Akik sosem értek célba… – tragédiák az Isle of Man TT-n

Akik sosem értek célba… – tragédiák az Isle of Man TT-n

2024. márc. 24.

„A piros zászló lengetésének látványától elszorul az ember szíve. Bár egy versenyző halálhírét hallani sosem lesz könnyebb, némi vigaszt nyújthat a tudat, hogy a halálakor azt csinálta, amit szeretett.” A motorsportok világának egyik legveszélyesebb versenyeként tartják számon az Isle of Man TT-t, amelyen a halálesetek sajnos megszokottnak számítanak.


Ez a cikk a TT-t bemutató sorozatunk harmadik része, korábban a verseny történetéről, illetve a legnagyobb klasszisokról írtunk.

 

Az Ír-tenger közepén fekvő Man-szigeten 1907 májusa óta rendezik meg évente (néhány kivétel akadt, például a világháborúk és a koronavírus-járvány miatt nem tartották meg) az őrülten nehéz és kockázatos, 13 napos száguldást. A versenyhez köthető halálesetek számát nehéz pontosan meghatározni, a különféle források más-más számadatot jelenítenek meg. A nehézséget az okozza, hogy a legendás Man-szigeti, közúti pályán nem csupán az Isle of Man TT futamait rendezik, hanem 1923 óta évente megtartják a Manx Grand Prix nevű versenyt is ugyanazon a nyomvonalon, a legtöbb forrás pedig az ott elhunyt embereket is beleszámítja a statisztikákba. E mellett fontos megjegyezni, hogy nem csupán versenyzők haltak meg a viadal története során, hanem nézők, pályamunkások és egy rendőr is szerepel az áldozatok listáján.

 

Mindent összevetve eddig megközelítőleg 280 emberéletet követelt az ikonikus aszfaltcsík, közülük 156-an az Isle of Man TT versenyein, időmérőin vagy szabadedzésein adták az életüket a szenvedélyükért.


A legszomorúbb év 1970 és 2022 volt, ez a két év hat-hat versenyző halálát követelte.

 

Összegyűjtöttünk három olyan szerencsétlenséget, amelyek beárnyékolták a Man-szigeti száguldás izgalmait, valamint formálták a verseny jövőjét.

 

Családi tragédia az oldalkocsisoknál


A 2022-es Isle of Man TT során Roger és Bradley Stockton együtt indult az oldalkocsis motorok kategóriájában. Roger, az 56 éves édesapa vezette a járművet, ő már a 11. TT-jén vett részt. Fia, a 21 éves Bradley életében először vett részt a legendás megméretésen. A páros a verseny második oldalkocsis futamán szenvedett súlyos balesetet, amelynek részleteit sokáig homály fedte. A szemtanúk kikérdezése után a következő év tavaszán került nyilvánosságra, hogy a versenygépük burkolata a heves széllökések miatt eltorzult, így pedig az eldeformált karosszéria hozzáért az első kerékhez vagy a kormányhoz. A volán mögött ülő Roger elvesztette az irányítását a motor felett.

 

A helyszínen tartózkodó nézők elmondása szerint a pálya szélén lévő egyik ház kertje falának ütköztek, a következmény pedig egy „hatalmas robbanás” volt. Több szurkoló is megsérült a szétrepülő roncsok és alkatrészek által. A pályának ugyanezen a részén további két versenyző halt meg abban az évben, a szintén az oldalkocsis motorok között induló Olivier Lavorel és Cesar Chanel hunyt el. A vizsgálatok során arra jutottak, hogy nem az aszfaltcsík minősége okozta a baleseteket, az pedig, hogy ugyanazon helyen történt a két eset, csak „tragikus egybeesés”.

 

„Már visszavonultam párszor ez előtt, ám a sport szeretete mindig visszahoz. Hogy valóban újra ott körözhetek, az elképesztő lesz” – mondta nem sokkal a halála előtt Roger Stockton.


rogerbradley.JPG
Roger és Bradley Stockton (Forrás: Liverpool Echo)


 

Bojkottot kiváltó haláleset

Az Isle of Man TT 1949-től kezdve állandó futama volt a MotoGP-sorozatnak, és az itt elért eredmények beleszámítottak a világbajnoki pontversenybe. Több versenyző kifejezte nemtetszését az évek alatt ezzel kapcsolatban, mivel indokolatlanul veszélyesnek tartották a többi futam profiljától teljesen eltérő viadalt.

 

Az olasz Morbidelli motorgyártó pilótája, Gilberto Parlotti úgy döntött, elindul az 1972-es Man-szigeti versenyen, hogy előnyhöz jusson a világbajnoki pontversenyben az ezt a megméretést kihagyó riválisával, Angel Nietóval szemben. Az olasz versenyző éppen vezetett a 125 köbcentis kategóriában, amikor a heves esőzések és a rossz látási viszonyok közepette elveszítette a motorja felett az irányítást, majd a pálya Verandah-szakaszán egy oszlopnak ütközött. A becsapódás következtében súlyos fejsérülést szenvedő Parlotti szinte azonnal életét vesztette. Ez volt a 99. haláleset a TT történetében.

 

A 99. halálesetnek több következménye is lett. A következő évben átalakították a pálya azon szakaszát, füves bukóteret alakítottak ki a kanyarokat eltévesztők védelme érdekében, 1973 után pedig bevezették azt a szabályt, hogy csak akkor szabad elindítani a versenyzőket a pályán, amennyiben a körülmények megengedik a mentőhelikopter felszállását egy baleset esetén.

 

Parlotti versenytársa és jó barátja, Giacomo Agostini, aki már az eset előtt is hevesen ellenezte az Isle of Man TT jelenlétét a világbajnoki naptárban, készen állt bojkottálni a másnapi versenyt, amelyen végül mégis elindult és megnyerte azt. Ez volt azonban az utolsó év, hogy Agostini rajthoz állt a szigeti száguldáson, a példáját pedig több MotoGP-pilóta is követte a következő szezonokban. 1977-ben végül törölték a versenyt a világbajnoki sorozat naptárából, a Brit Nagydíjat áthelyezték egy másik pályára.

 

Aki csodával határos módon nem került az áldozatok közé

Dan Kneen halála a 2018-as Isle of Man TT-n sokkolta a motorosok világát. A szigeten született Kneen tapasztalt versenyző volt: a Manx Grand Prix-t háromszor nyerte meg, a 2017-es TT-n pedig dobogóra állhatott. A BMW-t vezető Kneen a szerdai edzésnapon szenvedett halálos balesetet Churchtown környékén. Az edzést piros zászlóval megszakították, a szerencsétlenség irányába tartó pilótákat pedig arra utasították a pályabírók, hogy forduljanak meg és a menetiránnyal szemben hajtsanak vissza a lelátók környékére.

 

A 37 éves Steve Mercer is épp így tett, ez azonban szörnyűséghez vezetett. Nem sokkal később, nagy sebességnél frontálisan ütközött egy, a Kneen balesetének helyszínére tartó hatósági autóval. A versenyzőt azonnal kórházba szállították, ahol öt napon keresztül eszméletlen volt, majd további öt hónapig bent ápolták súlyos sérülésekkel, hihetetlen módon azonban élve megúszta az esetet. Mercer a felesége elmondása szerint eltörte a sarkát, egy csigolyáját, a gégéjét, valamint megsérült a nyaka és nem tudott segítség nélkül lélegezni.

 

„Fogalmam sincs, mi történt. Egy pályabíró azt mondta nekünk, hogy forduljunk meg és menjünk a másik irányba. Te pedig azt csinálod, amire ők utasítanak. Sokkolt ez az egész! Valaki egy óriási hibát követett el, ami simán megölhetett volna mindannyiunkat” nyilatkozta Mercer.

 

Az Isle of Man TT szervezője, az Auto Cycle Union (ACU) vizsgálatot indított az esettel kapcsolatban, amelynek eredményét viszont nem hozták nyilvánosságra, mondván, az „jogi okokból bizalmas dokumentum”. A megsérült brit pilóta elárulta, hogy megkereste az ACU-t azzal a kéréssel, hogy mutassák meg neki a nyomozás eredményét tartalmazó dokumentumot, ezt viszont elutasították. Mercer a mai napig nem tudja, milyen mulasztások vették el majdnem az életét azon a napon.

 

„Kerekesszékben ülök. Nem tudok felállni és járni. Nagyon nehéz. Nagyon szeretnék újra versenyezni, de ez nem holnap lesz. Mindenképpen fogok még motoron ülni. Az az álmom, hogy újra motorozhassak – kell, hogy legyenek céljaid. Vannak dolgok, amiket még el szeretnék érni az életben. Nem lehet így vége”mondta egy évvel a balesete után a versenyző, aki a mai napig kerekesszékben tölti a mindennapjait.



 

(Vége.)

Kiemelt fotó: The Independent

Szerző

Nagyházi Anna

Nagyházi Anna

Nagyházi Anna

Jelentős szerepet tölt be a sport az életemben, elsősorban a motorsportokért és a labdarúgásért rajongok. Média szakos hallgatóként a legfőbb célom, hogy a diploma megszerzése után is a női nemet reprezentálhassam a férfiak dominálta sportmédiában.