„Az ember játssza a játékot, nem pusztán a labdarúgó” – interjú Rune Bergerrel, a Tromsö edzőfejlesztőjével

Az északi sarkkörön túl nemcsak az időjárással és a távolságokkal kell megküzdeniük a futballkluboknak, hanem azzal is, hogyan fejlesszenek játékosokat egy földrajzilag elszigetelt közegben – ezzel a témával egy korábban megjelent, itt olvasható cikkünkben foglalkoztunk. Érdemes azonban a „fejlesztésnél” egy kicsit időzni: a Tromsö IL és az FK Bodö/Glimt Magyarországra látogató szakemberei között volt egy olyan személy is, akinek a szerepköre Magyarországon kevéssé ismert: edzőfejlesztő (coach developer).

A Tromsö IL-nél ugyanis 2024 áprilisa óta külön szakember, Rune Berger foglalkozik az akadémiai edzők fejlesztésével. Kinevezése mögött a norvég elitfutball – az első és másodosztályú klubokat összefogó – szervezetének döntése áll. A szervezet korábban szigorította az edzőfejlesztői szerepkörrel kapcsolatos követelményeket, és azt kifejezetten az akadémiai edzők támogatására szűkítette le.

A 48 éves szakember az akadémián belülről érkezett a pozícióba: korábban az U14-es csapat edzője volt, kinevezésekor a klub honlapján külön kiemelték, hogy „igazi TIL-es”: a stadion közelében nőtt fel, szenvedélyesen kötődik a klubhoz, nyugodt személyisége és futballtapasztalata ideálissá teszi az edzőfejlesztői szerepkörre.

„A szerepkörnek tulajdonképpen két oldala van. Az egyik az egyéni edzőfejlesztés, a másik pedig annak biztosítása, hogy a klub víziója és játékstílusa nap mint nap, edzésről edzésre megvalósuljon” – mondta a Büntetőnek. A Tromsö IL akadémiáján 25 és 45 év közötti edzőkkel dolgozik együtt, így a feladatok és az igények is folyamatosan változnak. Egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy az utánpótlásedzők ne csupán edzőként, hanem játékosfejlesztőként is gondoljanak magukra.

„Nem szeretnénk, hogy az utánpótlásedzők minden idejüket taktikával és elemzéssel töltsék. Természetesen fontos része a futballnak a taktika, de nagyobb hangsúlyt szeretnénk helyezni a jó csapatkörnyezet kialakítására és a játékosok egyéni fejlesztésére” – fogalmazott.

(Fotó: Karl Eirik Steffensen - altaposten.no)

Arra a kérdésre, hogy ez a gyakorlatban mit jelent, példaként a kommunikációt emelte ki. Sokat beszélget az edzőkkel arról, hogyan érdemes kommunikálni, milyen nyelvezetet használjanak a fiatalokkal, vagy éppen arról, hogy a szakemberek megfelelő figyelmet fordítanak-e az egyén fejlődésére.

„Arra próbáljuk ösztönözni őket, hogy ne ragadjanak bele túlságosan a rövid távú eredményekbe, hanem a hosszú távú játékosfejlesztésre koncentráljanak” – mutatott rá. Hozzátette: jól látható különbség van a fiatalabb és az idősebb edzők között. A fiatalok rendkívül erősek az edzéstervezésben, az új gyakorlatok keresésében és a technológiai eszközök használatában, ugyanakkor a játékosokkal való kapcsolatépítés terén még hiányzik náluk a tapasztalat. Ennek meglétéhez türelem, idő és útmutatás szükségeltetik.

„A fiatal edzők gyakran sokat tudnak magáról a futballról — taktikáról, trendekről, a játék fejlődéséről —, de az emberi kapcsolatok más területet jelentenek. A játékosokkal és a stábtagokkal való kapcsolatépítés főként tapasztalatból jön” – világított rá Berger.

Konkrét példát is említett arra, milyen tanácsot adott nemrég egy fiatal edzőnek.

„Arra hívtam fel a figyelmét, hogy ne tegyen fel mindent egy lapra. U13-as vagy U14-es korban még túl korai eldönteni, kik lesznek azok a játékosok, akik végigmennek az akadémián, és eljutnak az első csapatig.”

Úgy látja, túl korán tesznek címkét egy fiatalra, miközben sokan vannak, akik később érnek be.

Arra, hogy miben mérik egy edzőfejlesztő sikerét, elmondta: akadémiai szinten természetesen fontos mutató, hány játékos jut el az első csapatig vagy magasabb szintre, számára azonban legalább ennyire lényeges az is, milyen környezetet teremtenek a játékosoknak.

„Ideális esetben minden játékosnak pozitív tanulási élményként kell visszagondolnia a tromsöi éveire. Még akkor is, ha nem nálunk lesz profi játékos, éreznie kell, hogy játékosként és emberként egyaránt fejlődött.”

Az edzők támogatása és fejlesztése amennyire szakmai, legalább annyira pszichológiai jellegű. Berger számára elengedhetetlen, hogy valóban megismerje az embereket, akikkel együtt dolgozik.

„Sok időt töltök azzal, hogy megértsem, kik ők, mik az ambícióik, milyen a családi helyzetük, mit szeretnek csinálni a futballon kívül. Ha jobban megérted az embereket, sokkal könnyebbé válik a kommunikáció” – mondta.

Az edzők sokféle problémával keresik meg. Van, aki taktikai kérdésekben, mások egy-egy játékos mentális helyzetének kezelésében kérnek segítséget. Mint elmesélte, volt egy játékos, aki minden hibája után rendkívül frusztrálttá vált, ezért az edzőjével közösen próbálták megtalálni a megfelelő kommunikációs és fejlesztési megoldást.

Rendszeresen jelen van az edzéseken és a csapatmegbeszéléseken, részletes visszajelzést ad az edzők kommunikációjáról. Előfordul, hogy hangfelvételt készítenek egy edzésről, amit később közösen elemeznek ki.

Általánosságban véve, Berger taktikailag kiemelkedőnek tartja a norvég edzőket, különösen abban jók, hogy világos játékidentitást alakítsanak ki, amelyhez következetesen ragaszkodnak. „Nagyon erős a folyamatos fejlődés kultúrája – a csapat és a stáb folyamatos fejlesztése.” Ugyanakkor szerinte a kulturális különbségek kezelése nehézséget jelenthet azoknak a norvég edzőknek, akik külföldön vállalnak munkát.

„Amikor dél-európai, kelet-európai, afrikai vagy dél-amerikai játékosokkal dolgozol együtt, teljesen más kultúrákkal és kommunikációs szokásokkal találkozol. Ezeket a kultúrákat összehangolni komoly kihívás lehet számukra” – tette hozzá.

Összegzésként arról beszélgettünk, hogy az edzői szerep egyik legfontosabb része, hogy a játékosokra elsősorban emberként tekintsenek, és csak utána futballistaként. Hiszen végső soron az ember játssza a játékot, nem pusztán a labdarúgó.

Borítókép: til.no