Lanzini trófeával búcsúzott Angliától, hogy trófeákat nyerjen Argentínában

Nem csak Magyarországon, alighanem Argentínában sem sok River Plate-szurkoló emlékszik a 2014. július 27-én, az Argentin Kupa első fordulójában lejátszott Ferro Carril Oeste elleni mérkőzésre. A találkozó, amit egyébként a River drámai, a nyolcadik sorozatig tartó tizenegyespárbajban nyert meg, talán kizárólag Manuel Lanzini számára maradt emlékezetes, ugyanis ez volt az utolsó mérkőzése a Milliomosok mezében. Legalábbis 2023-ig, idén nyáron ugyanis az ötszörös argentin válogatott középpályás visszatér oda, ahonnan pályafutása annak idején elindult.

Csodagyerekként indult

Méghozzá nem is akárhogyan: már 2010 nyarán, alig 17 évesen (a klubtörténet negyedik legfiatalabb játékosaként) bemutatkozott a felnőttek között, majd egy kölcsönben a Fluminensénél töltött szezon után, még mindig tizenévesen, a bajnoki címet szerző gárda egyik legjobbja volt, két év alatt 62 bajnokin 12 góllal segítette csapatát.

2014 augusztusában, bár több európai topligába is hívták, az Egyesült Arab Emirátusokba, az Al-Dzsazirához igazolt, egy évre rá pedig Európába került, hiszen a West Ham United előbb kölcsönvette, majd 2016 nyarán 12 millió euróért végleg megszerezte.

Parádés indulás Angliában, aztán jött egy sérülés…

Londoni pályafutása sokkal jobban nem kezdődhetett volna: az első tétmeccsén már a harmadik percben gólt lőtt az Astra Giurgiu elleni Európa-liga-selejtezőben, és szintén betalált az első, kezdőként lejátszott Premier League-találkozóján – a Liverpool ellen.

Három évig minden jól alakult Lanzini számára a West Hamben: 88 PL-meccsen 19 gól és 11 gólpassz szerepelt a neve mellett, 2018 júniusában viszont elszakadt a térdszalagja, és erre nem csak az oroszországi világbajnoksága ment rá. A visszatérését követően Londonban sem talált vissza a régi önmagához: egyre többször kezdett a kispadon, sem a gólok, sem a gólpasszok, sem a korábban rá jellemző zseniális megoldások nem jöttek úgy, mint a sérülés előtt.

Csodagól a Spurs ellen

Egy nagy dobása azonban még hátravolt: 2020. október 18-án a 90+5. percben egy elképesztő góllal mentett pontot csapata számára, amely 0–3-ról egyenlített a Tottenham ellen.

Még a 2021-22-es szezonban is jutott Lanzininek 30 PL-meccs (19 kezdőként), a legutóbbi idényben viszont már csak két bajnokin volt a pályán az első pillanattól kezdve, összesen 244 percet játszott, és csupán egyetlen találatra volt képes.

Ez pedig sokba, konkrétan könnyen lehet, hogy egy világbajnoki címbe került a középpályás számára: bár az utolsó két vb-selejtezőn ott volt a keretben, a katari vb-re már nem vitte el Lionel Scaloni, Lanzini így aranyérem nélkül maradt.

A válogatott csak álom

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nemcsak az utolsó másfél-két évben szorult ki a nemzeti csapatból: bár már 2017 nyarán bemutatkozhatott az Albicelestében, hat év alatt összesen öt mérkőzésen lépett pályára, tétmeccsen pedig még soha nem szerepelt a felnőtt válogatottban.

Trófeával köszönt el Londontól

Trófeát azonban így is nyert a mögöttünk álló szezonban, még ha a Konferencia-ligát nehéz is összehasonlítani a világbajnoki címmel. A harmadik számú európai kupasorozatban egészen a negyeddöntő első mérkőzéséig alapembernek számított a West Hamben, valamennyi mérkőzésen kezdő volt és szerzett két gólt is, a sorozat végső szakaszában viszont már egyáltalán nem számolt vele a hazai bajnokságban egyébként szenvedő, a 14. helyen záró csapat menedzsere, David Moyes: sem a Gent elleni visszavágón, sem az AZ Alkmaar elleni elődöntő két meccsén, sem a Fiorentina elleni döntőben nem lépett pályára.

De Lanzini így is kupagyőzelemmel zárta felemásra sikeredett angliai pályafutását, az pedig nem sokáig lehetett kérdés, melyik klubnál folytatja karrierjét – annál, amelyiknél elkezdte.

Vissza a Riverbe

Július végén maga Jorge Brito, a River Plate elnöke kürtölte világgá az argentin ESPN-nek adott interjúban, hogy Lanzini visszatér a Buenos Aires-i sztárcsapathoz.

Nem minden új igazolást a presidente jelent be a Rivernél, Manu azonban, annak ellenére, hogy csaknem egy évtizede nem játszott a gárdában, máig rendkívül népszerű a piros-fehérek hívei körében. Nem is csoda, hiszen Lanzini is egy közülük: a közösségi oldalakon rendre megünnepli az együttes sikereit, számos tetoválásának egyikén pedig ő maga látható fiával, Benjaminnal kézen fogva a River Plate mezében.

Szárnyaló csapatba érkezik

Bármennyire imádják is Lanzinit, nem lesz könnyű dolga, ha alapemberré szeretne válni a Riverben, a jelenlegi gárda ugyanis meglehetősen jól összeállt. A klub kiheverte a sikeredző, Marcelo Gallardo távozását, az új tréner, Martín Demichelis első szezonjában tizenegy pontos előnnyel nyerte meg az Aperturát, és különösen a tavaly (elsősorban az Enzo Fernandezért és Julián Alvarezért kapott pénzből) felújított Monumentalban remekel: legutóbbi tizenkét hazai bajnokiját kivétel nélkül megnyerte, ráadásul Nacho Fernández, Ezequiel Barco és Nicolás de la Cruz személyében három kiváló támadó középpályással is rendelkezik.

Lanzini egyelőre csupán egy évre szerződik haza – az, hogy csak 2024 nyaráig ír alá a Riverhez, akár arra is utalhat, hogy még nem zárta le végleg az európai karrierjét.

Kiemelt kép: Alamy Live