Akik sosem értek célba… – tragédiák az Isle of Man TT-n

Akik sosem értek célba… – tragédiák az Isle of Man TT-n

2024. márc. 24.

„A piros zászló lengetésének látványától elszorul az ember szíve. Bár egy versenyző halálhírét hallani sosem lesz könnyebb, némi vigaszt nyújthat a tudat, hogy a halálakor azt csinálta, amit szeretett.” A motorsportok világának egyik legveszélyesebb versenyeként tartják számon az Isle of Man TT-t, amelyen a halálesetek sajnos megszokottnak számítanak.


Ez a cikk a TT-t bemutató sorozatunk harmadik része, korábban a verseny történetéről, illetve a legnagyobb klasszisokról írtunk.

 

Az Ír-tenger közepén fekvő Man-szigeten 1907 májusa óta rendezik meg évente (néhány kivétel akadt, például a világháborúk és a koronavírus-járvány miatt nem tartották meg) az őrülten nehéz és kockázatos, 13 napos száguldást. A versenyhez köthető halálesetek számát nehéz pontosan meghatározni, a különféle források más-más számadatot jelenítenek meg. A nehézséget az okozza, hogy a legendás Man-szigeti, közúti pályán nem csupán az Isle of Man TT futamait rendezik, hanem 1923 óta évente megtartják a Manx Grand Prix nevű versenyt is ugyanazon a nyomvonalon, a legtöbb forrás pedig az ott elhunyt embereket is beleszámítja a statisztikákba. E mellett fontos megjegyezni, hogy nem csupán versenyzők haltak meg a viadal története során, hanem nézők, pályamunkások és egy rendőr is szerepel az áldozatok listáján.

 

Mindent összevetve eddig megközelítőleg 280 emberéletet követelt az ikonikus aszfaltcsík, közülük 156-an az Isle of Man TT versenyein, időmérőin vagy szabadedzésein adták az életüket a szenvedélyükért.


A legszomorúbb év 1970 és 2022 volt, ez a két év hat-hat versenyző halálát követelte.

 

Összegyűjtöttünk három olyan szerencsétlenséget, amelyek beárnyékolták a Man-szigeti száguldás izgalmait, valamint formálták a verseny jövőjét.

 

Családi tragédia az oldalkocsisoknál


A 2022-es Isle of Man TT során Roger és Bradley Stockton együtt indult az oldalkocsis motorok kategóriájában. Roger, az 56 éves édesapa vezette a járművet, ő már a 11. TT-jén vett részt. Fia, a 21 éves Bradley életében először vett részt a legendás megméretésen. A páros a verseny második oldalkocsis futamán szenvedett súlyos balesetet, amelynek részleteit sokáig homály fedte. A szemtanúk kikérdezése után a következő év tavaszán került nyilvánosságra, hogy a versenygépük burkolata a heves széllökések miatt eltorzult, így pedig az eldeformált karosszéria hozzáért az első kerékhez vagy a kormányhoz. A volán mögött ülő Roger elvesztette az irányítását a motor felett.

 

A helyszínen tartózkodó nézők elmondása szerint a pálya szélén lévő egyik ház kertje falának ütköztek, a következmény pedig egy „hatalmas robbanás” volt. Több szurkoló is megsérült a szétrepülő roncsok és alkatrészek által. A pályának ugyanezen a részén további két versenyző halt meg abban az évben, a szintén az oldalkocsis motorok között induló Olivier Lavorel és Cesar Chanel hunyt el. A vizsgálatok során arra jutottak, hogy nem az aszfaltcsík minősége okozta a baleseteket, az pedig, hogy ugyanazon helyen történt a két eset, csak „tragikus egybeesés”.

 

„Már visszavonultam párszor ez előtt, ám a sport szeretete mindig visszahoz. Hogy valóban újra ott körözhetek, az elképesztő lesz” – mondta nem sokkal a halála előtt Roger Stockton.


rogerbradley.JPG
Roger és Bradley Stockton (Forrás: Liverpool Echo)


 

Bojkottot kiváltó haláleset

Az Isle of Man TT 1949-től kezdve állandó futama volt a MotoGP-sorozatnak, és az itt elért eredmények beleszámítottak a világbajnoki pontversenybe. Több versenyző kifejezte nemtetszését az évek alatt ezzel kapcsolatban, mivel indokolatlanul veszélyesnek tartották a többi futam profiljától teljesen eltérő viadalt.

 

Az olasz Morbidelli motorgyártó pilótája, Gilberto Parlotti úgy döntött, elindul az 1972-es Man-szigeti versenyen, hogy előnyhöz jusson a világbajnoki pontversenyben az ezt a megméretést kihagyó riválisával, Angel Nietóval szemben. Az olasz versenyző éppen vezetett a 125 köbcentis kategóriában, amikor a heves esőzések és a rossz látási viszonyok közepette elveszítette a motorja felett az irányítást, majd a pálya Verandah-szakaszán egy oszlopnak ütközött. A becsapódás következtében súlyos fejsérülést szenvedő Parlotti szinte azonnal életét vesztette. Ez volt a 99. haláleset a TT történetében.

 

A 99. halálesetnek több következménye is lett. A következő évben átalakították a pálya azon szakaszát, füves bukóteret alakítottak ki a kanyarokat eltévesztők védelme érdekében, 1973 után pedig bevezették azt a szabályt, hogy csak akkor szabad elindítani a versenyzőket a pályán, amennyiben a körülmények megengedik a mentőhelikopter felszállását egy baleset esetén.

 

Parlotti versenytársa és jó barátja, Giacomo Agostini, aki már az eset előtt is hevesen ellenezte az Isle of Man TT jelenlétét a világbajnoki naptárban, készen állt bojkottálni a másnapi versenyt, amelyen végül mégis elindult és megnyerte azt. Ez volt azonban az utolsó év, hogy Agostini rajthoz állt a szigeti száguldáson, a példáját pedig több MotoGP-pilóta is követte a következő szezonokban. 1977-ben végül törölték a versenyt a világbajnoki sorozat naptárából, a Brit Nagydíjat áthelyezték egy másik pályára.

 

Aki csodával határos módon nem került az áldozatok közé

Dan Kneen halála a 2018-as Isle of Man TT-n sokkolta a motorosok világát. A szigeten született Kneen tapasztalt versenyző volt: a Manx Grand Prix-t háromszor nyerte meg, a 2017-es TT-n pedig dobogóra állhatott. A BMW-t vezető Kneen a szerdai edzésnapon szenvedett halálos balesetet Churchtown környékén. Az edzést piros zászlóval megszakították, a szerencsétlenség irányába tartó pilótákat pedig arra utasították a pályabírók, hogy forduljanak meg és a menetiránnyal szemben hajtsanak vissza a lelátók környékére.

 

A 37 éves Steve Mercer is épp így tett, ez azonban szörnyűséghez vezetett. Nem sokkal később, nagy sebességnél frontálisan ütközött egy, a Kneen balesetének helyszínére tartó hatósági autóval. A versenyzőt azonnal kórházba szállították, ahol öt napon keresztül eszméletlen volt, majd további öt hónapig bent ápolták súlyos sérülésekkel, hihetetlen módon azonban élve megúszta az esetet. Mercer a felesége elmondása szerint eltörte a sarkát, egy csigolyáját, a gégéjét, valamint megsérült a nyaka és nem tudott segítség nélkül lélegezni.

 

„Fogalmam sincs, mi történt. Egy pályabíró azt mondta nekünk, hogy forduljunk meg és menjünk a másik irányba. Te pedig azt csinálod, amire ők utasítanak. Sokkolt ez az egész! Valaki egy óriási hibát követett el, ami simán megölhetett volna mindannyiunkat” – nyilatkozta Mercer.

 

Az Isle of Man TT szervezője, az Auto Cycle Union (ACU) vizsgálatot indított az esettel kapcsolatban, amelynek eredményét viszont nem hozták nyilvánosságra, mondván, az „jogi okokból bizalmas dokumentum”. A megsérült brit pilóta elárulta, hogy megkereste az ACU-t azzal a kéréssel, hogy mutassák meg neki a nyomozás eredményét tartalmazó dokumentumot, ezt viszont elutasították. Mercer a mai napig nem tudja, milyen mulasztások vették el majdnem az életét azon a napon.

 

„Kerekesszékben ülök. Nem tudok felállni és járni. Nagyon nehéz. Nagyon szeretnék újra versenyezni, de ez nem holnap lesz. Mindenképpen fogok még motoron ülni. Az az álmom, hogy újra motorozhassak – kell, hogy legyenek céljaid. Vannak dolgok, amiket még el szeretnék érni az életben. Nem lehet így vége” – mondta egy évvel a balesete után a versenyző, aki a mai napig kerekesszékben tölti a mindennapjait.



 

(Vége.)

Kiemelt fotó: The Independent

Szerző

Nagyházi Anna

Nagyházi Anna

Nagyházi Anna

Jelentős szerepet tölt be a sport az életemben, elsősorban a motorsportokért és a labdarúgásért rajongok. Média szakos hallgatóként a legfőbb célom, hogy a diploma megszerzése után is a női nemet reprezentálhassam a férfiak dominálta sportmédiában.