„Gondoljanak a valódi O. J.-re” – minden idők egyik legellentmondásosabb futballsztárjának emlékezete
Április 10-én elhunyt O. J. Simpson. A Buffalo Bills egykori klasszisánál még 2023 májusában diagnosztizáltak prosztatarákot, állapota év eleje óta rohamosan romlott. Simpson halála sokakat megrázott, még akkor is, ha a legtöbb róla készült nekrológ szükségszerűen ellentmondásokkal terhelt. A témával kapcsolatos filmek viszont talán közelebb vihetnek minket a sztár karakterének megértéséhez.
A 30 for 30 legmonumentálisabb vállalkozása az O. J. – Egy amerikai hős című dokumentumfilm volt, ami közel nyolcórás terjedelmével (öt, egyenként nagyjából 90 perces részben lehet megtekinteni) Orenthal James Simpson életének minden aspektusát rendkívüli részletességgel mutatja be.
Valószínűleg nincs olyan olvasó, aki ne ismerné a futballsztárt és az ő ügyét, mégis rögzítsük egy mondatban: az NFL történetének egyik legjobb running backjét a 1990-es években volt felesége, Nicole Brown Simpson és annak új párja, Ron Goldman meggyilkolásával vádolták meg, majd később fegyveres rablás miatt került szembe a hatóságokkal, ennek nyomán börtönben is ült. A sokat vitatott életútról készült dokumentumfilm tovább erősítik bennünk azt a meggyőződést, amit Csunderlik Péter történész is megfogalmazott nemrég egy rádióműsorban:
„Alighanem az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb amerikai személyisége halt meg.”
Az O. J. – Egy amerikai hős című alkotást rendkívül hosszan lehetne elemezni, ehelyett azonban csupán a legfontosabb témákat és sarokpontokat helyezzük fókuszba, már csak amiatt is, mert egy dologról egyre ritkábban esik szó az ambivalens megítélésű sztár kapcsán: a sportkarrierjéről. Pedig a tekintetben is bőven van miről beszélni.
Néhány év alatt a csúcsra
Simpson 1947. július 9-én született, atletikus képességeire pedig egészen fiatal korában fény derült. A középiskolai focicsapatában több poszton is számítottak rá, de a tanárai úgy tartották, atlétikában is nagy jövő várhat rá. Ahogy az amerikai sportok ismerői pontosan tudják, egy-egy tehetség karrierjében nagyon meghatározó az egyetemi időszak. Önmagában az is jelentős döntés, hogy a fiatal melyik intézmény sportprogramjának szavaz bizalmat, később pedig a játékosoknak napról napra bizonyítaniuk kell rátermettségüket. Simpson első két felsőoktatásban töltött évét a City College of San Franciscóban tudta le, majd a nagynevű University of Southern Californiára (USC) került.
A korábban említett film hosszan foglalkozik ezzel az időszakkal, mégpedig azért, mert a téma szakértői O. J. szocializációjának egy fontos állomásaként tekintenek ezekre az évekre. Elsősorban azért, mert itt ismerte meg a siker ízét; itt tudta meg, milyen ha felismerik, ha összesúgnak mögötte, ha éreztetik vele: más, mint a többiek. A korábban majd hosszabban elemzett rasszkonfliktus kapcsán is fontos volt a USC-időszak, hiszen a patinás egyetemre az idő tájt szinte kizárólag fehérek jártak, O. J. sztárkultusza tehát igazi kuriózum volt, viszont mintha azt az érzést váltotta volna ki a sportolóban, hogy csak akkor fogadják el, ha megtagadja az identitását.
Simpson egyetemi karrierje meredeken ívelt felfelé, olyannyira, hogy nemcsak megnyerte a sportág egyik legfontosabb elismerését, a Heisman-trófeát, hanem máig szinte megismételhetetlen fölénnyel győzte meg a szavazókat.
Ilyen rekordok után nem meglepő, hogy Simpson elé szinte vörösszőnyeget terített az NFL, azon belül is a Buffalo Bills. A rendkívüli képességekkel felvértezett running back a ligában is azt csinálta, amihez igazán értett: rekordokat döntött, tovább építette az érinthetetlenség mítoszát. 1973-ban például ő lett az első running back, aki elérte az egy szezonon belül futott 2000 yardot. Az 1970-es évek első felében O. J. Simpson vitán felül az NFL legnépszerűbb sztárja volt, végül 135 mérkőzéssel, 11 236 futott yarddal és 76 touchdownnal fejezte be a karrierjét, máig nem nagyon készül olyan sportágtörténeti lista, amelyen Simpson ne szerepelne minden idők legnagyobbjai között.
Egy másik pályán
O. J. Simpson igazi sztáralkat volt, s ezt tudta is magáról. Megnyerő megjelenése és modora a sportvilág mellett a showbizniszbe is belépőt jelentett. Az 1960-as évek végétől Simpson egyre gyakrabban bukkant fel filmekben, majd az 1980-as években kapta meg Nordberg szerepét a Csupasz pisztoly szériában – máig erről az alakításáról ismerik őt a legtöbben. Az egykori amerikai futballista természetesen nem volt színészgéniusz, de bizonyos szerepkörökre remekül lehetett alkalmazni.
Az amerikai hős
O. J. – Egy amerikai hős, hangzik a film magyar címe, ami rendkívül kifejező, hiszen a hősnek itt számtalan jelentésréteget tulajdoníthatunk. Az eredeti cím azonban még kifejezőbb: Made in America, azaz Amerikában készült, ott született. Ha végignézünk Simpson életén, valóban azt érezhetjük: ez a történet ebben a formában csak az Egyesült Államokban történhetett meg. Ott van benne a hihetetlen mértékű társadalmi mobilitás, ami a világ legtöbb régiójában elképzelhetetlen. Ugyanakkor nehéz nem látni az előre kódolt bukást: bár természetesen az egyéni felelősség sosem kerülhető meg, a környezet szerepe sem elhanyagolható. Tény, hogy Simpson elhitte, a szabályok nem vonatkoznak rá, de ezt azért tehette meg, mert szinte mindenki ezt éreztette vele.
Az egykori futballsztár későbbi bűnügyei pedig fontos korszakhatárokat jeleztek az amerikai médiában és történelemben. Felfoghatatlan mennyiségű néző ült a televíziók elő, hogy követhessék O. J. üldözését vagy a tárgyalásait.
Játékfilmes emlékezet
Bár azt mondtuk, az ügy meghaladja a legtöbb filmes képzelőerejét, ez nem teljesen igaz: az American Crime Story című antológiasorozat O. J. Simpsonról készült évada ugyanis egészen remekül sikerült. A fikciós széria az ügy egészen más aspektusait domborítja ki, mint a dokumentumfilm, épp ezért a kettő együtt alkot igazán árnyalt képet.
Kiemelt fotó: AFP
Szerző
