„Hirtelen olyan tükröt tartottak elénk, amely olyan éles volt, mint még soha”

A magyar labdarúgás közelebbi és távolabbi múltjával már több írásunkban foglalkoztunk. Ajánlottuk a 2016-os Európa-bajnoki részvételt kiharcolt csapat útját bemutató Magyar csapat – „...még 50 perc...” dokumentumfilmet, ahogy a Magyarfutball, a 91. perc című alkotást is, ami ugyan már kicsit régebbi, de legalább olyan értékes. A 2006-ban készült film egyebek között ezekre a kérdésekre keresi a választ: miért volt jó valaha a magyar futball, miért jók mások? 2022 karácsonyára a bejgli mellé dokumentumfilmként egy kis Csank-show-t kínáltunk, amiben helyet kapott az 1998-as világbajnokságot megelőző selejtezősorozat, illetve a Jugoszlávia elleni 1-7 és 0-5 is.

Menekülés a győzelmekbe 1998

És ha már volt Csank-show, történelmi vereség Jugoszlávia ellen 1997-ben, akkor illik onnan folytatni. A Menekülés a győzelmekbe 1998, Újvári Gábor dokumentumfilmje a magyar labdarúgó-válogatott akkori sikereit tárja elénk. Az alkotás ott veszi fel a fonalat, ahol az előző, A Csank-csapat abbamaradt.

„Rövid távon azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy azt a zuhanást, ami a két, Jugoszlávia elleni mérkőzés után a labdarúgásban és a labdarúgás környezetében bekövetkezett, azt sikerüljön megállítani. Erre négy mérkőzésünk van. Ha sikeresen vettük ezeket, akkor a nyár előtt le tudunk ülni, és a további tervekről beszélni. Hirtelen olyan tükröt tartottak elénk, amely olyan éles volt, mint még soha” – fogalmazott 1998 elején Bicskei Bertalan, a magyar válogatott új szövetségi kapitánya. A szakember – ahogy sokan, sokszor – a jövő és az ország labdarúgásának építését, illetve az utánpótlásképzés fontosságát hangsúlyozta.

A majd kétórás, Arany Ászok-reklámokkal tarkított alkotás kevesebb aranyköpést tartalmaz, mint a Csank válogatottjáról készített, de azért így is akad egy-két kiemelésre méltó megszólalás. Azt követően, hogy a magyar csapat Teheránban, 11-esekkel megnyerte a négy csapattal rendezett minitornát, Váczi Zoltán őszintén elárulta, mit mondott neki szövetségi kapitány, amikor kijelölte a rúgók közé.

„Rám mutatott, hogy rúgjam a 11-est. És mi van, ha elszórakozom? Egyszerűen nem tudom komolyan venni az ilyeneket. Más a magyar válogatottnál büntetőt rúgni, mint a Vasasnál. Minden idegszálammal odakoncentráltam.”

Amikor pedig a Szlovénia elleni, barátságos találkozót követően Dombi Tibort megkérdezték, hogy véletlen-e, hogy a kapitány a Portugália elleni meccs előtt játszatta újra, akkor a debreceni játékos így felelt: „Szerintem inkább arról van szó, hogy tavaly nem nyújtottam olyan teljesítményt a klubomban. Most sikerült a három mérkőzésen két gólt rúgni, és ez nálam olyannyira meglepő, hogy a kapitány is észrevette.”

Továbbá néhány perc erejéig Orbán Viktor, miniszterelnök is megszólalt a 2000-es Európa-bajnoki selejtező első, Portugália elleni mérkőzését követően. „Ha olyan csapat van, ami miatt nem kell szégyenkezni, nem kell azt érezni, hogy a játékosok igazán hajthattak volna, akkor kijövök. Attól, hogy ez nem egy európai sztárcsapat, az nem ok arra, hogy az ember ne járjon meccsre. Akkor van ok arra, hogy az ember kerülje a stadionokat, ha lelketlen, szívtelen játékot lát, a mieink ma nem így játszottak. Senkinek nem kell szégyenkezni, majd lesz ebből valami”– fogalmazott Orbán Viktor a Népstadionban elszenvedett 3-1-es vereséget követően.

Összegzés

A magyar labdarúgó-válogatottnak 1998-ban kilenc találkozója volt. Az év első felében öt barátságos mérkőzést (Ausztria, Irán, Macedónia, Litvánia, Szlovénia) játszott, míg ősszel megkezdte az Európa-bajnoki selejtezőket a Portugáliát, Azerbajdzsánt, Romániát, Szlovákiát és Liechtensteint csoportellenfeleként. A Bicskei vezette válogatott végül 12 pontot szerezve (öt győzelem, két vereség, három döntetlen) a negyedik helyen végzett.

Kiemelt kép: magyarfutball.hu