Koszovó ellen is megmutatta a változatos taktikai repertoárját Rossi csapata
Kettő–nullra győzött a magyar labdarúgó-válogatott Koszovó ellen felkészülési mérkőzésen. Ezzel már 14 mérkőzés óta veretlen Marco Rossi együttese. A keddi találkozón bár rendkívül tartalékos volt a csapat, az olasz kapitány bátran próbált ki számos taktikai variációt, amik közül néhányat biztosan az Európa-bajnokságon is viszontlátunk majd.
Marco Rossi egy-egy kisebb sérülés miatt Sallai Rolandot és Kerkez Milost is kénytelen volt kihagyni a kezdőcsapatból Koszovó ellen, összességében pedig hét helyen változott a kezdőcsapat a törökök ellenihez képest. Ezt a világ legjobb válogatottjain kívül mindegyik alaposan megérezné, de Rossi és a stábja annyira alaposan kimunkált játékrendszert és játékelképzelést alakított ki, hogy még ezt is elbírja az együttes. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a törökhöz képest szerényebb képességű ellenfél ellen, de remekül helyt álltak – egy két kivételtől eltekintve – a most lehetőséghez jutó futballisták.
Schäfer és Sallai hiányának következményei az első félidőben
Schäfer András és Sallai Roland hiánya volt a leginkább szembeötlő az első félidőben. Sallai helyén, tehát Szoboszlai Dominik mellett a másik tízes posztján Gazdag Dániel kezdett. Mint azt Rossi a mérkőzés után elmondta, az lett volna a feladata, hogy a mélységet keresse, ezzel vertikálisan széthúzza a koszovói védelmet és így Szoboszlainak több tere legyen a védelmi vonalak közt felvenni a labdát, de ezt nem tudta megoldani a Philadelphia Union támadója. Ez számára egyébként sem egy egyszerű feladat, mert ő is azt szereti, ha a lábára kapja a labdát, nem pedig területbe. Sajnos immáron a sokadik olyan meccsét játszotta a nemzeti tizenegyben, amikor nem tudott igazán hasznára lenni a játékával a csapatnak. Az más kérdés, hogy a Rossi-féle labdához pozícionált – relacionista – játékban akár azt a feladatot is kaphatta volna Gazdag, hogy rendre Szoboszlai közelében helyezkedjen és vele próbáljon kombinálni, kis területeken átjátszani a védőket. Csupán a 15. és a 20. perc között láthattunk erre utaló helyezkedéseket tőlük, ám a félidő többsége nem ennek a jegyében telt, és – ahogy Rossi egy kérdésre válaszolva, egyébként tőle szokatlan módon ezt a találkozó utáni sajtótájékoztatón jelezte is – Gazdag nem tudott a kapitányi elvárásoknak megfelelni.
Schäfer helyett Callum Styles kezdett Nagy Ádám mellett hatosban és ez azért az első félidőben jelentős korlátokkal járt a támadásépítések terén a mieink számára. Ahogyan korábban, a sérüléseit megelőző időszakban és négy nappal ezelőtt, a törökök elleni találkozón is az Union Berlin játékosa lépett vissza a belső középhátvéd mellé a támadások első fázisában. Ez mindannyiszor kiválóan működött, mert Schäfer kivételesen jól tűri a nyomást, sőt bátran megindul a labdával előre, könnyedén el tudja vinni a presszingelő csatárok mellett a játékszert, e mellett a rövid passzokat is magabiztosan kiosztja. Ezt láthattuk is a második félidőben tőle. Amíg nem volt a pályán, az első játékrészben rengeteg labdakihozatali sémát próbált ki Rossi a gárdával.
Ezek közül az egyik, és talán legalapvetőbb az volt, amikor egyszerűen Styles vette át egy az egyben Schäfer szerepét és ő lépett vissza, ez azért kockázatos, mert ebből már sokszor alakított ki nagy helyzetet az aktuális ellenfél, sőt lőtt is gólt.
Előfordult az is, hogy Nagy Ádám lépett vissza Dárdai Márton mellé jobbra, sőt Nagy több alkalommal a jobbhátvéd pozíciójába is kijött, ekkor Lang Ádám maradt Dárdai mellett középen. Ezeknél a szituációknál azért volt nehézkes az építkezés, mert csak egy hatos maradt, képességeket tekintve pedig sem Nagy, sem Styles nem tudja úgy kihozni a labdát, mint Schäfer. A koszovóiak nem presszingeltek intenzíven, bizonyos jelekre, általában a hátrafelé passzokra a két csatár mellé Edon Zhegrova is fellépett harmadik támadónak, de nem volt fojtogató a nyomás a részükről még akkor sem, amikor már hátrányban voltak.
Szoboszlai elöl, Szoboszlai hátul, Szoboszlai mindenhol
Nem lehetett teljesen szokatlan, hiszen az ősz folyamán és a törökök ellen is láthattuk, hogy Szoboszlai a magyar csapat öt és felesén belül kéri el Dibusz Dénestől a labdát kirúgás után és kezdi el vezetni lassan előrefelé. Egészen szürreálisnak tűnik, a mai modern futballhoz szokott szemnek rendkívül furcsa minden egyes alkalommal, hogy az egyik támadó elkezdi vezetni a labdát a saját tizenhatosán belül. A cél egyértelmű, kicsalogatni az ellenfelet a középmagas blokkból, és amint elkezdenek nyomást helyezni Szoboszlaira, ő azonnal íveli fel valamelyik elöl helyezkedő szárnyvédőnek. Nyilvánvaló, hogy ezt csak olyan játékos főszerepelésével lehet megtenni, aki birtokában van egészen kiváló technikai képességeknek és készségeknek, mentálisan tökéletes állapotban van, bírja a nyomást, ha hirtelen megtámadják. E kritériumoknak mind-mind megfelel a Liverpool magyar középpályása. Ez természetesen nem az első számú opciója a válogatottnak, de jó látni, hogy mennyire felkészült és mennyi taktikai variációt képes megvalósítani Rossi csapata, a szövetségi kapitányban megvan a kreativitás.

Továbbá Szoboszlai az első félidőben a jobbhátvéd pozíciójába is gyakran visszajött az építkezéseknél, ilyenkor természetesen mindig őt keresték a társak és ekkor több passzopció is kínálkozott számára, azzal, hogy a két hatos maradt a posztján, illetve a hátvédek közül Lang és Dárdai is megjátszható volt. Szoboszlainál maradva érdekes volt látni, hogy az első félidőben a 10. perctől szinte végig a jobb szélen játszott, míg a második félidőben a bal oldalon. A válogatott a labdás fázisait arra építi, hogy a keret legjobb játékosai minél többször helyezkedjenek egymáshoz közel, ezáltal több összjáték alakuljon ki köztük a kis területeken. Ebből következőleg, mivel sem Kerkez, sem Schäfer nem kezdett, ezért technikai szempontból a jobb oldalunk lett a labdabiztosabb, kreatívabb Nagy Ádámmal és Bolla Bendegúzzal (akivel ráadásul gyerekkorában együtt futballozott Szoboszlai). A második félidőben pedig Schäfer beállásával hozzá helyezkedett közelebb Szoboszlai, próbáltak minél többet összejátszani, és az első gól éppen ebből született.
A két kezdő szárnyvédőt és a most csupán 20 percet játszó Loic Negót is ki kell emelni, mert ismét remek mérkőzést játszottak, a Rossi által kért taktikai utasításokat maradéktalanul betartották. Nagy Zsoltnak védekezésben Szalai Attila mellé kellett visszatagozódnia, kisebb elcsúszásai voltak, Zhegrova igencsak veszélyes volt az első félidőben az ő oldalán, de amit támadásban produkált, az előtt le a kalappal. Ahogy Kerkeztől is megszokhattuk, szinte a kilencessel azonos magasságban várja a labdát, amikor még a védő harmadban van a labda. Azért kell ott lennie, hogy felívelés esetén már megjátszható legyen a bal szélen, amikor pedig felér a támadás az ellenfél térfelére, akkor kezd el befelé mozogni. A gólt is ebből szerezte a hajrában, sőt több ígéretes lehetősége is adódott ilyen szituációkból. Bolla a másik oldalon szintén nagyon magasan várja a labdát, ő viszont nem indul el befelé, hanem végig tartja a szélességet, ezzel segítve, hogy minél több hely legyen a védők között a beindulók számára. Védekezésben pedig még fontosabb szerepe van, mint Nagy Zsoltnak, mert amikor letámad a magyar csapat, akkor a két hatossal egy vonalban helyezkedve kell segítenie a jobb oldali támadó védőmunkáját, ezért sokszor ő lépett fel a balhátvédre és akasztották is meg a koszovóiak támadásait. Ilyen szituáció alakult ki az első gólnál, Bolla labdaszerzése és jó passza után indulhatott be Schäfer. Nego pedig a második gólban játszott fontos szerepet a Langnak visszatett labdával, mezőnyben pedig ő is remekül oldotta meg a Bollához hasonló szerepkört a vonal mellett.
Ki kell emelni, hogy amíg az őszi mérkőzéseken Willi Orbán távollétében rendre kapott gólokat a magyar együttes, ezúttal két találkozót hoztak le Langék kapott gól nélkül (igaz, a törökök ellen ebben nagyon nagy szerepe volt a remekül védő Gulácsi Péternek).
Amióta Orbán kényszerű okokból nem játszik a válogatottban, most először tartották 1-es xG-alatt az ellenfelet a mieink.
Bizakodva várhatjuk a nyári Európa-bajnokságot, és jó látni, hogy ennyi támadóvariációja van a csapatnak. Bízhatunk benne, hogy a szakmai stábnak minden ellenféllel szemben sikerül majd megtalálnia közülük a megfelelőt, illetve hogy a mérkőzések közben is tudunk majd a pályán jó ütemben váltani e lehetőségek között.
CIKKAJÁNLÓ
Ezt írta a koszovói sajtó a tegnapi mérkőzés után:
Kiemel fotó: mlsz.hu
Kapcsolódó cikkek
.jpg-16:9.webp)
„Az első félidőben gyengén játszott Magyarország” – koszovói lapszemle a magyarok elleni 2–0-s vereséget követően
A magyar labdarúgó-válogatott kedden barátságos mérkőzésen 2–0-ra legyőzte Koszovót a Puskás Arénában. Ezzel a győzelemmel már 14 találkozó óta tart Marco Rossi együttesének veretlenségi sorozata. Azt néztük meg, hogy a koszovói lapok hogyan értékelték a mérkőzésen történteket a javarészt rövid, szinte távirati stílusban írt cikkeikben.

Nagy visszatérők és egy újonc: velük készül a válogatott Törökország és Koszovó ellen
Kevesebb, mint 100 nap van hátra a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokságig. A németországi kontinensviadalra csoportelsőként kijutott Magyarország is tesztmeccsekkel készül az idény csúcseseményére. Ebben az évben először kellett keretet hirdetnie Marco Rossinak és ahogyan arra számítani lehetett, a szövetségi kapitány csak a legszükségesebb, legapróbb változtatásokat eszközölte a névsorban.