Lampard lesajnált trénerből lett ünnepelt edző

Lampardot a 2020–2021-es idényben sikk volt szidni, hát még mennyire lesajnálták, amikor 2023-ban a bajnoki hajrában az elküldött Graham Pottert váltva 11 mérkőzéséből csak egyet nyert meg ugyancsak a Chelsea trénereként. Előbbi esetben a rendre lekontrázott, labdavesztés után visszarendeződni képtelen, és a gólokat így rendesen nyelő csapata vált nevetség tárgyává, 2023-as beugrásakor leginkább ő maga. Pedig a londoni klub ikonjáról van szó, az angol labdarúgás legendás alakjáról, minden idők egyik legkiválóbb középpályásáról, akinek bár az edzői karrierje eléggé hullámzott – a Derby Countyval és olykor a Chelsea-vel volt fent, az Evertonnal és másodjára a fővárosiakkal inkább lent –, az, hogy képes látványos futballt teremteni, nem képezheti vita tárgyát. Ahogy például a Chelsea támadott az első Stamford Bridge-en töltött időszakában, azzal az elánnal, lendülettel, gördülékenységgel, olyat azért ritkán látni, az más kérdés, hogy az ellenlábasok átmeneteit kevésbé sikerült megfékezni. De vitathatatlanul képes lenyűgöző támadójátékot alkotni, erről árulkodik, hogy a Coventry 97 találattal lett bajnok a másodosztályban. És ha hozzátesszük, hogy csapata kapta a legkevesebb gólt, az arra utal, időközben a taktikai repertoárja is bővült.

A The Championship megnyerésével a Coventry City 25 év jutott vissza a Premier League-be (Fotó: Imago/Shutterstock)

Lampard szerint a brit edzőkkel szemben létezik egy tévhit

„A brit edzőkkel szemben létezik egy tévhit, hogy mi csak a játékosmúltunk miatt kapunk edzői feladatot, és nagyjából annyira vagyunk képesek, hogy lelkesíteni tudjuk a futballistáinkat, jó hangulatot teremteni a csapaton belül, és hogy az alaposan kidolgozott taktika helyett nagyjából úgy küldjük őket pályára, »gyerünk, játsszatok egy jót« – nyilatkozta Lampard nemrégiben a The Athleticnek. – Remélem azonban, hogy azok, akik elemezték a Coventrynél végzett munkánkat, nem csak azt állapítják meg, hogy »ez a Frank milyen jó kis csapatszellemet alakított ki«, mert az önmagában kevés volna. A sikerekhez taktikailag roppant felkészültnek kell lenni, az üzenetet világosan el kell tudni juttatni a játékosoknak, nekik pedig vevőnek kell lenniük az elképzeléseinkre. Mindezeken mi nagyon sokat dolgoztunk Coventryben.”

Ezért is ünnepelhetett három fordulóval a vége előtt feljutást, ami azok után, hogy 2024 novemberében a 17. helyen vette át a csapatot, legalábbis dicsőséges. Lampard is így gondolja.

„Edzői karrierem eredménysorában az élre kívánkozik, és nagyon nagy boldogsággal tölt el” – mondta, majd arra is kitért, mennyire nehéz a kritikákat viselni. Végtére is, a Chelsea-nél tapasztalt vesszőfutása után korábbi Premier League-játékosok vitatkoztak azon, Lampard nevezhető-e minden idők legrosszabb PL-menedzserének.

„A mai világban, a közösségi média térnyerésével sok mindent kapsz az arcodba, nekem pedig bizonyítanom kellett. Én vagyok saját magam legnagyobb kritikusa, elfogadom, hogy mindenkinek megvan a véleménye, de nem tartottam jogosnak a bírálatokat. Hat-hét hétre vettem át a Chelsea-t, ami az én klubom, de egy működésképtelen csapatot kaptam, amelyik a motivációját teljesen elveszítette. Volt, aki a sérülése miatt nem állt rendelkezésre, más azért nem akart futballozni, mert a nyáron távozni készült. Ilyen körülmények közt nagyon nehéz meccseket nyerni, de sokat tanultam belőle. Azt is eldöntöttem akkor, csak olyan munkát vállalok el azután, ami szakmailag egyértelműen jó lépésnek ígérkezik, ahol a történéseket pozitívan befolyásolhatom. Ezzel együtt az ember nem töltheti azzal az idejét, hogy próbál mindenkire rácáfolni, aki leírta, hajtóerőnek persze ott motoszkálhat a fejedben. Sok nagyszerű edzővel dolgoztam együtt, Carlo Ancelotti abban feltétlenül a legjobb volt, hogy minden helyzetben meg tudta őrizni a nyugalmát, ettől pedig én is a legjobbamat tudtam nyújtani. José Mourinho taktikai alapossága ért sokat, utált veszíteni, ez aztán átragadt ránk, és sikeresen elültette bennünk, hogy egy győzelmi gépezet vagyunk, amitől aztán az egekbe szökött az önbizalmunk.”

A klubtulajdonosnak kétsége sem volt, hogy elérik a Premier League-et

Azt, hogy a Coventry City képes győzni, a Premier League-ben is, neki kell immár futballistáiba táplálnia. A közép-angliai klub 1967-ben szerepelt először az angol élvonalban, akkor a legendás tréner, Jimmy Hill vezette az angol első osztályba – 25 év után jutott el oda ismét. Lampard mellett kellett hozzá egy elszánt tulajdonos.

Doug King, a mérnöki matematika szakon diplomázott, gabona- és kőolajkereskedéssel meggazdagodott üzletember 2023 januárjában lett a Coventry City egyedüli tulajdonosa. Azt tervezte, hogy öt éven belül első osztályú klubot épít, ebből remek marketingakciót kreált: minden évben 5000 darab úgynevezett Premier League-csomagot ajánlott fel megvásárlásra a szurkolóknak, ami a normál árnál 100 fonttal drágább éves bérlet, a leginkább csábító pedig az volt benne, hogy feljutás esetén a csomagot addig rendre megújító hűséges vevő az első PL-évben ingyenes szezonbérletet kap. Előbb jött össze a bravúr, de az ingyenbérlet így is jár a kockázatot vállalóknak. Ami azt illeti, már tavaly elég közel járt ahhoz a csapat, hogy az élvonalba kerüljön, a rájátszás elődöntőjében egy 122. percben szerzett Dan Ballard-góllal azonban a Sunderland vívta ki a Wembley-beli szereplés jogát.

Doug King tulajdonost már az első beszélgetésen meggyőzte Lampard (Fotó: Imago/Shutterstock)

Akkor már Lampard irányította az égszínkékeket. Fél évvel korábban foglalta el a kispadot, azután, hogy King a londoni irodájában meginterjúvolta az edzőjelöltet. „Örültem, hogy a saját embereivel érkezett, akikben bízott – emlékezett vissza a tulajdonos az első beszélgetésre a minap a The Guardianben. – Tetszett, hogy a hozzá közel állókkal tervezett belevágni a munkába, akik jól ismerik, mernek ellentmondani neki, kiegészíteni őt, mert azért az mindig benne van a pakliban egy akkora névnél, mint az övé, hogy a körülötte lévők csak nagyon óvatosan mernek bármit is megfogalmazni. Kétségem sem volt afelől, hogy sikeres lesz, rendkívül jó benyomást tett rám. Azt is pozitívumként értékeltem, hogy kapott korábban nehéz feladatokat, az Evertont benntartani, a Chelsea-be beugrani, amelyek kényelmetlen helyzetek, és gyorsan meg kell tudni találni a megoldást. Ezek a szituációk segítenek abban, hogy vezérként, motivátorként, edzőként is fejlődj, hogy egyre jobb legyél. Azt azért szerintem nem gondolta, hogy a kinevezése után másfél évvel bajnok lesz a csapatával – bár azt mondjuk én sem.”

Jelentős változással indult egyébként az idény: King augusztusban 50 millió fontért megvásárolta a stadiont, így az addigi bérlőből tulajdonos lett, ezzel mindenfajta korábbi disputa – minthogy például mennyi legyen a bérleti díj – megszűnt. Épp a megegyezés napján a Coventry 7–1-re verte a QPR-t, onnantól pedig nem nagyon volt megállás.

Már áprilisban feljutott a City, persze a Premier League más kávéház. Tudja ezt jól Lampard is. „Ismerem a ligát, a nívót, megvan a Premier League-beli tapasztalatom. Szinte tökéletes munkát kell végeznünk, mert eggyel feljebb nagyon nehéz dolgunk lesz.”

Efelől senkinek sem lehet kétsége. Az sem mindegy, mennyire lesz hatásos a Lampard-faktor. Az elmúlt nyáron csak miatta igazoltak néhányan a Coventrybe, és maradtak többen is a klubnál, hiába csábították őket máshova – mert a Lampard-név Angliában még mindig igen nagy respekttel bír. Akkor is, ha az edzői karrier egyelőre vegyesebb képet mutat, mint a játékospályafutás. Lampard játékosként az egyik legnagyobb lett, edzőként ettől még messze van. De válhat még naggyá, főként, ha ugyanúgy mindig jobb és jobb akar lenni, mint egykor futballistaként. A konok elszántsága vezényelte Coventrybe, hogy mindenkinek megmutassa, sokkal több van benne. A The Championshipben sikerült neki. Ha a Premier League-ben is képes lesz rá, a megváltás sem marad el.

Borítókép: Imago/Shutterstock