A következő brightoni csillag? – Simon Adingra
Már most arról találgatnak sok helyen, hogy miként rabolják le majd a Premier League leggazdagabb csapatai a Brighton keretét, a nemrég megjelentek szerint azonban a tengerparton aligha aggódnak, mert az „utánpótlás” már be van készítve. Ott van például Simon Adingra, aki a belga élvonal mellett az Európa-liga mérkőzésein is megmutatta, hogy készen áll a szigetországi szerepvállalásra, és alig várja, hogy Roberto De Zerbi sikersztorijának ő legyen a következő sztárja, akiért font tízmilliók röpködnek majd.
Lassan már megszokásként beszélhetünk arról, hogy a kiválóan működő Brighton & Hove Albion legjobbjait összeboronálják valamely sokkalta gazdagabb Premier League-csapattal. A télen az Arsenalhoz igazolt Leandro Trossard, és igazából pótlás nem érkezett a helyére, a nyáron pedig vélhetően Alexis Mac Allister, Kaoru Mitoma vagy épp Moisés Caicedo lesznek azok, akik magasabb szintre lépnek – már amennyire ez lehetséges. A klub bőségesen előre gondolkodva tervez ezekkel az eladásokkal, mert a keretben már most is vannak olyan fiatalok, akik esélyesek bizonyos pozíciók betöltésére. Ráadásul közben kölcsönben is szerepelnek néhányan, akik bejárhatják akár azt az utat is, mint az előbb említett japán vagy kolumbiai játékos. Az ő párosuk Belgiumban töltött hosszabb-rövidebb időt, és ebbe a sorba illik bele Simon Adingra is.
Az afrikai külvárostól az angol tengerpartig
Az elefántcsontparti szélső 2002 január elsején látta meg a napvilágot Yamoussoukro külvárosában, Abobóban. Szülőhazájában kezdte a karrierjét, különféle iskolai klubokban játszott. Az úton azonban akkor kapott hatalmas lendületet, amikor csatlakozott a ghánai Right to Dream akadémiához. Az ösztönös, zsigerből jövő megmozdulásai, ahogy képes volt szinte jelentősebb fejlesztői munka nélkül is kiemelkedni az utánpótlás-képzés egyik afrikai fellegvárában, az a vezetőségben Didi Dramani számára is lenyűgöző volt. Rövidesen meg is érkeztek miatta az FC Nordsjaelland megfigyelői, hogy jobban szemügyre vegyék.
Az U19-es csapatba kerülve a koronavírus-járvány erősen befolyásolta a fejlődésének kiemelten fontos szakaszát, de amikor volt esély meccset játszani, akkor megvillantotta a tudását. Összesen öt meccsen tudott pályára lépni az érkezése után, és három gólt össze is szorgoskodott. Az új, 2020-21-es idényt még az utánpótláscsapatnál kezdte – egy találat mellett öt assziszt három mérkőzésen –, majd egy sérülés után a tavasszal már az első csapattal készült, és a bajnoki rájátszás során be is mutatkozott. Remek debütálás volt az FC Köbenhavn ellen egy pontot jelentő találat.
Az legutóbbi, 2021-22-es idény során eleinte még csak csereként, majd egyre jobb teljesítményt nyújtva már egyre többször a kezdőben számolt vele Flemming Pedersen. Adingra pedig ezt egyre több góllal hálálta meg. A csapat nem volt kiemelkedő, hiszen az alapszakasz végén még a kiesés elleni harcban voltak érdekeltek, de az elefántcsontparti játékos igazán kitett magáért.
Azonban nem maradt a szigetországban, hanem egyenesen Brüsszelbe vezetett az útja, ahol a Royale Union Saint-Gilloise színeiben a nemzetközi porondon való szereplés lehetősége is várt rá. A belgáknál elkélt az erősítés, s Adingra érkezésével pontosan azt kapta meg az újdonsült vezetőedző, Karel Geraerts, amire számított. Az ifjú elefántcsontparti több poszton is megkapta az esélyt és csaknem mindenhol megállta a helyét, közben gólokat és gólpasszokat szállítva. Még csak most kezdődött el a bajnoki rájátszás, ahol az aranyért küzdenek a fővárosiak, de már 46 mérkőzésen túl van a szezonban és ez nagy valószínűséggel el fogja érni az ötvenet is, ami egy 21 éves játékos esetében kiváló a fejlődésére nézve. Az eddigiek során 14 alkalommal volt eredményes és kiosztott 14asszisztot is, ami alapján Brightonban biztosak lehetnek abban, hogy minden a tervek szerint alakul.
Játékstílus
Dániában már megcsillantotta a sokoldalúságát, mert a szerkezetet váltó együttesben eleinte még jobbszélső volt 4–3–3-ban, majd bal oldali szárnyvédő lett belőle a 3–4–2–1-ben. Nem okozott gondot neki egyik feladatkör sem, mert most Brüsszelben is az látszik, hogy a támadószekció bármely posztján képes hasznosan teljesíteni. A korábbi balszélsőből az utóbbi időben a csatárkettős egyik tagja lett, de olykor még ma is feltűnik szárnyvédőként is. Azonban kétségtelen, hogy a bal oldalon érzi otthonosabban magát, ahonnét jobb lábbal képes a kaput támadni, ballal pedig az alapvonalig menni és onnan beadásokkal, visszakészítésekkel operálni.
Adingra a belga élvonal egyik legjobbja a „take-on” kategóriában. Cselezésben is kiemelkedő, egy az egyben pedig tulajdonképpen bárkit képes megverni és „átjutni rajta” (talán így a legigényesebb a magyarra fordítás, amellyel egyébként a nemrég megújított sportnyelv-újító kezdeményezés, a Kazinczy SE is foglalkozik). A Geraerts-rendszer egyik alapsémája, hogy az átmenetek során izolált párharcot generáljon az elefántcsontparti számára, aki az esetek többségében megnyeri ezeket, és máris előnyös helyzetet alakított ki a csapata számára.
Ezzel együtt védekezésben is elvégzi a tőle kért munkát, mert aktív a presszing során, jó hatékonysággal generál nyomást az ellenfelekre, és képes hibára késztetni őket. Amikor a posztjából adódóan több feladat hárul rá labda nélkül, akkor is hajlandó beletenni a szükséges energiát, mert a szerelések és a labdaszerzések terén is jó mutatókkal bír a szélsők körében.
A jelenlegi szezonja alapján készen áll a Premier League-re, ami persze még közel sem biztos, hiszen láttunk már pozitív és negatív példát is a brightoniak esetében. Ha a következő Trossard vagy Mitoma lesz belőle, az lenne a szebbik oldala az éremnek, de akár Deniz Undav is lehet belőle, akinek nagyon nem jött be a szigetországi futball, pedig az Union színeiben ő volt a legjobban teljesítő játékos.