Maradona mennybemenetele és pokoljárása (könyvajánló)
„Úgy tűnik számomra, hogy a Diego Maradonát körülvevő mitológia és önáltatás elválaszthatatlan az argentin pszichétől, amely örökké keresi – de nem találja – a gyógyírt a nemzet politikai és gazdasági kudarcaira” – zárul Jimmy Burns könyve. Maradona pályafutását már az életében több alkotás örökítette meg, aztán a 2020-ban bekövetkezett halálát követően számtalan könyv állított neki emléket. Az angol újságíró Maradona – A legenda mennybemenetele és pokoljárása című műve az őszinteségében és alaposságában mind közül kiemelkedik.
Jimmy Burns Somerset Maugham-díjas angol író Maradona – The Hand of God címmel jelentette meg átdolgozott könyvét az egykori világbajnok labdarúgó 2020-as halálát követően. A kötet hazánkban a Partvonal Kiadó gondozásában jelent meg 2021-ben, Mezősi Péter és Molnár Csaba fordításában.
Az életrajzi ihletésű könyv kronológiai sorrendben veszi végig Maradona életét egészen a szülei származásától kezdve halálának utóhatásáig. Burns évekig Buenos Airesben élt, számtalan alkalommal találkozott Diegóval, hogy információkat gyűjtsön a róla készülő könyvhöz.
Alkotása így aztán jóval több egy életrajzi könyvnél, megannyi exkluzív interjút, máshol aligha fellelhető érdekességet tartalmaz – minden bizonnyal még a legnagyobb Maradona-fanatikusok is találnak benne új ismereteket az egykori bálvány életéről.
Az író megjegyzi, hogy Maradona az első kiadásba beleolvasva perrel fenyegetőzött, mivel egy őt rossz színben feltüntető, uszító könyvnek tartotta – noha Burns szerint az angol verziót Maradona nem is olvashatta teljes egészében, legfeljebb bizonyos részeket fordítottak le számára.
„Nem az számít, hogy mit tettél az életeddel, hanem az, amit a miénkkel tettél”
– fogalmazta meg egy ismeretlen „szerző” sok szurkoló és rajongó viszonyulását a legendához a halálát követően.
Több sajtótermék is jótékonyan hallgatott Maradona viselt dolgairól és a világ valaha volt egyik legnagyobb hatást gyakorló labdarúgójának valamennyi súlyos kihágása felett szemet hunyt. Burns könyve ugyanakkor minden apró részletnek utánajárt, hogy az egykor felfelé ívelő klasszis életének irányítása hogyan csúszott ki a kezei közül. Így még az „isteni Diego” nagy tisztelőjeként sem lehet sárdobálásnak venni a könyvet – mindez inkább a valóság racionális felfedése. Ezzel együtt nyilvánvalóan a könyvben leírtak semmit sem vonnak le az érdemeiből, a pályán kívül viselkedése sosem homályosíthatta el a csillagát. Több mint három évvel a halála után érdemes lehet a könyvet elolvasva helyre tenni magunkban a néhai argentin klasszis teljes történetét.
A több mint 300 oldalas könyvben Burns így írt Maradona két góljáról, melyet az 1986-os világbajnokság negyeddöntőjében szerzett Anglia ellen:
„Ez a két gól tökéletesen összefoglalta Maradona tökéletlen géniuszát. Az elsőben ott volt az utcagyerek, aki bár sztárrá küzdötte fel magát, még mindig nem biztos igazi önmagában, ezért szükségét érzi, hogy csaljon. A másodikban viszont a kivételesen ügyes, rendkívül tehetséges játékos tűnt fel.”
A könyvből megtudhatjuk, hogy Maradona az élete során milyen ügynökökkel, barátnőkkel és magukat barátjának valló személyekkel került kapcsolatba és mindezek nagy része milyen hatással volt rá. Diego a legemlékezetesebb időszakát kétségtelenül az SSC Napolinál töltötte, amely halála után róla nevezte el a stadionját és már életében legendaként tisztelték a városban. Hiába játszott 1984-től 1991-ig a délolasz csapatban, a kezdeti sikereket követően sorozatos megpróbáltatások kísérték az útját – a kábítószer-függőség, az apasági pere és a Camorrával való kapcsolata mind-mind hozzájárult a távozásához. A visszavonulását követő állomásai hasonlóan helyet kaptak a könyvben, és a különböző edzői szerepvállalásai mellett arra is fény derül, hogy mi igaz abból, hogy féltékeny volt az utódjának kikiáltott Lionel Messi sikereire.
„Mégis, a siker látszata mögött heves személyes küzdelem, brutális rivalizálás és cinikus menedzselés húzódott meg, melynek nagy részéről akkoriban nem tudott a nyilvánosság”
– írja Burns az 1986-os esztendőről, amikor Maradona a mexikói vb előtt keveredett bajba a kapcsolatán kívül születendő fiúgyermeke miatt.
„Maradona mindig is befelé forduló volt. A barátaival soha nem vesztette szem elől a gyökereit, sokszor emlékeztette őket a nehéz időkre, amelyeket gyerekként átélt, az emlékeit mégsem használta arra, hogy önvizsgálatot tartson, a világképében nem igazán volt rendszer”
– jegyzi meg a játékos személyes válságairól.
„Levágták a lábamat”
– jelentette ki Maradona, miután az 1994-es világbajnokságon pozitív doppingtesztet produkált. A könyv részletesen felgöngyölíti, hogy az argentin klasszis milyen felkészülésen vett részt, hogy formába hozza magát a tornára és kiderül, hogy ki volt az a személy, akiben feltétel nélkül megbízott, mégis tiltólistán szereplő szereket adott be neki.
„Úgy tűnik számomra, hogy a Diego Maradonát körülvevő mitológia és önáltatás elválaszthatatlan az argentin pszichétől, amely örökké keresi – de nem találja – a gyógyírt a nemzet politikai és gazdasági kudarcaira”
– zárja gondolatait az író a hiánypótló műben.
TOVÁBBI OLVASNIVALÓ A TÉMÁBAN:
A Maradonáról írott cikkeink között ide kattintva tudsz böngészni!
A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője. További érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:
Kiemelt fotó: AFP
Szerző
