Két korábbi győztes és skandinávok nélkül rendezik az Európa-bajnokságot
Még a 24 csapatos Európa-bajnokságon is előfordulhat, hogy egy-egy nevesebb válogatott nem tudja kvalifikálni magát a tornára. Az idei seregszemléről igazi nagyágyú ugyan nem fog hiányozni, azért akadnak olyan csapatok, amelyek részvételére előzetesen számítani lehetett volna. Ráadásul Oroszország kizárása és a 20 évvel ezelőtt aranyérmes Görögország lemaradása azt jelenti, hogy két korábbi Európa-bajnok sem lesz ott Németországban – előbbi még Szovjetunióként nyert.
1960-tól kezdődően az első öt Európa-bajnokságot még négyes döntő formájában rendezték meg, 1980-ban nyolc csapatra nőtt a mezőny, 16 válogatottal először 1996-ban rendeztek kontinensviadalt, idén pedig már harmadik alkalommal 24 csapat részvételével zajlik a küzdelem a trófeáért. Az eddigi 16 tornán tíz ország diadalmaskodott, a sokáig szinte zártkörű verseny az elmúlt években a kisebb futballnemzetek előtt is megnyílt. A nagyobb indulói létszám ellenére így is előfordul, hogy egy-egy eredményesebb válogatott lemarad a tornáról, ahogyan azt idén is láthatjuk.
Az oroszok politikai okokból nem indulhattak
A Szovjetunió nyerte meg az első Európa-bajnokságot 1960-ban (akkor még az Európai Nemzetek Kupáját), miután Lev Jasinnal a kapuban hosszabbításban múlta felül Jugoszláviát. Ez volt a szovjetek első és egyetlen kontinensbajnoki címe, később három döntőben szerepeltek még, de 1964-ben a házigazda spanyoloktól, 1972-ben az NSZK-tól, míg 1988-ban Hollandiától kaptak ki. Egy arany mellett tehát három ezüstéremmel rendelkeznek, náluk több döntőt csak Németország játszott (beleértve az NSZK-s időszakot), amely háromszor megnyerte, háromszor elvesztette az Eb-finálét.
Oroszország összesen 13 alkalommal vett részt a kontinensbajnokságot, a legnagyobb sikereit Szovjetunió néven érte el 1988-ig bezárólag.
Az 1992-es Eb-n Független Államok Közössége (FÁK) néven vett részt, azóta pedig Oroszországként szerepelt, az utóbbi hét Eb közül hat alkalommal kijutott. Az oroszok újkori legnagyobb sikerét a 2008-as osztrák–svájci közös rendezésű tornán szerzett harmadik hely jelentette, azóta csak egyszer kerültek be a legjobb 16 közé, a legutóbbi két esetben a csoportból sem jutottak tovább.
Az orosz klubok az ország Ukrajna elleni háborúja miatt nem vehetnek részt a nemzetközi kupasorozatokban, így a válogatott sem indulhatott az Európa-bajnokság selejtezőjében. Valerij Karpin együttese az UEFA égisze alatt nem szerepelhet, másik kontinens szövetségéhez pedig egyelőre nem csatlakozott. Az oroszok tavaly mindössze négy, idén eddig egyetlen barátságos mérkőzést játszottak. Mindez azt jelenti, hogy például az AS Monacót erősítő Alekszandr Golovin, vagy éppen az Atalantában játszó Alekszej Mirancsuk sem játszhat az idei Európa-bajnokságon, ahogy minden bizonnyal a következő világbajnokság kvalifikációjában sem.
Zsinórban harmadszor maradtak le a görögök
Az oroszokhoz hasonlóan Görögország ugyancsak korábbi Eb-győztesként nem lesz ott Németországban. A hellének az emlékezetes 2004-es siker alkalmával mindössze másodszor vettek részt a kontinenstornán, és természetesen az a kiugró siker az ország történetének legjobb Eb-eredménye. A görögök első alkalommal az 1980-as Eb-n szerepeltek, és lettek nyolcadikok a nyolc csapatból.
Görögország a 2004-es aranyat követő két alkalommal jutott ki az Eb-re (egy csoportkörös kiesés és egy negyeddöntő a mérleg), az ideit is beleértve viszont egymás után harmadszor marad távol az eseménytől.
Ezúttal jártak a legközelebb a részvételhez, hiszen azok után, hogy Franciaország és Hollandia mögött csoportjuk harmadik helyén végeztek, a pótselejtező C ágának döntőjében csak tizenegyesrúgásokkal maradtak alul a története első Eb-jére kijutó Georgiával (Grúzia) szemben.
A selejtezősorozatban még Gustavo Poyet irányította az együttest, de Görögország jelenleg szövetségi kapitányt keres. A válogatott legutóbbi keretében olyan PL-játékosok is megtalálhatók voltak, mint Odisszeasz Vlahodimosz (Nottingham Forest), George Baldock (Sheffield United), Konsztantinosz Mavropanosz (West Ham United) vagy Kosztasz Cimikasz (Liverpool), illetve az AZ Alkmaar gólerős támadója, Vangelisz Pavlidisz.
Hat részvétel után nem jutottak ki a svédek
Svédország először az 1992-es hazai rendezésű Európa-bajnokságon szerepelt, melyre nem kellett selejtezőt játszania. Tomas Brolin és társai egészen az elődöntőig jutottak a nyolccsapatos tornán, azt követően 1996-ban ismét lemaradtak az Eb-ről, de utána sorozatban hat kontinensviadalon szerepeltek. Ezalatt viszont csak kétszer élték túl a csoportkört, a legjobb eredmény a 2004-es negyeddöntő volt. Amíg négy évvel ezelőtt bejutottak a legjobb 16 közé, idén nem lesznek ott a mezőnyben, miután a selejtezőcsoportban csak harmadikok lettek Belgium és Ausztria mögött, a nyolc mérkőzésen szerzett tíz pont pedig a pótselejtezőhöz sem volt elegendő.
A svéd válogatottnál éppen generációváltás megy végbe, és a szövetségnél is fontos változások történtek. Az Eb-lemaradást követően a dán Jon Dahl Tomassont nevezték ki szövetségi kapitánynak, akinek a fiatalabb játékosokra építve kell kialakítania egy ütőképes csapatot.
Ugyan a svéd labdarúgás most az 1990-es és a 2000-es években megszokottnál gyengébb minőséget képvisel, de így is olyan remek képességű játékosai vannak, mint Alexander Isak, Viktor Gyökeres vagy Dejan Kulusevski.
Haalandék újabb tornától maradnak távol
Hozzájuk hasonlóan Norvégia ugyancsak átmeneti időszakban jár a csapatépítést illetően, azonban zsinórban már hatodik alkalommal marad távol egy Európa-bajnokságtól, ami a létszámemelés tudatában mindenképpen csalódást keltő teljesítmény. Az északiak eddig egyetlen alkalommal, 2000-ben vettek részt a kontinensviadalon, amikor nem jutottak tovább a csoportjukból. Ráadásul világbajnokságon sem jártak 1998 óta, így voltak olyan norvég válogatott labdarúgók, akiknek nagy tornán való részvétel nélkül fejeződött be a nemzetközi karrierje.
2020 óta az egykori 58-szoros válogatott középpályás, Stale Solbakken irányítja norvég válogatottat, amely a legutóbbi selejtezősorozatban Spanyolország és Skócia mögött nem jutott tovább és a pótselejtezőkben sem vehetett részt.
Így aztán hiába rendelkeznek világklasszis képességű játékosokkal, Erling Haaland, Martin Ödegaard vagy éppen Alexander Sörloth első részvétele nagy nemzetközi seregszemlén továbbra is várat magára.
A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője. További érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:
Kiemelt fotó: uefa.com
Szerző
Ficsura Ádám
Ficsura Ádám
Kapcsolódó cikkek
Politikusok, klubvezetők és egy tűzoltókapitány – ez történt a 2004-es görög Eb-hősökkel
Már 20 éve, hogy Görögország csodával határos módon megnyerte a 2004-es portugáliai Európa-bajnokságot. Az egyetemes futballtörténelem egyik leghihetetlenebb győzelmének főszereplői különböző életutakat választottak a nagy siker (és a zöld gyep) után, és bár nem jelenthető ki, hogy a görög labdarúgást magasabb szintre emelték az elmúlt időszakban, néhányan azért még próbálkoznak vele.
Erling Haalandot a németországi Eb-n sem láthatjuk – vajon játszik valaha nagy tornán a világ legjobb csatára?
Múlt héten szombaton vált matematikailag is biztossá, hogy Norvégia a vígaszágon sem vívhatja ki az Európa-bajnokságon való szereplés jogát, miután Izrael 2–1-re kikapott Romániától Felcsúton, és eldőlt, hogy a csoportjából már biztosan nem juthat tovább egyenes ágon a zsidó állam válogatottja (Románia és Svájc kvalifikált előtte). Így viszont a pótselejtező lehetősége megilleti, köszönhetően annak, hogy a Nemzetek Ligája B-divíziójának második csoportjában Izrael végzett az első helyen, míg Norvégia csak a negyedik csoport második helyén zárt Szerbia mögött.