Bár Anglia megmutatta, hogy tud futballozni, az előny birtokában (többé) már nem akart
A 2024-es labdarúgó Európa-bajnokságon a C-csoport első fordulójában az angol válogatott Szerbia ellen lépett pályára. Az angolok az első negyedórában, amíg meg nem szerezték a vezetést, óriási fölényben voltak. Azonban a góljukat követően megváltozott a játék képe, ezúttal a szigetországiak húzódtak vissza és adták át a kezdeményezés lehetőségét déli szomszédainknak, és ez végül egy roppant unalmas mérkőzést eredményezett. Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogyan próbálta megbontani Anglia a betömörülő szerbeket és átgondolni azt, hogy milyen veszélyekkel járhat a „háromoroszlánosok” harcmodora a torna további szakaszaiban, ám kitérünk a szerb játékoskeretben rejlő lehetőségekre és az ahhoz párosuló szakmai vezetés hozzáadott értékére.
A találkozó első másodperceitől kezdődően a vörös mezes szerb válogatott megszállta a saját védekező harmadát. Lényegében semmiféle nyomást nem helyeztek a másik oldalon komótosan adogató bekkekre az 5–4–1-es formációban elrendeződő délszlávok, akiknek az volt a célja, hogy az angolok ne tudják felpasszolni a labdát. Azonban hiába a roppant defenzív felfogás, a helyenként igencsak durva, keményen oda-odarugdosó stílus, Jude Bellinghamet mégis sikerült több ízben is megtalálnia a társaknak a szerb vonalak között.
Bellingham a szerb középpályás-sor mögött és a védelem előtt helyezkedik annak érdekében, hogy lehetőséget teremtsen a középpálya átjátszására. Mivel a vörös mezesek nem helyeztek nyomást a labdát birtokló Marc Guéhire, így a Crystal Palace belső védője könnyedén játszhatta meg Bajnokok Ligája-győztes csapattársát.
Egy perccel később megismétlődött a jelenet. Újfent Guéhi hozta játékba a játékmestert, ezáltal a szerb középpályások megint csak loholhattak hátrafelé.
Bellingham vonalak közötti játéka jelentős előnyt érhet az angolok számára a felállt védelmek megbontásában. A még mindig csak 20 esztendős futballista remekül tölti fel az ellenfél védekezésében nyíló kisebb réseket is, a labda pedig ragad a lábához, így zsebkendőnyi területen is képes átvenni azt és kapura fordulni.
Mindezek mellett ő fejelte be a 13. percben a találkozó egyetlen találatát, ezáltal az Európa-bajnokságok történetében a legfiatalabb olyan játékos lett, aki mérkőzést eldöntő gólt szerzett.
Bellingham vezető gólját azonban a Gareth Southgate-re jellemző biztonsági játék követte. Az addig rendkívül domináns, 3–2–5-ben támadó, sok mozgással operáló angol válogatott szépen lassan egyre hátrébb húzódott. Már nem csupán arról volt szó, hogy igyekeznek eldugni a labdát a szerbek elől, hanem egyenesen oda is adták nekik. Az úgynevezett PPDA mutatójuk (Passes per Defensive Action) is erről tanúskodik, ami elképesztően magas értéket mutat. Az angolok az összecsapás egészét figyelembe véve 19,6 passzt engedélyeztek a szerbeknek, amíg közbe nem avatkoztak. A labdabirtoklás is kiegyensúlyozott volt az első tizenöt perc kivételével, ahol 85:15 százalékos volt a megoszlás a fehér mezesek javára. Azonban az angolok vezető góljától kezdve a csapatok egyenlő mértékben birtokolták a labdát. Mindez lehetőséget teremtett a szerbeknek, hogy helyzeteket dolgozzanak ki, ám ők mindössze hat lövésig jutottak el, amiből egy talált kaput. Mindezek várható gól értéke együttesen 0,28 volt. Ez pedig rendkívül alacsony érték. Ettől függetlenül Southgate csapata még ráfázhat erre a koncepcióra, hiszen a szerbeknél fantáziadúsabb, jobb erőkből álló válogatottak ennyi lehetőségből minden bizonnyal több és nagyobb minőségű helyzeteket is képesek lesznek kidolgozni és azokat értékesíteni.
A szerbeknél is erősen vitatható a játékelképzelés, hiszen a topligás játékosokkal teletűzdelt válogatott rendszerint a csoportkörben búcsúzik a nagy tornákon, feltéve, hogy egyáltalán kijut.
Kifejezetten érdekes, hogy Európa-bajnokságon legutóbb 2000-ben jártak (igaz, akkor negyeddöntőztek), úgy, hogy ez idő alatt a 2002-es és a 2014-es kivételével négy világbajnokságon is megfordultak (egyik alkalommal sem jutottak tovább a csoportból).
Ezt a negatív sorozatot Németországban még megtörhetik, ám Dragan Sztojkovics szövetségi kapitány reaktív felfogása nem sok jót vetít előre. Az Anglia elleni meccsterve is tizenöt percen belül dugába dőlt, azt követően pedig nem tudott érdemi hatást gyakorolni a mérkőzésre. Egyébként is komplikált a védekezésre és kontrázásra épülő játékból proaktív, kezdeményező felfogásra váltani, de még nehezebb úgy, hogy a szövetségi kapitány már hosszú ideje küzd azzal, hogy megtalálja a legütőképesebb kezdő tizenegyét és a leghatékonyabban rendezze el a sztárjátékosait.
Mindkét csapat háza táján akad bőven aggodalomra okot adó jelenség, ám az is látszik azért, hogy pusztán a játékoskeret minősége alapján az angolok jóval több akadályon verekedhetik át magukat, mint a szerbek.
Kiemelt kép: David Inderlied / Associated Press / Alamy Stock Photo
Szerző
