Hogyan lett Szoboszlaiból a világ egyik legjobb szabadrúgáslövője?

Szoboszlai Dominik a 2016-2017-es szezon óta futballozik profi szinten. A Transfermarkt összesítése szerint ez idő alatt 87 gólt lőtt az osztrák másodosztályú Lieferingben, az első osztályú Red Bull Salzburgban, az RB Leipzigben és a Liverpoolban. A szabadrúgásgóljai így festenek:

• a Lieferingben 2
• a Red Bull Salzburgban 4
• a Lipcsében 2
• a Liverpoolban 4 

alkalommal talált be (a válogatottban háromnál jár.) Úgy lőtt ennyit, hogy a Salzburgban Zlatko Junuzoviccsal, Lipcsében Angelinóval és Emil Forsberggel osztozott a szabadrúgásokon, Liverpoolban pedig az idei szezonig Trent Alexander-Arnold volt a szabadrúgások első számú felelőse. Tehát éveken át nem ő volt az első számú kijelölt a klubjaiban.

A klubteljesítményt nézve az összes gólja 14 százalékát lőtte direkt szabadrúgásból, ami nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítménynek számít. Idén eddig négynél jár a Liverpoolban, az együttesben utoljára Luiz Suárez rúgott ennél többet egy szezonban, a 2012-2013-as idényben ötöt. (Ha a profi karrierje során lőtt 19 tizenegyesgólját is számítjuk, akkor látszik igazán, hogy Szoboszlai Dominik nemzetközi szinten is klasszis pontrúgás-specialistának számít.)

Kihalófélben lévő specialisták

A szezonbeli négy szabadrúgásgólja azért is nagy szám, mert a hatékonyságra törekvés jegyében 2006 óta radikálisan esett a közvetlen szabadrúgások, és az abból szerzett gólok száma. A stábok a statisztikai adatok alapján egyszerűen több várható gólt látnak abban, ha kevesebbszer próbálkoznak a futballisták távoli lövésekkel. A top 5 európai ligában 2024-ben emiatt már kevesebb mint fele annyi közvetlen szabadrúgásgól esett, mint a 2008-09-es szezonban. Mivel a játékosoknak egyre közelebbről kell próbálkoznia, nem csak a közvetlen szabadrúgások száma, a kaputól való távolságuk is csökken. Az Opta szerint a játékvezetői döntéseket segítő VAR is közrejátszik abban, hogy egyre kevesebb szabadrúgást ítélnek meg a támadóharmadban.

Az Opta Analyst szerzője tavalyi cikkében azt írja, hogy a szabadrúgás-specialisták kihalófélben vannak; illetve, ha valaki 10 százalék feletti hatékonysággal lövi a szabadrúgásait (100-ból minimum tízet belő), az már kiemelkedőnek számít. Az Opta majdnem 20 év adatait vizsgálta meg a topligákban, és a tíz legjobb lövő 13-16 százalékos hatékonysággal lőtte a szabadrúgásokat. Ám azok közül, akik legalább százszor próbálkoztak, csak hatan jutottak 10 százalék fölé, például Lionel Messi és Hakan Calhanoglu. Akad néhány játékos, aki egyetlen idényben mindössze néhány szabadrúgásból ért el bombasztikus arányt: a brazil Gabriel Boschilia a 2016-2017-es idényben 5/3-at villantott, Yaya Touré 2013-2014-ben 7 szabadrúgásból négyet bevágott.

A kiszámíthatatlanság az igazi fegyvere

Ahhoz, hogy több oldalról is megvilágítsuk Szoboszlai Dominik pazar szabadrúgásainak összetevőit, segítségül hívtuk a televíziós szakértőként is dolgozó Holczer Ádámot, a másodosztályú Soroksár kapusát, és Sándor Gergelyt, a holland másodosztályú SC Cambuur-Leeuwarden videóelemzőjét.

Szoboszlai Dominik már a salzburgi időszakában, illetve az utánpótlás-válogatottban is csodásan lőtte a szabadrúgásokat, ám azóta továbbfejlődött. Minimum háromféle lábtartással próbálkozik a lövés szögétől, a távolságtól függően. Sokszor a lábfejét leszorítva, a rüsztje elülső részével találja el a labdát, ami rendkívül felgyorsítja a lövést, a labda pedig a röppályája végén erősen lefelé csapódik. Ezt belső csüddel és külsővel is csaknem tökéletesen csinálja.

„Pontosan ez az ő titka, hogy elképesztő játékintelligenciája és technikája révén többféle típusú szabadrúgást lő, így nagyon nehéz felkészülni ellene. Az ilyen játékos ellen mindent megpróbálhatsz kapusként, de lehet, hogy az sem elég.

A Marseille elleni gólja óta tudjuk, hogy nála kell a fekvő ember a sorfal mögött, kell ellene a nagy létszámú sorfal, és az is, hogy a sorfalban felugorjanak a játékosok. De még így is belövi. 

A világ egyik legjobb szabadrúgáslövője lett. Ma Mohamed Salah helyett is ő rúgja sokszor a direkt szabadokat a Liverpoolban, sőt, már tizenegyesnél is odaállhat, ezt is kiharcolta” – sorolja Holczer Ádám.

Önbizalom, gyakorlás, felkészültség – Sándor Gergely szerint ez a három dolog minden sikeres szabadrúgás alapja.

„A tizenegyeseit nézve szembetűnő, hogy szinte az összeset a kapus jobb keze felé eső oldalra rúgja, amire emiatt elméletben alaposan felkészülhetnek. Ám olyan lövőtechnikával és lövőerővel lövi őket, hogy így sem tudják kivédeni. Ahhoz, hogy ennyiszer ugyanazt az oldalt célozza a lövő, rendkívüli magabiztosság szükséges, és ez a szabadrúgásainál is érvényesül.”

A gyakorlásról az embernek Szoboszlai Zsolt önéletrajzi könyve ugrik be, abban is a háromszínű labdáról írt rövid fejezet. Dominik édesapja, székesfehérvári nevelőedzője a lövéstechnika oktatásához szerezte be a speciális, három különböző színű anyagból összevarrt labdát. A játékosainak a színek alapján különböző lábtartással, belső csüddel, teli rüszttel, külsővel kellett elrúgni a labdát, ami emiatt változatos ívben szállt a kapu felé. Szoboszlai ezzel a labdával tökéletesítette kezdetben a lövőtechnikáját a Főnix Gold sporttelepén, amit a mai napig folyamatosan edz – immár színes labda nélkül. 

Hogy a Liverpool elemzőcsapatára támaszkodva alaposan felkészül a szabadrúgásokra, azt több gól is bizonyítja. Az Arsenal ellen lőtt bombája után arról nyilatkozott a középpályás, hogy az elemzések alapján elmondták neki, Raya szeret visszalépni a sorfal mögé, és ez így is történt. A Marseille elleni meccs után pedig elhangzott tőle: „megcsináltam a házi feladatot”.

Arra utalt, hogy a videóelemzők megfigyelték, hogy De Zerbi csapata nem fektet játékost a sorfal mögé, ezért, ha felugranak a futballisták lövés közben, alattuk eljuthat a labda a kapuig. 

Márpedig az adatok alapján általában felugranak, ami így, fekvő ember nélkül esélyt nyit az olyan specialistáknak, mint Szoboszlai.  

A Cambuur elemzője jelzi, az elemzők a videók és az adatok alapján csupán megoldási lehetőségeket adnak a játékosoknak, a pályán viszont ők döntenek. Minden pontrúgásra több variációt dolgoznak ki, így a labdarúgók határoznak arról, hogy a meccsnapi forma alapján ki végezze el a szabadrúgást, vagy melyik variációt választják. Akár az A vagy a B terv nyer, minden futballistának megvan a saját feladata, amit el kell végeznie, legyen az pótsorfalazás, legurítás, blokkolás vagy a védők lekötése.

A 2025-2026-os idényben eddig négy közvetlen szabadrúgásgólnál jár Szoboszlai Dominik, és mindegyiket más-más technikai megoldással lőtte be. Sándor Gergely felhívja a figyelmet, a magyar futballista a kaputól 25-30 méterre igazán veszélyes direkt szabadrúgásból, ami jelentős távolság, ám onnan érvényesül igazán az ő lövőereje, rendkívül színes technikai repertoárja. A Hollandiában dolgozó videóelemzővel kockáról kockára végignéztük a liverpooli futballista négy gyönyörű gólját, amelyeket Holczer Ádám is kommentált.

Liverpool–Arsenal

Az Arsenal elleni bajnokin a második félidő hajrájában a pálya tengelyében jutott szabadrúgáshoz a Liverpool. Három játékos, Ryan Gravenberch, Salah és Szoboszlai állt a labda mögé, hogy a kapus ne tudja, jobb vagy ballábas lesz a rúgó. Így a sorfal pozícióját is nehezebb meghatározni. Sándor Gergely kiemeli: a 32 méteres lőtávolság miatt nem a három legmagasabb ember állt a sorfalba, ugyanis azzal számoltak, hogy Szoboszlai akár be is ívelheti a labdát.

„Amatőr gól születhet abból, ha alacsony játékosoknak kell légi párharcot vívni beívelés esetén.”

Cody Gakpo és Florian Wirtz belép abba a folyosóba, amelyben az Arsenal kapusa, Raya még látja a labdát, így legközelebb már csak akkor pillantja meg tisztán, amikor átrepül a sorfal felett, és emiatt csupán néhány tizedmásodperce maradt a vetődésre. Ráadásul, ahogy Szoboszlainak előre jelezték az elemzők, Raya be is lépett a sorfal mögé. Így vakon ugyan, de a jó irányba indult el, mégsem tudta elérni a labdát a belső csüddel tökéletesen helyezett, kifelé tekeredő lövés ereje, és a „zavaró” játékosok mozgása miatt.

„Ezek az apróságok, mint hogy a Poolnál tudják, hogy Raya belép a sorfal mögé, illetve, hogy pótsorfalt állítanak, mind-mind néhány százalékkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a klasszis szabadrúgáslövők, mint Szoboszlai Dominik nagyobb eséllyel betaláljanak közvetlen szabadrúgásból ezeken a fontos meccseken.”

Holczer Ádám úgy látja, Raya mintha túl messze állt volna a hosszú saroktól a nagy lövőtávolság miatt, ez talán kevésbé indokolt.

„A nagy távolság esetében a futballisták többnyire nem a kapus helyére lövik a szabadot, ezt Raya is felismerte. A nekifutás irányából rájött, hogy nem a helyére jön majd a lövés, ezért lépett beljebb, de még így sem érte el a labdát. Pedig ez volt a helyes döntés, nem hibázott.”

Marseille-Liverpool

Ahogy Sándor Gergely, a Liverpool elemzői is megnézhették a Whyscout alkalmazásban a franciák korábbi védekezését olyan szögből, kisebb távolságból elvégzett szabadrúgások esetén, mint amilyet Szoboszlai Dominik lőtt.

„Négy olyat találtam a közelmúltból a francia ligából és a Bajnokok Ligájából, ahol ezek az adatok stimmelnek, és nincs fekvő ember a sorfal mögött. Ám ezekben az esetekben minden szabad Marseille-játékos embert fog a sorfallal egy vonalban, ezért úgy döntenek, hogy ha befeküdne valaki a sorfal mögé, emberhátrányba kerülnének a tizenhatoson belül. A Liverpool ellen viszont egyetlen ellenfél játékos állt a büntetőterületen belül fejelő pozícióban, akire három OM-védő jutott. Egy simán befeküdhetett volna így a sorfal mögé” – magyarázza a videóelemző.

Ahogy Szoboszlai ezt észrevette, biztos lehetett benne, hogy ha felugrik a sorfal, el fog jutni a kapuig a labda, csak jól le kell szorítania a lövést. Így is lett, pedig nem volt túl erős a jobb belsős kísérlet. Hozzá kell tenni, ezt a megoldást tényleg a legritkább esetben választják a játékosok, leginkább azok szokták, akiknek megingathatatlan az önbizalma, mint például Lionel Messi számos alkalommal, vagy Ronaldinho a Barcában a Werder Bremen ellen.

Két Pool-játékos Marseille-ben is beállt a sorfal mellé, hogy takarja a labdát Geronimo Rulli elől. Az argentin kapus csak akkor látja meg, amikor elmegy a sorfal alatt, csupán hozzáérni tud. Dominik kimutat a kispad felé, mintha megköszönné az infót a stábnak.

„Az a szabály, hogy csak akkor nem kell fekvő ember a sorfal mögé, ha maximum lábujjhegyre emelkednek a védők az elrúgás pillanatában, esetleg csak az ugrik fel, akinek a feje felé megy a labda. Rulli reakcióideje szerintem szenzációs volt, majdnem elérte a lövést. A szabadrúgások jelentős százalékában a kapus maximum nagyjából 1 méteres sávban látja a labdát a kapuból. Ám ha pótsorfalat állít az ellenfél a sima sorfal mellé, az út 40 százalékát nagyjából megteszi a labda, mire a kapus egyáltalán megpillantja. Mindössze néhány tizedmásodperce marad a jó döntésre” – mondja a Soroksár futballistája.

Bournemouth–Liverpool

A Bournemouth elleni Premier League-meccsen Szoboszlai nem föld-levegő rakétát küld kapura, új technikai megoldást választ. Csavart, erős, lapos lövés megy a kapus helyére, aki szintén egy tapodtat beljebb lép a sorfal mögé, ami miatt pár tizedmásodperccel nő a reakcióideje. Mivel Salah talppal lekészíti a labdát a szabadrúgásnál, az egyik sorfal mellől kirontó Bournemouth-játékos centikre van attól, hogy blokkolni tudja a lövést.

„Szerintem egy blokkoló játékossal tovább nőtt volna a gólszerzés esélye, de ezek csak apróságok. A Bilbao elleni meccsen például Endo egy hasonló szögből elvégzett szabadrúgásnál blokkolni próbálja az ellenfél kiugró játékosát, míg itt erre senki sem figyelt. De a lényeg, hogy gól lett belőle, így minden jó, ha a vége jó.”

Holczer Ádám hangsúlyozza, mivel Salah talppal elhúzta a labdát a pálya közepe felé, a kapus az íratlan szabály alapján azonnal a kapu közepe felé húzódott, hiszen a labda beljebb került, nagyobb lett a lövési szög. Viszont Szoboszlai nagy erővel visszalőtte a kapus helyére a labdát, ezért születhetett gól.

„Ez már kreatívabb megoldás volt, nemcsak a technika és erő számított, hanem a magas játékintelligencia is. Mohamed Salah is rúgott hasonlót a Qarabag ellen a BL-ben, ott a kapus el sem lépett befelé, mégis bevágta az egyiptomi.”

Liverpool–Manchester City

Szoboszlai Manchester Citynek rúgott bombagólja az idény egyik legszebb találata volt a PL-ben, de mindkét elemzőnk állítja: kellett hozzá az ellenfél hibája is.

A csaknem 30 méteres lövés előtt Gianluigi Donnaruma mindössze két embert kért a sorfalba. Az egyik játékostársa meg is kérdezi, nem kellene-e plusz ember, de ő rázza a fejét, elégnek tartja a kettőt. Ha felidézte volna a magyar labdarúgó a török és a bolgár válogatottnak vagy az Arsenalnak lőtt gólját, másképp jár el.

Holczer Ádám aláhúzza, az, hogy hány embert kell a sorfalba állítani, függ a távolságtól, a rúgójátékos technikájától – erre az elemzőnek érdemes felkészítenie a kapust –, és attól, hogy jobb és ballábas játékos is beáll-e a labda mögé, ilyen esetben akár öt emberre is szükség lehet. A jobb kilátás érdekében ő maga is a kevesebb tagú sorfalat szereti, de 2-3 játékos szerinte csak akkor elég, ha a kapus ismeri a lövőt, és tudja, sosem húzza rá közvetlenül a kapura a labdát, mindig a beívelést választja.

Sándor Gergely szerint Donnarumma inkább azt választotta, hogy hosszabb ideig akarja látni a labdát. 

Viszont két liverpooli játékos beáll pótsorfalnak, és ugyan Gakpót eltakarítják a védők az utolsó pillanatban, az olasz kapus így is csak a lövés pillanatában látja újra a labdát. A lövés előtti „koncentrációs mozdulatát” viszont Holczer Ádám meglátása alapján későn indítja el.

„Donnarumma úgy döntött, hogy Dominik nem csavart lövést fog elengedni, ezért a kapu közepéhez közelebb helyezkedett. Hibázott, hogy a lövés pillanatában felugrott egy kicsit, a kapusok ezt előbb teszik meg, ezzel a mozdulattal készülnek az elrugaszkodás előtti pillanatra. Ki tudja, az a pár tizedmásodperc, amivel előbb elkezdi, elég lehetett-e volna arra, hogy el tudjon vetődni. Szoboszlai azonban teli rüszttel, kicsit külsővel, iszonyatos erővel rúgta el a labdát, ami kikerülve a sorfalat kifelé csavarodott, így a későn mozduló Donnarummának elvetődnie sem volt ideje.”

Sándor Gergely kitér rá, a City a második labdára nem ideálisan osztotta el a játékosokat. Az egyik oldalon két védő jut két támadóra, míg a másikon négy védő fog egy támadót. Ráadásul Guéhi és Haaland is a támadók külső oldalán helyezkedik, nem pedig a kapuhoz közelebb, ami hiba.

Holczer Ádám hangsúlyozza, pályafutása során sok olyan szabadrúgáslövő ellen játszott, akinél már abból látszott, nem jelent majd veszélyt a lövése, hogy milyen szögből futott neki a labdának. Szoboszlai Dominik ennek épp az ellenkezője. Nála akkor sem nyilvánvaló, milyen lábtartással, melyik sarkot választja majd, amikor nekifut a lövésnek. Ez a kiszámíthatatlan technika, illetve a félelmetes lövőerő teszi életveszélyessé minden próbálkozását 30-35 méteren belül. Most már a világ legjobbjai, David Raya és Gianluigi Donnarumma is tisztában vannak vele. 

Borítókép: Football METRO Facebook

Ha első kézből szeretnél értesülni a legfrissebb futballhírekről, látogass el a Goal.com Magyarország weboldalára, ahol rengeteg exkluzív tartalom vár rád!

A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.