Freuler sokat dolgozott és gólt lőtt, Rüdiger gól nélkül lehetett a legjobb

Olaszország hat veretlenül megvívott találkozó után érkezett a kontinenstornára, majd az első játéknapon, az albánok ellen egygólos hátrányból fordítva folytatták is a sorozatot. Azonban az előző évek 57 és 52 százalékos teljesítménye, a korábbi, meggyőző futballal aratott győzelmeik elmaradása, valamint az a tény, hogy az elmúlt két tornán a címvédő egyaránt a legjobb 16 között esett ki, nem tűnt jó előjelnek.

A regnáló Eb-győztes sorozatban harmadszor is kiesett a nyolcaddöntőben

Már a spanyolok ellen tudatosan választott alárendelt szerep és a támadásépítések kilátástalansága is előrevetítette azt, hogy Luciano Spalletti csapata ezúttal nem tudja majd megvédeni a címét. A spanyolok elleni 0,21-es xG-mutató, az egy kaput eltaláló lövés egy olyan csapat képét kezdte megrajzolni, amely nincs tisztában a benne rejlő erővel, képességekkel és ezért inkább újra elindul az alapoktól. A taktikai rendtől és fegyelmezettségtől, a védekezés tökéletesítésétől, a támadásokat csak gyors átmenetekben, kontrákban, hibákból táplálkozva vezetni tudó, sótlan csapatjátéktól. Az ízek pedig nagyon hiányoztak az olaszok játékából.

Összesen 3,95-ös xG-t tudtak összehozni ezen a tornán, ami átlagban egy alatt maradt mérkőzésenként.

Két és fél kaput eltaláló lövésük volt mérkőzésenként, ami azt jelenti, hogy ha az összes ellenfelük kapus nélkül játszott volna, akkor tartanának ott a gólok terén, ahol Németország.

Csakúgy, mint Magyarország, az olaszok is ajándékoztak egy félidőt Svájcnak

A találkozó első félideje nagy meglepetésre hatalmas svájci fölényt hozott. Többet volt Murat Yakin csapatánál a labda, tíz kísérlettel és góllal zárták a játékrészt, míg a másik oldalon nem volt kaput eltaláló lehetőség és 0,03-at mutatott az olaszok xG-je. Federico Chiesáék nem jártak Yann Sommer kapujának a közelében. Ezt tökéletesen alátámasztja az a tény is, hogy Svájcnak 181 átadása volt az ellenfél térfelén, míg a másik oldal csak 72-vel büszkélkedhetett.

A második félidő elején szerzett Ruben Vargas-gól pedig mindent eldöntött. Akik még hittek a szokásos olasz feltámadásban és hatékonyságban, az esetlegesen kierőszakolt döntetlenekben és Gianluigi Donnarumma kiváló formájában és a tizenegyeseknél magszokott magabiztosságában, azoknak gyorsan ki kellett menni a konyhába egy nyugtató, lehűtő italért. Az, hogy az olasz kapus lett a torna magasan legjobb olasz játékosa, sokat elmond az azzurrik teljesítményéről.

Az UEFA-nál Vargas, nálunk Freuler a meccs embere

A mérkőzés legjobbjának a 71 percet a pályán töltő, góllal és gólpasszal a svájci továbbjutáshoz hozzájáruló Vargast választották meg. Az augsburgi támadó 90 százalékos hatékonysággal passzolt, egyetlen kísérlete a kapuban kötött ki, kilenc párharcából négyet is megnyert a szoros olasz őrizetben. Azonban volt még nála is jobban teljesítő svájci a pályán.

Remo Freuler, a Bologna fáradhatatlan középpályása kilencven percet dolgozott ezen az estén, két távoli kísérletét követően egy közeli lövésből szerzett gólt. A rengeteg munka 88 százalékos passzhatékonysággal párosult, ezekből tíz átadás is a támadóharmadba irányult. Ezek mellett minden szerelési kísérlete sikeresnek bizonyult, a levegőben nem tudták megverni és a talajon is megnyerte párharcainak a felét.

Olaszország pedig a második félidőre megkapta a labdát és a lehetőséget, ám csak egy kapufáig és egy kaput eltaláló lövésig jutott, így búcsúzott a tornától a három évvel ezelőtt a Wembley-ben győzedelmeskedő bajnok.

Németország visszatért!

Svájc jelenleg hét rúgott gólnál tart a tornán, náluk csak Németország szerzett többet: szám szerint tízet. A házigazdák ezen a tornán négy találkozójukból hármat megnyertek, ugyanannyit, mint a legutóbbi 12 világbajnoki- és Eb-meccsükön sikerült összehozni. Tíz találatukkal pedig beállították az eddigi legjobb Európa-bajnoki termésüket, tehát kijelenthető: Németország visszatért a legmagasabb polcra!

Joachim Andersen főszereplésével öt perc alatt eldőlt minden

A mérkőzés dramaturgiája azonban hozott nem várt fordulatokat. A negatív főhős szerepét ezúttal a Crystal Palace 28 éves belső védőjére, Joachim Andersenre osztották. Az Premier League mögöttünk hagyott szezonjában minden meccsen pályára lépő, összesen három percet hiányzó londoni alapember a 48. percben megszerezte csapatának a vezetést, amelyet hosszas videózás után érvénytelenített az angol játékvezető, Michael Oliver. Az események után három perccel egy bal oldali akciót és beadást követően a dán bekk kezén pattant meg a labda: újabb videózás és tizenegyes következett, amelyet Kai Havertz értékesített. Az 57. percben sárga lapot is kapó belső védőnek nem volt sikeres szerelési kísérlete és a földön is csak 20 százalékos sikerrel vívta meg párharcait. Ez a tíz perc pedig keretbe foglalta és eldöntötte a találkozót.

Egy villámgyors kontrát követően még Jamal Musiala is betalált, a dán csapat pedig már nem tudott megújulni. A második játékrészben mindössze négy kísérletre és egy kaput eltaláló lövésre futotta az erejükből, hiába volt egy kicsit többet náluk a labda, mint a találkozó első felében. A megszokott kezdőcsapaton ezúttal három helyen is változtató németeknek több és jobb minőségű helyzeteik voltak, a tudásukban és a minőségben rejlő különbségeket pedig gólokban is meg tudták mutatni, így megérdemelten jutottak tovább a tegnap esti összecsapáson.

Rüdiger az átjátszhatatlan biztonság

Az ezúttal Nico Schlotterbeck védőpárjaként futballozó, klubszinten immár a Real Madriddal is BL-győztes bekket, Antonio Rüdigert választották a meccs emberének. Talán meglepő is lehetne, hogy egy belső védő lett a legjobb egy győztes meccsen, különösen akkor, ha látjuk például a gólszerző Kai Havertz teljesítményét, az öt kísérletét, amelyből négy kaput is talált, illetve azt a mezőnymunkát, amelyet a támadójátékhoz hozzátett, illetve amit védekezésben is nyújtott, ám ezúttal nem sok kérdés adódott a címet illetően. Rüdiger ezen a találkozón átjátszhatatlan volt a talajon és a levegőben egyaránt, minden párharcát megnyerte, minden szerelése sikerült. 87 százalékosan passzolt úgy, hogy a tőle megszokott módon nemcsak oldal irányú átadásai voltak: tíz passzt is teljesített a támadóharmadba.

A legtöbb gólt szerzők után ma a legkevesebbet kapók lépnek pályára, de e csapatok közül eddig csak Spanyolország teljesítményét (kilenc pont és 5–0-s gólkülönbség) lehet dicsérettel illetni.

Anglia, Franciaország és Belgium 2–1-es gólkülönbsége és eddigi teljesítménye sok kérdőjelet hagyott a szurkolók és a szakemberek fejében. A hármasból először Angliát láthatjuk a kieséses szakaszban, ők a korai meccsen Szlovákiával játszanak, a másik két gárda pedig hétfőn 18 órakor feszül egymásnak.

Kiemelt fotó: Alamy