Lépéselőnybe került az AS Roma

Az elmúlt hétvégén mindkét csapat vereséggel hangolt az elődöntős párharc első mérkőzésére. A Bayer Leverkusen meglepetésre az 1. FC Kölntől kapott ki hazai pályán, ezzel végérvényesen elveszítve annak az eleve halovány lehetőségét, hogy a bajnokságban odaérjen a legjobb négy közé. Valószínűleg hasonló sorsra fog jutni az AS Roma is, miután hazai pályán 2–0-ra kikapott a Bajnokok Ligája elődöntőjében érdekelt Inter ellen, ezzel már egy négy mérkőzésből álló nyeretlenségi szériát maga előtt görgetve a bajnokságban. Ebből következik, hogy a Bajnokok Ligája-indulás kiharcolásának lehetősége miatt fokozottan fontossá vált az Európa-liga-szereplés mindkét csapat számára. A Roma a tavalyi Konferencia-liga-győzelem után újabb európai trófeát zsebelhet be Mourinho vezetésével, míg a Leverkusen egy esetleges végső sikerrel megannyi elszalasztott lehetőség után végre trófeát hozhatna a vitrinjébe az 1993-as Német Kupa-győzelem után.

A kezdők

Mourinho leginkább a védősor összeállításán törhette a fejét, hiszen három játékosa is sérült innen. Marash Kumbulla és Diego Llorente mellett a védelem vezérfigurájának számító Chris Smalling is maródi. Bár az angol már kezdi kiheverni a combizom-sérülését, de most még csak a padon kapott helyet, végül csereként sem szállt be. Smalling helyett most is az eredendően középpályás Bryan Cristante kapott helyet a védelem közepén Gianluca Mancini és Roger Ibanez mellett.

Az Inter elleni mérkőzéshez képest bekerült a kezdőbe Tammy Abraham, méghozzá a középpályás Mady Camara helyett, ez pedig egyúttal egy formációváltást is eredményezett. Az angol csatár Andrea Belottival alkotott csatárpárost, ezzel Mourinho eltért a szezon nagy részében jellemző egy ékkel és két tízessel rohamozó felálláson. A középpályán elsősorban Nemanja Maticsnak kellett biztosítania a stabilitást, míg Lorenzo Pellegrininek és az ifjú Edoardo Bovénak az átmenetekben volt kulcsszerepe. 

A Leverkusennél Alonso három helyen módosított a Köln ellen vereséget szenvedő együttesén. A védekezésben kissé megbízhatatlan Mitchel Bakkert a kispadra ültette, helyette pedig Odilon Kossounou kezdett, aki Jonathan Tahval és Edmond Tapsobával együtt alkotta a belső védőhármast. Bakker helyére Piero Hincapié került ki a bal szélre, míg a másik oldalon a rendkívül fürge Jeremie Frimpong rohamozhatott. A középpályán Exequiel Palacios foglalta el Nadiem Amiri helyét és lett Robert Andrich párja, előre pedig Adam Hlozek került be a csapatba Amine Adli helyére.

A Leverkusen ráijesztett a hazaiakra

Mourinhótól kissé meglepő módon egészen nyíltan kezdett a Roma, az első 20 percben magas letámadással igyekeztek megzavarni a leverkuseni építkezéseket Pellegriniék. Erre az első tíz percben majdnem ráfizettek a hazaiak, a Leverkusen kétszer is nagy helyzetbe került. Az első percben Andrich lőhetett a tizenhatos előteréből üresen, de gyenge kísérletét Rui Patrício fogta, míg a hatodik percben Wirtz lövése kerülte el centikkel a kaput.

Miután elöl a két támadó a védőket támadta le, mögöttük Pellegrini mellé Bovénak is fel kellett lépnie, hogy kontroll alatt tartsák az Andrich, Palacios párost. Bove csak késve tudott visszazárni, Wirtz a hatodik percben is mögötte vette fel a labdát, amivel átszlalomozott a középpályán, majd a védőket lekötő Hlozekkel kényszerítőzve került lövőhelyzetbe. Már a mérkőzés előtt is kulcskérdésnek ígérkezett a sokat visszamozgó Wirtz felvétele, de ezt a nyílt középpályával nem tudták megoldani a hazaiak. 

Az első 20 percben a Leverkusen szája íze szerint alakult a mérkőzés. A Roma birtokolta kicsit többet a labdát, így a németek élhettek a számukra a gyors embereik miatt nagyon jól fekvő kontrák nyújtotta lehetőségekkel. Védekezésben ezúttal sem futották ki magukat. Alonso edzősége alatt különösen szembetűnő, hogy a Leverkusen letámadása csak akkor válik intenzívvé, amikor az ellenfél a felezővonalhoz ér. Wirtzék hatékonyan zárták le a pálya centrumát, az amúgy is messze helyezkedő középpályások nem kaptak labdát. Sokszor előreívelésekre kényszerültek a római védők, viszont elöl Abraham és Belotti nem tudták megnyerni a fejpárbajokat. A 18. percben egy remekül elvégzett Pellegrini-szabadrúgás kellett az első veszélyes római helyzethez, bár ez elég nagy volt. A két csatár jelenlétét itt sikerült kihasználni a legjobban, akik elvonták a védők figyelmét, így a mélységből érkező Ibanez szabadon fejelhetett, de a fejesét Lukas Hradecky bravúrral hárította. 

Visszaálló Roma

A hazaiak gyorsan érzékelték a problémákat, így húsz perc után visszább álltak. Védekezésben jellemzően egy 5–3–2-s felállást vettek fel, amelyben a védelem és a középpálya közötti terület a lehető legkisebbre lett zárva, így elejét véve a leverkuseni átmeneteknek. A csapat kompaktan a saját térfelére húzódott vissza, még a két center is hatékonyan tudott besegíteni a védekező feladatokba.

Miután Abraham visszább zárt és szükség esetén felvette az éppen labdát kapó középpályást, Bove is visszább léphetett és jobban koncentrálhatott Wirtzre. Viszont nem egyedül felelt az ifjú tehetség elleni védekezésért. A mögötte lévők is hatékonyabban dolgoztak együtt. Mancini határozottabban léphetett ki a védősorból, hiszen Celik szükség esetén biztosított mögötte a szélről. A másik oldalon eközben a szélvészgyors Diabyt is hatékonyan semlegesítették a hazaiak. Ibanez, Spinazzola és a bal oldalra kisegítő Matics egymáshoz nagyon közel helyezkedve nagyon szűkre fogták a francia támadó mozgásterét, akinek a lecseréléséig nagyon momentuma sem volt a mérkőzésen.

A Leverkusen hirtelen kikerült a komfortzónájából, hiszen a hazaiak teljesen átadták a kezdeményezést. Míg az első 20 percben kicsivel még a Roma birtokolta többet a labdát, ezután a szünetig már 67–33% volt ez az arány a leverkuseniek felé billenve. Ráadásul további probléma volt, hogy a 36. percben Kossounou megsérült, így Bakkernek kellett őt váltania. Ezzel visszaállt a Köln elleni védekező felállás. Tapsoba átment a jobb oldali belső védő helyére, az ő helyét pedig Hincapié foglalta el a szélről belépve. Wirtzék eléggé körülményesen építették a támadásaikat az első félidő második felében. Jellemző kép volt, amikor a félidő hosszabbításában Tapsoba tanácstalanul, a felezővonalat alig átlépve lőtt kapura. Középen Wirtzék jellemzően a kapunak háttal kaptak labdákat, amikkel nem igazán tudtak megfordulni, mivel szinte mindig volt valaki mögöttük. Megint nyilvánvalóvá vált, hogy Alonso csapatából nagyon hiányzik egy igazi hatos, hiszen Andrich és Palacios inkább box-to-box középpályásnak számít. Egy ilyen játékos híján a támadóknak kell visszalépnie, akiknek viszont így terület kell, hogy meg tudjanak fordulni.

Hatékony kontrák a szünet után

A Roma nem sokat változtatott a hozzáállásán a szünet után, ugyanúgy a mély védekezést favorizálták, amellyel a vendégeknek igencsak meggyűlt a baja. A kontrák végrehajtása viszont egy fokkal hatékonyabbá vált. A két támadó ék ezúttal már többet váltott ki a szélekre, ezzel széthúzva a Leverkusen védősorát, egyúttal jobban lekötve Tapsobáékat. Egy hátul történő labdaszerzéskor nem csak a felívelésekhez bizonyultak ideális célpontnak Abrahamék, hanem a szélre kilépve a mélyen visszazáró szárnyvédőknek is passzopciót tudtak biztosítani, ezzel esetenként több időre is meg tudták tartani a labdát, így is enyhítve a nyomást hátul. 

Ezzel a 21. életévét a napokban betöltő olasz középpályás első nemzetközi gólját szerezte meg felnőtt szinten. Bove szemmel láthatóan lubickolt a fellazuló leverkuseni középpálya mellett, hiszen kamatoztatni tudta a második labdák megszerzésénél a robbanékonyságát és a jó ütemérzékét. A 66. percben Palaciostól csent labdát, amivel szintén egy veszélyes kontrát indított el.

Akár növelhette is volna az előnyét a Roma a mérkőzés ezen periódusában, de a stabil védekezés még mindig mindenek fölött állt. Már Pellegrini is jóval mélyebben zárt vissza a bal oldalon, ezzel teljesen ellehetetlenítve Diabyt, akit Alonso a 72. percben le is cserélt. A helyére bejövő Adli már inkább középen igyekezett megjátszhatóvá tenni magát, de kevés sikerrel. Vele együtt Hlozek helyén a klasszikus centert, Sardar Azmount is pályára küldte az edző, viszont nem igazán jöttek felé beadások. A hazaiak rendszerint lekettőzték védekezésben a szélen éppen labdát kapó vendég játékost. Római oldalon a mérkőzés hősét, Bovét Georginio Wijnaldum váltotta a középpályán, míg Belotti helyére Paulo Dybala állt be, aki a Feyenoord elleni negyeddöntő visszavágóján csodacserének bizonyult, de ezúttal nem sokat tudott hozzátenni a mérkőzéshez.

Összegzés

A Roma sikerét a végén már nem veszélyeztette a Bayer Leverkusen. Egyedül Patrício és Ibanez félreértése keltett egy kis riadalmat a 86. percben. Mourinho és csapata mintaszerűen reagált a mérkőzés elején jelen lévő problémákra és tudta a maga javára fordítani a mérkőzés alakulását. Megérdemelten szereztek előnyt az olaszok a visszavágóra, hiszen a Leverkusen szemmel láthatóan nem tudott mit kezdeni a mély védekezéssel ez pedig már nem először fordult elő idén Alonso csapatával. Tényleg el fog kelleni nyáron egy igazi mélységi irányító a csapatba, ami már tavaly is téma volt a katasztrofális szezonrajt folyamán. Ettől még viszont nem dőlt el a továbbjutás kérdése, hiszen csak egy gól a különbség, amit azért hazai pályán még simán visszahozhatnak a gyógyszergyáriak.

Kiemelt kép: eurosport.com