Király Gábor a legidősebb, Cristiano Ronaldo az örök gólkirály, Németország a legszorgosabb pontgyűjtő – íme, a legérdekesebb Eb-rekordok

A legtöbb Eb-részvétellel (14) Németország büszkélkedhet – 1972 óta minden tornán jelen van, a leghosszabb részvételi sorozat is az övé –, Spanyolország és Oroszország léphet fel még a képzeletbeli dobogóra 12-12 szerepléssel. A magyar válogatott ötször harcolta ki eddig a szereplés jogát, egyszer-egyszer az idén újonc Georgia, a legutóbbi tornán debütáló Finnország és Észak-Macedónia, valamint Írország, Izland, Norvégia és Lettország. Az éllovasok sorrendje: 1. Németország 14 szereplés, 2. Spanyolország, Oroszország 12-12, 4. Franciaország, Olaszország, Hollandia, Csehország, Anglia 11-11.

Az aranyérmeket tekintve is Németország áll a legjobban hárommal (1972, 1980, 1996), holtversenyben Spanyolországgal (1964, 2008, 2012), kétszer-kétszer nyert Franciaország (1984, 2000) és Olaszország (1968, 2020).

Németország amúgy is „Eb-nagyhatalom”: kilencszer jutott el már a legjobb négy közé, hatszor döntőt vívhatott. Magyarország egy bronzéremmel büszkélkedhet, 1964-ben a harmadik helyért Dániát győzte le a hosszabbításban 3–1-re.

Ha az Eb-ken gyűjtött pontszámokat vizsgáljuk – a győzelemért járó hárompontos rendszerre konvertálva az ősidős kétpontosat is –, ugyancsak Németország a listavezető, 94 gyűjtött ponttal. A Nationalelfet Olaszország követő 81-gyel, Spanyolország 78-at, Franciaország 75-öt, Hollandia 68-at, Portugália 67-et kalapált össze. Mi a 21. helyen állunk tíz ponttal. Németországé a legtöbb győztes meccs (27), Dánia kapott ki a legtöbbször (17-szer). A legtöbb döntetlen? Ki fogják találni. Olaszország hozta össze, 18-szor. A vereségek kapcsán egy érdekesség: Anglia az a válogatott, amelyik a legtöbb tornáról kényszerült búcsúzni úgy, hogy egyszer sem kapott ki. Háromszor (1996, 2012, 2020), értelemszerűen mindannyiszor a tizenegyespárbaj lett a veszte. Ennek az inverzeként Románia az az ország, amelynek válogatottja a legtöbb olyan Eb-n vett részt, amelyiken nem nyert meccset: 1984-ben, 1996-ban, 2008-ban és 2016-ban. És ha továbbhaladunk még ezen az ösvényen: a dán az az együttes, amelyik a legkevesebb győzelmet aratva koronáztatott meg. 1992-es Eb-diadalakor mindössze két meccset nyert meg a lehetséges ötből (egyet Franciaország ellen a csoportkörben, egyet Németország ellen, azt történetesen a döntőben). De hogy milyen a futball, és hogy mennyire nem mindegy, mikor győzöl: Franciaország 2016-ban, Anglia a 2020-as Eb-n (2021-ben rendezték ugyebár) egyaránt ötször nyert (a lehetséges hétből), mégsem lett egyik sem bajnok.

A mieink 2016-ban 44 év után vehettek részt ismét az Európa-bajnokságon, tíz hiábavaló próbálkozás után, ez a leghosszabb kihagyás.

A magyar válogatottat Szlovákia követi (Csehszlovákia néven 1980-ban jutott ki, aztán 36 évvel később, 2016-ban már önálló országként újra), a listán Norvégia a harmadik: 2000 óta nem járt Eb-n, azaz 28 év és hat viadal biztosan eltelik két szereplése közt. A nagyok közül csak Franciaország szüneteltette hosszabban részvételét, 1960 és 1984 között öt Eb-re nem sikerült kvalifikálnia magát. Igaz, amikor házigazdaként újra szerepelhetett a tornán, mindjárt meg is nyerte.

Az Európa-bajnokságok történetében Olaszország–Spanyolország összecsapást rendeztek a legtöbbet, összesen hetet – naná, hogy idén is összekerültek (június 20-án találkoznak Gelsenkirchenben). Ez a két válogatott, no meg a 2000-es norvég tizenegy büszkélkedhet azzal, hogy a legkevesebb gólt kapta Eb-n, összesen egyet (az olaszoktól az 1980-as csapat, a spanyoloktól a 2012-es bizonyult szinte áttörhetetlennek). A legtöbb gólt Eb-n Franciaország szerezte, 1984-ben 14-et.

Érdemes persze az egyéni rekordok földjére is elkalandozni.

A mi Király Gáborunk egyelőre az Európa-bajnokságok történetének legidősebb szereplője, 2016. június 26-án 40 évesen és 86 naposan védett Belgium ellen. Ha csak a mezőnyjátékosokat vesszük, Lothar Matthäus a doyen, 39 évesen és 91 naposan futballozott a 2000-es tornán. A legidősebb Eb-győztes, és a fináléban is pályára lépő labdarúgó Arnold Mühren, a hollandok középpályása 37 évesen és 23 naposan játszott 1988-ban, a szovjetek elleni döntőben.

A legfiatalabb Eb-résztvevő cím a lengyel Kacper Kozlowskinak jár, a Brighton középpályása 17 évesen és 246 naposan lépett pályára a legutóbbi Eb-n Spanyolország ellen. Döntőben a portugál Renato Sanches szerepelt a legfiatalabbként, a 2016-os franciák elleni párizsi finálé idején 18 éves és 327 napos volt.

A legfiatalabb gólszerző a svájci Johan Vonlanthen, 2004-ben 18 évesen és 141 naposan talált be a franciák elleni csoportmeccsen. Azzal egyenlített csapata, hanem aztán Thierry Henry kétszer megrázta magát, és 3–1 lett a vége. Nem Svájcnak. Ivica Vasticot illeti a legidősebb gólszerzőnek járó elismerés, az osztrák támadó 2008-ban a lengyelek ellen 38 évesen és 257 naposan mentett pontot a 93. percben tizenegyesből. Ausztria így is kiesett, ahogy Lengyelország is. Fináléban Leonardo Bonucci talált be a legkorosabbként, a legutóbbi döntőben az angolok ellen 34 évesen és 71 naposan.

A leggyorsabb gól az orosz Dmitrij Kiricsenkóé, 2004-ben a görögök ellen 67 másodperc elteltével villant. 2–1-re nyert Oroszország a csoportzárón, Otto Rehhagel válogatottja azonban így is továbbjutott, és meg sem állt az Eb-győzelemig.

Az Eb-történet leggólgazdagabb meccse az 5–4-es Jugoszlávia–Franciaország elődöntő 1960-ból, a jugók 4–2-es hátrányból fordítottak az utolsó negyedórában, a döntőben azonban 2–1-re alulmaradtak a szovjetekkel szemben.

Hollandia szerezte a legtöbb gólt egy mérkőzésen, 2000-ben épp Jugoszláviát verte 6–1-re, Patrick Kluivert mesterhármasával, Marc Overmars duplájával. Pedig az már a negyeddöntő volt, Vujadin Boskov együttesét pedig olyan klasszisok alkották, mint Szinisa Mihajlovics, Dragan Sztojkovics, Vladimir Jugovics, Predrag Mijatovics, Szavo Milosevics, Dejan Sztankovics, Darko Kovacsevics…

Cristiano Ronaldo vett részt a legtöbb tornán, 2004 és 2020 között ötön, az idei lehet neki a hatodik Eb-je. Ezért aztán meccsből (25) és játékpercből (2153) is neki van a legtöbb. A legtöbb gólt ugyancsak a portugál világsztár szerezte (14-et eddig), egy tornán azonban Michel Platini bizonyult a legtermékenyebbnek: 1984-ben kilenc találattal jelentkezett. Mesterhármast rúgtak már nyolcat, de mesternégyest még soha senki, az Eb-selejtezőkben azonban ötig is eljutottak már, az angol Malcolm MacDonald és a holland Marco van Basten mellett a mi Nyilasi Tiborunk, utóbbi 1975-ben a Luxemburg elleni 8–1-es sikerből vette ki alaposan a részét.

A leggyorsabb Eb-mesterhármas Platini nevéhez fűződik, a háromszoros aranylabdás 18 perc alatt triplázott Jugoszlávia ellen.

Végezetül egy csokorra való az egyes tornák legjeiből. A legtöbb gól a legutóbbi Eb-n esett, 142 (a 24 csapatos Eb-k ebből a szempontból előnyt élveznek). A legkevesebb 1968-ban Itáliában, hét gól, de hát akkor az Európa-bajnokságon csak négy válogatott vehetett részt (Olaszország, Jugoszlávia, Anglia és a Szovjetunió). Ezért aztán érdekesebb is meccsenkénti átlagot vonni, e tekintetben az 1976-os jugoszláviai torna a leggólgazdagabb, Belgrádban és Zágrábban mérkőzésenként 4,75 gól született. A legtöbb piros lapot 2000-ben, a belga–holland közös rendezésű tornán mutatták fel, tízet, a legtöbbször megfogyatkozó válogatott Hollandia (négyszer az Eb-k történetében).

A legtöbben a Spanyolország–Szovjetunió mérkőzést látták a helyszínen 1964 júniusában, az Estadio Santiago Bernabéuban 79 115 néző gyűlt össze. A legkevesebben egy magyar–dán találkozón voltak, ugyancsak 1964-ben a Camp Nouban mindössze 3869-en váltottak rá jegyet.

Ne legyen kétségünk, idén csak magyar drukkerből annak a sokszorosa foglal majd helyet Kölnben és Stuttgartban.

Kiemelt fotó: AFP