Didier Deschamps 2026-ig a francia válogatott élén marad

Kétségtelen, Didier Deschamps több, mint 10 éves irányítása alatt a francia nemzeti csapat felért a válogatott labdarúgás csúcsára. Emlékezhetünk, a mostani világbajnoki ezüstérem előtt 2016-ban is úgy szereztek ezüstérmet az Európa-bajnokságon, hogy meggyőző játékot mutattak, két év múlva sikerült elhódítaniuk a világbajnoki címet, a 2021-ben megszerzett Nemzetek Ligája-győzelem pedig már csak hab volt a tortán.

Az elért sikerek ellenére több esetben is voltak aggasztó jelek a válogatott mutatott játékával kapcsolatban. A kegyelmet kapó Karim Benzema be-, azaz visszaillesztése például egyáltalán nem volt sikeresnek mondható, Deschamps nem tudott olyan játékrendszert felépíteni, melyben a Benzema, Antoine Griezmann, Kylian Mbappé trió tagjai otthonosan mozogtak volna, a csapat pedig diszfunkcionálissá vált és a 2021-es Európa-bajnokságon már a nyolcaddöntőben búcsúzott.

E mellett a kapitány válogatási elvei sem voltak mindig logikusak: Benzema újbóli meghívása vagy például az olyan játékosokhoz való ragaszkodás, mint Adrien Rabiot sok kérdést és dilemmát felvetett a szurkolók részéről.

A foci állandó fejlődését a klubfutballban sokkal egyszerűbb lekövetni a mindennapi foglalkozások és a szorosabb kapcsolatok, illetve a feszesebb munkatempó miatt, a válogatottnál az ilyen típusú fejlődés és alkalmazkodás azonban egy szezon alatt csak néhány pár napos összetartásra korlátozódik. Láthattuk, hogy Joachim Löwnek, akinek hasonlóan meghatározó hagyatéka volt a német válogatott élén, egyszerűen beletört a bicskája az idő múlásába és nem tudta újra versenyképessé tenni csapatát a 2014-es világbajnoki cím után.

Ehhez hasonló jelenségek a franciáknál is felütötték a fejüket az elmúlt két évben, a különböző sportoldalak pedig nyílt titokként kezelték, hogy a 2022-es világbajnokság után Zinédine Zidane fogja átvenni a válogatott irányítását. Azt, hogy ez mennyire volt reális opció, talán már sosem tudjuk meg, a (meglepően) jó teljesítmény ugyanis hosszabbítást eredményezett a jelenlegi kapitány számára.

A bizalomra okot adó jelek

Számos olyan pozitív példa van a labdarúgás történelmében, amely visszaigazolja, hogy egy-egy sportprojektbe érdemes hosszú időn keresztül, akár évtizedes távlatokban is energiát fektetni, elég csak Alex Fergusonra, Arsene Wengerre, Diego Simeonéra, Christian Streichre, vagy épp az előbb említett Joachim Löwre gondolni.

A mostani világbajnoki szereplés éppen ezért egy nagy plusz pontot jelent Deschamps munkája mellett. Láthattuk, hogy a sok sérült ellenére is össze tudott állítani egy versenyképes csapatot, a meglévő játékosok feladatköreit optimálisan sikerült kialakítani, elég csak a magát újra feltaláló Griezmannra vagy éppen a korábban még negatív hangsúllyal említett Rabiot-ra gondolni. Az, hogy az elmúlt évek nehézségein sikerrel átlépett a szakmai stáb, nagyon hangsúlyos indikátor lehetett a nemzeti csapat vezetősége számára, a munka nehezen azonban még hátravan.

Az újonnan megelőlegezett bizalom egyre nagyobb felelősséggel is jár. A kerettagok közül lassan kiöregednek a korábbi állandó alapemberek, Griezmann és a sérülésekkel is bajlódó N’Golo Kanté már a 32. életévében jár, a gólrekorder Olivier Giroud túl van a 36-on, Paul Pogba pedig lassan 30 éves lesz, a 35 éves Benzema pedig már vissza is vonult a válogatottságtól. A fiatalításra már több kísérletet is láttunk a kapitánytól, a sérülése előtt Christopher Nkunku egyre inkább kezdett meghatározó játékossá válni, de például Jules Koundé vagy Theo Hernandez előrelépése, vagy éppen Randal Kolo Muani berobbanása is mind-mind biztató jel.

Ennek a folyamatnak a sikerességét természetesen csak a jövőben tudjuk majd értékelni, az összképet tekintve minden kétség és jogos kritika ellenére úgy tűnik, hogy Didier Deschamps rászolgált a további bizalomra és fejben már a következő válogatott kihívásokra készülhet.

Kiemelt fotó: CNEWS