A Real Madrid legendája volt a kubai forradalmár kedvenc játékosa
Ernesto „Che” Guevara a labdarúgás nagy kedvelőjének vallotta magát, a gyermekkorától tartó asztmás megbetegedése ellenére a híres szabadságharcos maga is focizott. A megosztó személyiség Kolumbiában játékosedzőként tevékenykedett, amikor jelen volt a Millonarios és a Real Madrid összecsapásán, és szurkolt a helyi csapat színeiben játszó kedvencének, Alfredo di Stéfanónak, aki később a „blancók” ikonja lett.
A kolumbiai labdarúgó-szövetség FIFA-ból való kiszakadása idején, 1949 és 1953 között az országban egy igazi „kalózliga” működött. Akkoriban hatalmas pénzösszegekkel számtalan kiváló labdarúgót szerződtettek a világ minden tájáról. A korszak sikercsapata a bogotái Millonarios volt, amely három bajnoki címet nyert három év alatt. A kék-fehérek legnagyobb sztárja az argentin River Plate-et elhagyó Alfredo di Stéfano volt, aki még kolumbiai válogatott is lett, mielőtt a Real Madridhoz igazolt volna. Három bajnoki cím mellett 111 mérkőzésen 93 gólt szerzett a csapat színeiben.
1952. július 6-án a Millonarios egy barátságos bemutató-mérkőzést játszott a Real Madriddal a zsúfolásig megtelt bogotái Estadio Nemesio Camacho El Campínban mintegy 50 ezer néző előtt. A lelátón helyet foglalt a későbbi kubai forradalmár, Ernesto „Che” Guevara is, aki Di Stéfanót vallotta a kedvenc játékosának. Bár a találkozó elején a spanyolok szerezték meg a vezetést Ruben Olsen góljával, a kolumbiai gárda fordítani tudott és 2–1-re győzött, amiből hatalmas népünnepély kerekedett.
A forradalmár a legelfogadottabb verzió szerint 1928. június 14-én született az argentin Rosárióban, kedvenc klubcsapata pedig a helyi Rosário Central volt. Már kisgyermekkorától asztmás megbetegedéssel küzdött, értelmiségi családja kétéves korában a szárazabb klímájú Alta Graciába költözött az egészsége érdekében. Betegsége dacára több sportban is kipróbálta magát: atletizált, úszott, rögbizett, focizott és golfozott is.
Guevara 1951-ben kezdte a motoros kalandjait barátjával, Alberto Granadóval. Észak-Argentína mellett bejárták Chile, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela és Panama különböző vidékeit, de útba ejtették az egyesült államokbeli Miamit is.
Amikor Kolumbiában jártak, csatlakoztak a perui és a brazil határ közelében található Leticiában működő Independiente Sportinghoz, ahol előbb tanácsadók, majd játékos-edzők voltak. Guevara a betegsége révén a kapuba állt, itt tudott a legtöbbet „pihenni”, hogy levegőhöz jusson, és meccs közben oxigénpalackból pótolta a szükségleteit, miközben Granado a mezőnyben a cseleivel ejtette ámulatba a társait.
A Bogotában töltött idő alatt egy Julián Córdoba nevű argentin közös ismerős segítségével többször is találkoztak Di Stéfanóval. Előfordult, hogy együtt vacsoráztak vele, vagy éppen jegyeket szerzett nekik a Millonarios mérkőzéseire. Később a futballista a Real Madrid szolgálatába állt, Guevara pedig többek között a kubai forradalom központi alakjává vált.
Az utazás során tapasztalt állapotok erősítették fel a politikai nézeteiket és határozták el, hogy fellépnek a társadalmi különbségek ellen. Abban gondolkoztak, hogy a Latin-Amerika valamennyi országában egységes népfelkelésekre lenne szükség.
Guevara 1953-ban jutott el Guatemalába, ahol segédkezett a helyi hatalomátvételnél, és itt aggatták rá a „Che” becenevet, ami nagyjából annyit tesz, mint „Hé!” vagy „Ember!”. Mexikóban ismerkedett meg Fidel Castróval, akivel később erőszakkal átvették az irányítást Kubában. A diktátor Guevarát „született” kubai állampolgárnak nyilvánította, miközben számtalan rangos tisztséget is betölthetett az országban.
A megítélése máig ellentmondásos. Noha egyesek felszabadító forradalmárként tartják számon, más vélekedések szerint válogatás nélkül küldte halálba azokat, akiket a korábbi rendszer híveinek vélt, és több száz embert, köztük ártatlanokat is kivégeztetett.
Ezt követően Kongóban és Bolíviában vett részt a felszabadításért zajló harcokban, 1967. október 9-én az elfogását követően 39 évesen kivégezték.
Halálát követően valóságos kultusz alakult ki körülötte, az Alberto Korda kubai fényképész által készített portréja világhírű lett, számtalan alkotás született róla. Arcképét Diego Maradona is magára tetováltatta, melyet a világbajnok labdarúgó azzal indokolt:
„Ideje volt, hogy a két legnagyobb argentin egy testben egyesüljön.”
Guevara születésének 80. évfordulóján Rosárióban emlékművet avattak a tiszteletére. Arról azonban rendszerint kevés szó esik, hogy Guevara az egyéb tevékenységei mellett egész életében a labdarúgás bűvöletében élt.
A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője. További érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:
Kiemelt fotó: Madureira EC
Szerző
