Brazília 20 év után ismét Ázsiában lehet világbajnok

Amellett, hogy egyedül Brazília nyerte meg ötször a világbajnokságot, az egyetlen ország, amely az eddigi összesen tornán szerepelt. Az 1930-as vébétől kezdve a brazil válogatott egyet sem hagyott ki: nem fordult elő, hogy nem jutott volna ki, és az sem, hogy önszántából utasította volna el a részvételt.

Világbajnoki címek, klasszisok, csalódások

Kezdetekben a brazilok nem voltak annyira sikeresek, mint összességében, eleinte még Dél-Amerikában is csak legfeljebb harmadik erőnek számítottak, Argentína és Uruguay egyaránt sikeresebb volt. A kezdeti időszakban a Sao Paulo és a Rio de Janeiro környéki klubok között rengeteg vita volt, hogy melyik állam állítsa ki a nemzeti csapatot, az egyik nem volt hajlandó vegyülni a másikkal, így rendszerint hol az egyik, hol a másik alkotta a válogatottat.

Az egész brazil nemzet az ünnepre készült, a játékosok hazai pályán történő megkoronázására. Ehelyett nemzeti katasztrófa történt, az újságok nem voltak hajlandóak beszámolni a mérkőzésről, ünnepélyes díjátadó sem volt, s a fájó letargia lett úrrá az országon. Sokan öngyilkosságot követtek el még a stadionban, a játékosok közül többen lemondták a válogatottságot. Egyszer s mindenkorra Brazília szakított a szerencsétlenséget hozó fehér mezével, és innentől kezdve viseli a máig ismert sárga-kék szerelését. Négy évvel később a számunkra különösen emlékezetes svájci vb-n a negyeddöntőben az Aranycsapat győzte le őket a negyeddöntőben (4-2).

Mellette olyan klasszisok szerepeltek, mint például Vavá, Zito, Garrincha, Tostao vagy Jairzinho. Az ezt követő két alkalommal is bejutottak a négy közé, de csak egy bronzérmet szereztek, majd kisebb visszaesés következett, hiszen a következő három vb-n még a négy között sem jártak.

1994-ben két, egyaránt háromszoros világbajnok játszotta a döntőt, gól nélküli döntetlen után a brazilok tizenegyesekkel diadalmaskodtak Olaszország felett. Romáriót a vb legjobb játékosának választották, a 17 éves Ronaldo már szintén tagja volt a győztes keretnek. Négy év múlva Franciaországban ugyancsak eljutottak a döntőig, ott azonban a házigazdák 3-0-val lépték le őket. Az eddigi egyetlen ázsiai világbajnokságon Brazília diadalmaskodott, miután Luiz Felipe Scolari együttese hétből hét győzelemmel bizonyult a legjobbnak a Japánban és a Koreai Köztársaságban rendezett seregszemlén. A döntőben a németek ellen két gólt szerző Ronaldo a torna aranycipőse lett, a vb-trófeát a válogatottsági csúcstartó Cafú emelhette magasba. A brazilok az elmúlt két évtizedben rendezett négy világbajnokság mindegyikén bejutottak a legjobb nyolc közé. Ebből háromszor a negyeddöntő jelentette a végállomást. A 2014-es hazai tornán hiába jutottak egy körrel tovább, az elődöntőben megsemmisítő, 7-1-es vereséget szenvedtek Németországtól, amely szintén az egykori sikerkapitány, Scolari nevéhez volt köthető. A brazilok végül azon a tornán sem nyertek érmet, és az elmúlt időszakban a legjobb európai válogatottak már rendre föléjük nőttek.

A szövetségi kapitány utolsó dobása

A nemzeti csapatot 2016 óta irányító Tite a korábbi híresztelések szerint a világbajnokság után távozik majd posztjáról. A korábban a Corinthianst több ízben is irányító szakembert hazájában számos kritika érte a csapat kevésbé látványos játéka miatt. A bírálói egyik élharcosa az 1994-es világbajnok válogatott gólvágója, Romário volt, aki napjainkban politikusként tevékenykedik.

Az egykori kiváló játékos szerint a brazil válogatottnak mindig a lehető legszebb játékra kell törekednie, és támadóbb felfogású kapitányra lenne szükség. A 61 éves tréner a 2019-es Copa América megnyerésével sem tudta csitítani a kritikusokat a legutóbbi vb-negyeddöntős búcsú után, mivel tavaly nyáron hazai pályán vesztették el a dél-amerikai kontinensbajnokság döntőjét az ősi rivális Argentína ellen. Azóta a mutatott játékban is fejlődni tudott a csapat, az eredményekre pedig eddig sem lehetett panasz: a gyengébb ellenfeleket rendre magabiztosan múlták felül.

Tite feladata, hogy 20 év után világbajnok legyen Brazília. Fotó: forbes.com

A szakember alapvetően a 4-3-3-as felállás híve, elöl Neymart rendre két gyors szélső támogatja – ha biztonságra törekednek, akkor pedig inkább a 4-2-3-1-et alkalmazzák (Neymar az irányító). A kilátások biztatóak lehetnek, ha sikerül megtalálni a megfelelő összetételt, akár egy utolsó nagy dobás sem elképzelhetetlen a szokás szerint megannyi sztárjátékost felvonultató brazil válogatottól.

Két PL-sztár a kapuban

A brazil válogatott kapuját két, az angol bajnokságban szereplő légiós is őrizheti. Kettőjük közül a Liverpool hálóját védő Alisson Becker az első számú opció, míg a Manchester Cityt erősítő Ederson a váltótársa. Mindketten évek óta megbízható szereplői klubcsapatuknak és a válogatottnak egyaránt, igazi bravúrkapusok, akik a karizmatikus kisugárzás és a nagy védések mellett a támadások építésében is részt vesznek egy-egy hosszabb indítás által. Mindketten a világ közvetlen élmezőnyébe tartoznak posztjukon, nehéz lenne köztük különbséget tenni és még nehezebb elképzelni, hogy bárki kiszoríthassa kettőjüket az első két helyről, ha mindketten egészségesek. Így gyakorlatilag teljesen mellékesnek tűnhet, hogy Tite kit hív meg harmadik kapusnak a világbajnokságra. Az utóbbi időben több otthon szereplő kapus is ott volt a keretben, várhatóan a Palmeiras 34 esztendős hálóőre, Weverton utazhat Katarba.

Alisson lesz az első számú választás kapus poszton. (Fotó: thisisanfield.com)

A sebezhető hátsó alakzat

A védelem tűnik a leggyengébb csapategységnek. A szerényebb képességű ellenfelek ellen talán kevésbé jöttek felszínre a hiányosságok, de a világ élvonalába tartozó topválogatottak nagy eséllyel zavarba hozhatják őket hátul – főként a széleken. A Chelsea-ben is hatalmas munkát végző Thiago Silva 38 évesen a válogatott csapatkapitánya, rajta nem sok múlik, és bizonyára ezen a tornán még egyszer utoljára nagyon odateszi magát. Mellette a stabilitásért a védelem tengelyében Marquinhos (Paris Saint-Germain) felel, aki ugyancsak elképesztő munkabírással veti bele magát a mindenkori küzdelmekbe. A többiek személyét és megítélését viszont már jóval több kérdőjel övezi.

Thiago Silva 38 évesen is a válogatott egyik legjobbja. Fotó: caughtoffside.com

A jobbhátvéd posztot valószínűleg Danilo Luiznak kellene megoldania, de klubjában és a válogatottban sem alkotott maradandót. Juvés csapattársa, Gleison Bremer az előző idényben a Serie A legjobb hátvédje volt, de a nemzeti csapatban csak legutóbb debütált, egyelőre nem volt alkalma a bizonyításra, mint ahogy eddig Éder Militao (Real Madrid) sem sokat mutatott a válogatottban. A balhátvéd poszton az előre veszélyes, ám védekezésben zavarba hozható Alex Telles (Sevilla FC) lehet az első választás. Sokkal biztosabb alternatíva nincs a helyére, hiszen Alex Sandro (Juventus) messze nem játszik a legjobb formájában, Renan Lodi (Nottingham Forest) ugyancsak verhető védekezésben (róla kapták a gólt a tavalyi Copa-döntőben), és a legutóbbi találkozókon Guilherme Arana (Atlético Mineiro) sem igazán nyűgözte le a kapitányt. Daniel Alves 39 évesen hiába volt elkötelezett a vb-szereplés iránt, és a Barcából való kikerülése után leigazolt a mexikói Pumas UNAM-hoz, hogy játékban legyen a tornáig, ám a legutóbbi keretbe nem került be, és bizonyára Katarban sem számolnak vele.

Hiányozhat-e Coutinho?

A középpályán a Manchester United két rutinos játékosa, Casemiro és Fred Rodrigues, valamint a Liverpool kiválósága, Fabinho láthatja el a védekező feladatokat. Valószínűleg hármójuk közül egyszerre legfeljebb egy fog játszani, esetleg a már említett, biztonságibb felállás esetén ketten. A játék színezése és a csatárok kiszolgálása a nyártól ugyancsak a Premier League-ben pallérozódó Lucas Paquetá (West Ham United) reszortja lehet, de Tite eddig előszeretettel bízott a Flamengo rutinos karmestere, Éverton Ribeiro játékában is. Ami korábban elképzelhetetlennek tűnt, az immár tény, hogy Philippe Coutinho szolgálataira nincs szüksége a brazil válogatottnak, a szeptemberi keretbe már meg sem hívták. Az FC Barcelona egykori játékosa már az Aston Villában is a kispadra szorult, így hiába rendelkezik kiváló technikai adottságokkal, nem jelent érdemi segítséget a válogatottnak. Úgy tűnik, hogy még nélküle is ez egy megfelelő csapatrész lehet, nyilván a csatárok közül többen is vissza-visszaléphetnek labdáért.

Antony (hátul), és Lucas Paquetá (elöl) Katarban is örülhetnek egymás góljainak. Fotó: outlookindia.com

Neymar és a bőség zavara

A támadó középpályások és a csatárok közt bőven létezik átfedés, így Tite valószínűleg a végső keretében papíron több csatárt fog jelölni, mint középpályást, de ők ettől még játszhatnak egy sorral hátrébbról indulva is. A brazil válogatott támadójátékának főszereplője Neymar. A 125 mérkőzésen 75 gólt szerző klasszis évek óta meghatározó tagja a válogatottnak, gyakran az ő teljesítményén állt vagy bukott a csapat sikeressége. Így volt ez a tavalyi Copa Américán is, amikor inkább bukott. Neymart kőkeményen faragták a döntőben az argentinok, ő pedig nem tudott mit kezdeni velük, jobb híján kereste a kontaktot, hogy minél több szabálytalanságot tudjon kiharcolni, de akcióból képtelen volt helyzetebe kerülni.

Sokat tettek azért, hogy Neymart tehermentesítsék a válogatottban. Fotó: eurosport.com

A Paris Saint-Germain klasszisa mellett legfőképpen a már említett Paquetá képes váratlan húzásokra, miközben számtalan gólképes játékos verseng a keretbe kerülésért. Az elmúlt időszakban az éppen sérüléssel bajlódó Richarlison (Tottenham Hotspur), a nyáron az FC Barcelonához szerződő Raphinha, valamint a Manchester Unitedhez kerülő Antony kapta meg a lehetőséget a legtöbbször. A tapasztalt Roberto Firmino (Liverpool FC) talán már inkább kiegészítő szerepet tölt be, de még mindig bőven lehet számítani rá, mind a góllövésben, mind a helyzetek kialakításában, helye van a keretben. Az Atlético Madrid támadója, Matheus Cunha tavaly óta ugyancsak állandó szereplője a csapatnak. A Real Madrid két brazil tehetsége, Vinícius Júnior és Rodrygo Goes egyaránt megszerezte első gólját a nemzeti színekben, és róluk szólhat a jövő. A Libertadores-kupa előző kiírásának legeredményesebb játékosa, Pedro csodálatos dolgokra képes, és a válogatottban is számítanak rá.

És akkor nem is beszéltünk még csapattársáról, Gabriel Barbosáról, vagy éppen az Arsenal brazil támadóiról, Gabriel Jesusról és a negyedosztályú Ituanóból induló Gabriel Martinelliről, akik a szeptemberi keretben nem voltak ott, és bár képességeik alapján helyük lehetne a válogatottban, egyszerűen nem férhet be mindenki. Ebben a csapatrészben is lesznek neves kimaradók.

Előzetes esélyek

A 2018-as tornához hasonlóan Szerbia és Svájc ismét a brazil válogatott ellenfele lesz a csoportban, a négyes harmadik tagja Kamerun. Papíron nem lehet gond a továbbjutás, és akár a csoportelsőség sem, de mindegyik olyan ellenfél, amely meglepetést is okozhat. Arra biztosan jó lesz a csoportkör, hogy Neymarék rá tudjanak hangolódni a komolyabb feladatokra, a nyolcaddöntőben rögtön akár Portugália vagy Uruguay érkezhet. Nagy kérdés, hogy mire mennek a legjobb európai csapatokkal, hiszen a négy évvel ezelőtti vb óta nem játszottak ellenük, ami éppúgy lehet előny, ahogy hátrány is.

A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője, további érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:

https://futballtango.blog.hu/

Kiemelt fotó: espn.co.uk