nagrigból több átszállással, lélekvesztő kisbuszokba befészkelődve napi nyolc órát utazni Kairóig, hogy a számára a fejlődést biztosító, és a futballistává válás esélyével kecsegtető al-Mokawloonban (Arab Contractors) focizzon. Két órát töltött az iskolában, és kilenckor már elindult, hogy az ebéd után kezdődő edzésen részt vehessen. Délután újra csak felkerekedett, megint zötykölődött négy órát, késő este hazaérve vacsorázott, majd lefeküdt aludni, másnap meg kezdődött minden újra. Ez olyasfajta elhivatottság, ami csak kevesek sajátja, de ami nélkül nem juthatott volna el a Premier League-ig, és nem válhatott volna a világ legkeményebb, legkompetitívebb bajnokságának egyik legkiválóbbjává.
Szalah (vagy Henry, Ronaldo, Shearer, Kane, Rooney, Haaland) a legjobb támadó? Ízlés kérdése, de szinte lehetetlen a választás
Hogy őt nevezhetjük-e minden idők legnagyobb Premier League-csatárának, az valahol ízlés kérdése. Az aligha kérdés, hogy az első ötben van, ennél pontosabban nehéz volna elhelyezni. Ahhoz túl sok kiválóság taposta már az angliai gyepet. Meg is hagynánk mindenkinek a választás jogát. Némi segítséget kínálunk azért a döntéshez. Tehát, ki mit tett le az asztalra?
Thierry Henry: 258 PL-meccs, 175 gól, 0,68 gól/meccs, 74 assziszt, két bajnoki cím és négy angliai Aranycipő. Szinte minden megmozdulása és gólja esztétikai élményt nyújtott.
Cristiano Ronaldo: 236 PL-meccs, 103 gól, 0,44 gól/meccs, 37 assziszt. Az első manchesteri időszakában hat év alatt nyert zsinórban három bajnoki címet, elhódította csapatával a Bajnokok Ligáját, majd akkor világrekordot jelentő 80 millió fontért a Real Madridba igazolt.
Alan Shearer: 441 PL-meccs, 260 gól, 0,59 gól/meccs, 64 assziszt. Minden idők egyik legkiválóbb angol középcsatára, kiemelkedő fejjátékkal és rúgótechnikával, minden porcikájában érezte a góllövést. Bajnoki címet szerzett a Blackburn Roversszel.
Harry Kane: 320 PL-meccs, 213 gól, 0,67 gól/meccs, 46 assziszt. Plusz három gólkirályi cím és félelmetes befejezőkészség. 48 gólos hátrányban az abszolút PL-rekorder Shearertől hagyta el 2023-ban a Tottenham Hotspur csapatát, hogy német bajnokságokat nyerjen (jó esetben BL-t is).
Wayne Rooney: 491 PL-meccs, 208 gól, 0,42 gól/meccs, 103 assziszt. Emellett öt bajnoki aranyérem, Bajnokok Ligája-diadal, ollózós- és szabadrúgásgólok, fejesek és távoli bombák. Mindent tudott erről a játékról.
Sergio Agüero: 275 PL-meccs, 184 gól, 0,67 gól/meccs, 47 assziszt. Öt bajnoki cím a Manchester Cityvel, és a ráadásbeli gól 2012-ből, amellyel 44 év után lett ismét angol bajnok a City.
Erling Haaland: 126 PL-meccs, 107 gól, 0,85 gól/meccs, 23 assziszt. Nála gyorsabban senki nem jutott el 100 PL-találatig, begyűjtött már két bajnoki aranyat és egy BL-trófeát a Cityvel.
És akkor Szalah: 323 PL-meccs, 191 gól, 0,59 gól/meccs, 93 assziszt. Két PL-cím, egy Bajnokok Ligája-serleg, és a kérdés, minden idők legnagyobb PL-játékosának tekinthető-e? Nevezett csatárokon túl pályázhat még a címre Dennis Bergkamp, Gianfranco Zola, Eden Hazard, Ryan Giggs, Steven Gerrard, Frank Lampard, sőt, alán még más is, egy biztos: szégyenkeznie egyik összevetésben sem kellene.
Az első idényétől megvesznek érte Liverpoolban
Úgy például, ahogy ő, csak kevesek robbantak be a PL-be: mindjárt az első idényében 32 gólt jegyzett, elképesztően magasra téve a lécet, s ami igazán nagy szó, az idei kivételével egyetlen szezonban sem verte le. Az öt bajnoki gól az ő szintjén persze katasztrófa, de ha a nagy egészből kivesszük ezt a búcsúszezont, az elénk táruló kép pazar.
Az első, 32 bajnoki góllal záruló évadot mindjárt Bajnokok Ligája-győzelemmel koronázhatta volna meg, a nem egyszer piszkosul játszó Sergio Ramos egy válldobással azonban kevesebb, mint fél óra elteltével taccsra vágta. Tudta jól, kitől kell leginkább tartani. És a Liverpool is tudta, legjobbja nélkül aligha lesz meg a trófea. Az elszálló önbizalmon is múlt a Real Madrid 3–1-es kijevi győzelme. Szalah persze legalább olyan erősen tért vissza, és legközelebb már BL-cím lett a jutalma. Azóta is ontja a gólokat, az előző nyolc PL-szezonját csak háromszor zárta 20 alatt.
A számokon túl legalább annyira fontos egy futballistánál, hogy milyen nyomot hagy maga után a néplélekben, mennyire sikerül magát beírnia a városi folklórba, belopnia magát a szurkolók szívébe, és ha ezt is fokmérőnek tekintjük, Szalah pláne csúcskategóriás. Az első idényétől megvesznek érte Liverpoolban, a neki írt dalok, az állandóan felcsendülő rigmusok, a falfestmények mind a dicsőségét zengik, ezt pedig a góljai mellett odaadó futballal vívta ki. Azzal, hogy megértette, miről szól a Liverpool. Hogy a Liverpool története vér, veríték és könnyek. hogy bármennyire is imádják arrafelé a látványos játékot, ott melózni is kell. Tudni megszenvedni a sikerért. Szalah játéka és személyisége is ötvözte a kettőt. A fineszt és a melót. A káprázatot és a robotot. A könnyedséget és az izzadságszagot. Nyilván előbbiből kaptunk tőle többet, és csodálhattuk éveken át az indulósebességét, cselezőkészségét, az egy az egy elleni játékát, alacsonyabb termete dacára a testi erejét, ahogy beáll a védőjének, aki képtelen szerelni, a befejezéseit, amelyek csak néha sikerültek megmagyarázhatatlanul sutára, többségükben gólt, nem is akármilyen gólt eredményeztek. Mindezek pedig legendássá tették Liverpoolban.
„Sosem gondoltam volna, hogy ennyire mélyen a részemmé válik a klub, a város, az itt élő emberek. A Liverpool nem csak egy klub, ez szenvedély, történelem, életérzés. Nehéz ezt azoknak elmagyarázni, akik nem részesei ennek” – írta a közösségi oldalain megjelent búcsúüzenetében, de a klub és szurkolói iránt érzett csodálata kölcsönös. Őt legalább annyira bálványozzák.
„Mintha csak neki találták volna ki a Liverpoolt, Liverpoolnak pedig őt – fogalmazta meg gondolatait a BBC-n a The Redmen TV-től Chloe Boxham. – Az egyik legnagyszerűbb jobbszélső a PL történetében, de feltehetően a világ labdarúgásában is.”
Nehéz lenne vele vitatkozni.
Borítókép: premierleague.com
Szerző
Galambos Dániel
Galambos Dániel
Kapcsolódó cikkek
Szalah: megy vagy marad?
A kérdés akár kiegészíthető úgy is, mi lesz a nyártól a nemrégiben még megbonthatatlannak hitt Szalah, Firmino, Mané hármas sorsa, elvégre a következő szezon végén mindhármuknak lejár a szerződése. Az egy-két éve még csodálattal bámult trió tagjai közül Mohamed Szalah jövője érdekli persze a leginkább a Liverpool híveit. No hát akkor, megy vagy marad?
Szalah már 150 gól fölött jár, de lehet-e őt pótolni Liverpoolban?
Ugyancsak kérdés, mi lesz a Liverpoollal, ha nem csak az Afrika-kupa idejére, de esetleges nyári távozásával hosszú távon is elveszíti első számú gólfelelősét? Elvégre mint a közelmúltban is néhányszor kiderült, ha ő nem talál be vagy készít elő zseniálisan, Jürgen Klopp csapata a gólszerzést tekintve bajban van – a szaúdi liga dollármilliói eközben pedig vészesen közelednek, és ki tudja, meddig tud ellenállni azoknak klub és játékosa. Ha ebben az idényben Szalah marad is még az Anfielden, a szezon végén könnyen lehet, hogy odébbáll, ilyen góltermelő márpedig nem terem minden bokorban.
Egoista ömlengés vagy jogos őszinteség Szalah kifakadása?
Mohamed Szalahnál az elmúlt hétvégén betelt a pohár. Miután harmadszor is kispadra került, a nagy nyilvánosság előtt fogalmazta meg fájdalmát. Meglehetősen élesen. Az eredmény: nem utazhatott el a milánói BL-összecsapásra, liverpooli legendák szimpátiáját veszítette el, megosztotta a szurkolótábort. De pusztán csak őszintén kiöntötte a szívét? Vagy mögöttes szándék vezérelte? Szabad ilyet egy vérprofinak? És mit mutatnak a számok az idei teljesítményéről? Véleménynyilvánítással vegyes értekezés következik.