„A siker egy út, nem pedig egy eredmény” – a kis norvég klub, amely nagy zajt keltett Európában

„A siker egy út, nem pedig egy eredmény” – a kis norvég klub, amely nagy zajt keltett Európában

2022. febr. 13.

Azzal, hogy 2021 végén az FK Bodö/Glimt hazai pályán 6–1-re megverte az AS Romát az Európai Konferencia-ligában, világszerte ismert lett. Az észak-norvég csapat utánpótlás-nevelési módszereinek utánajárva kiderült, szakmai programjuk sokkal több futballfilozófiánál. Egy olyan szemléletről van szó, ahol helyet kap a társadalmi felelősségvállalás, és a „jelenben élni” elv is. Akadémiák a világ körül sorozatunk harmadik része.


 


Az előző év októberében a José Mourinho által irányított AS Roma Európa Konferencia-liga-mérkőzésre utazott Norvégiába, az FK Bodö/Glimt csapatához. A találkozó vége 6–1 – az északi együttesnek. A csapat, amelyet 2021-ben Norvégiában senkinek nem kell bemutatni, ezzel a kiütéses sikerrel világszerte ismert lett. Számos nemzetközi sajtóorgánum írt cikket a kis norvég klubról, amely nagy zajt keltett az európai futballban.


 



 


A sarkkörön túl is van élet


Ahogy az talán nem meglepő: a hírnévig vezető út hosszú évek szisztematikus munkájának eredménye. Pedig Norvégia egyik legszelesebb városának, Bodönek a „lehetőségei” nem épp ideálisak. Az északi sarkkörön túl a nyári csúcshőmérséklet átlagosan +16 fok, míg télen –3; télen kevesebb, mint egy óra a „nappal”, míg nyáron több mint huszonhárom. Az éghajlati mellett a földrajzi tényezők is bonyolítják a helyzetet: Nordland megye egyetlen profi klubjáról van szó, amely közvetlenül a tenger mellett fekszik. Az edzésre a játékosok hajóval, vonattal, repülővel érkeznek – már, ha az aktuális időjárás ezt lehetővé teszi.


Amennyire viszontagságos az időjárás Bodöben, legalább annyira volt az a klub szereplése a 2010-es évek elejéig. A kiesés, feljutás, pénzügyi nehézségek negatív spiráljából 2012-ben kezdett el kifelé jönni a klub.


A vezetőség ebben az évben tette le azokat az alapokat, amelyek a napjainkban elért sikerekhez vezettek.


 



„Készült egy nagyon egyértelmű vízió és stratégia arra vonatkozóan, hogyan lehet sikeres a klub, amely az észak-norvégiai tehetségekre, a stabil elitklubbá válásra, és a megfelelő pénzügyi alap kiépítésén alapul. (...) Ha három évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy úgy ülünk itt, hogy bajnokságot nyertünk (2020), és legyőztük az AS Romát egy akadémistákkal teli csapattal, aligha hiszem el. Az, ami történt, mindenki legmerészebb álmait felülmúlta. De, ha jó emberekkel vagy körülvéve, és van egy jó terved, akkor nincsenek határok” – fogalmazott a Training Ground Guru podcastjében a klub akadémiájának igazgatója, Greg Broughton.



 



rib5250.webp
None




 


Egy ekkora klubnál – szinte természetes módon – kulcstényező az akadémia, pontosabban annak szakmai programja, és megvalósítása.


Az FK Bodö/Glimt esetében azonban futballfilozófia helyett helytállóbb életfilozófiáról beszélni, amelyben központi szerepet játszik a futball. Nem csak arról van szó, hogy labdarúgókat képeznek, gyerekeket készítenek fel az életre. Ennél többről: legalább ilyen fontos, hogy a klub kötelékéből kikerülő fiatalok elkötelezettek legyenek közösségük, környezetük iránt. És az, hogy legyen életcéljuk – függetlenül attól, hogy azt a labdarúgáson belül vagy azon kívül szeretnék elérni.


Ha már társadalmi felelősségvállalás: az U15-ös korosztály játékosai saját maguk úgy döntöttek, hogy párokat alkotva, tíz héten keresztül, minden héten ellátogatnak Bodö idősotthonaiba. Azért, hogy az idősek ne maradjanak elszigeteltek, magányosak. Mint azt Greg Broughton elmesélte, a fiatalok kezdetben nagyon idegesek voltak, nem tudták, miről fognak beszélgetni egy 85 éves emberrel. Aztán kiderült, a legtöbb ember nagyon szívesen beszélget a labdarúgásról, ezáltal sokkal könnyebbé vált a helyzet.


 



„A visszajelzések, amiket kaptunk, nagy hatással voltak az akadémián végzett munkánkra” – tette hozzá Broughton.



 



 


Alappillér: „a jelenben élni”


Ha már életfilozófia. Szintén fontos része a gondolkodásmódnak a „jelenben élni”, „kontrollálni a kontrollálhatót” felfogás, amit Bjorn Mannsverk korábbi vadászpilóta „honosított meg” a klubnál.


 



„A 2021-es évben sokat dolgoztunk a karakterfejlesztési programunkon. Bjorn részt vett ezeken a megbeszéléseken, segített minket, valamint figyelte a játékosokkal használt nyelvezetet. A jelenben való munkavégzés képessége valószínűleg a legnagyobb versenyelőnyünk volt. A vezetőedzőnk, Kjetil Knutsen abszolút mestere ennek. Nem hajlandó a következő meccs és edzés elé nézni. Ezt a hozzáállást minden nap képviseli. És ez a fiatalok fejlesztésének létfontosságú része” – mondta Greg Broughton.



 


Ez a felfogás az utánpótlás-nevelés szerves része. Ahogy annak tudatosítása is a fiatalokban, hogy a siker egy út, nem pedig egy eredmény. Igen lényeges, hogy a szakemberek segítsenek megtalálni a gyerekeknek a saját, csak rájuk jellemző céljaikat.


 



„Nem mondhatom meg nekik, hogy mi a céljuk, ezt nekik kell felfedezniük maguknak. Arról van szó, hogy lehetővé kell tenni számukra, hogy kialakítsák egyéni identitásukat, amely nem a futballistáról vagy a Bodö/Glimt játékosáról szól, hanem róluk, mint személyiségről, arról, hogy mit akarnak elérni az életben” – teszi hozzá Broughton.



 



rib5250.webp
None




 


Észak-norvég játékosok, akadémiától az első csapatig


A klub utánpótlás-nevelési rendszere a 11-12 éves korú játékosok fejlesztésével indul. Ezek a fiatalok azonban még nem tartoznak szorosan az FK Bodö/Glimthez: a gyerekek hetente kétszer, különböző partneregyesületektől jönnek azzal a céllal, hogy tovább fejlesszék tudásukat, de alapvetően a saját csapatuknál, grassroots szinten játszanak. A megfelelő partnerség kiemelten fontos az FK Bodö/Glimt számára.


 



„Elkötelezettek vagyunk a partnerklubjaink iránt, hogy biztosítsuk a fenntarthatóságukat, hogy továbbra is sikeresek maradhassanak. (...) Továbbra is szükségünk van egy kiváló tehetségkutató programra, és arra, hogy elkötelezzük magunkat a városon kívülről érkező játékosokkal való együttműködés mellett” – emelte ki Broughton.



 


Kiemelve, hogy van Norvégiában egy íratlan megállapodás arról, hogy egymástól nem igazolnak játékosokat az akadémiák.


A hallgatólagos megállapodás, de főként az FK Bodö/Glimt saját filozófiája miatt a klubnál a siker egyik legfontosabb mércéje, hogy minél több észak-norvég játékos legyen a felnőtt csapatban. Mint Broughton elárulta, a cél az volt a bajnoki percek 35 százalékát észak-norvég játékosok játsszák, és ennek egy részét olyan játékosok, akik végigjárták a klub akadémiáját. (Itt jegyeznénk meg, hogy ez a fajta nevelés olyan jól sikerült, hogy az elmúlt két idényben 17 millió eurós bevételre tett szert a klub játékoseladásokból. Az orosz Krasznodar például ötmillió euróért igazolta át a csapat egyik legjobbját, a 22. életévét betöltött Erik Botheimet.) Nos, ez a cél teljesült, nem is akármilyen sikerrel, a többnyire saját nevelésű játékosokkal felálló együttes 2020-ban és 2021-ben is bajnoki címet nyert, illetve továbbjutott az Európa Konferencia-liga csoportköréből.




 


A sorozat korábbi részei:



  1. „Minden egy asztallal és két labdával kezdődött” – a szenegáli tehetséggyár története

  2. „Nélküle soha nem lett volna esélyünk” – a Jean-Marc Guillou akadémiák világa


 




 

Szerző

Havasi Zsolt

Havasi Zsolt

Havasi Zsolt

Több éve foglalkozom újságírással. Ismerem az online és a nyomtatott sajtó sajátosságait, alapvetéseit. Érdekel a labdarúgás, a pszichológia, az ember és a lélek. De rájöttem, minél többet olvasok ezen témákról, annál kevesebbet tudok. Amikor épp nem a futballról írok, akkor a kutyával rohangálok egy akadályokkal nehezített pályán.