Bölények, indiánok és egy nigériai mesterlövész

Gift Emmanuel Orban, a 20 esztendős nigériai csatár egy évvel ezelőtt még a hazájában kergette a labdát, és legfeljebb álmodozhatott arról, hogy mostanra már az európai kupaporondon is gólszerzőként fogják jegyezni. Karrierjét a 2008-ban alapított Bison FC akadémiáján kezdte meg, majd 2020-ban már a felnőttek között is bemutatkozhatott a nigériai élvonalban. A klub évenként kétszer meghívást kap az Uyo Scouting Program által szervezett többnapos tornára, ahol európai megfigyelők is részt vesznek, hogy a helyi fiatalok közt szemezgethessenek.

Itt szúrta ki magának a Norvégiában élő és az ottani afrikai játékosok közül többek karrierjét is segítő Atta Aneke. 2021 novemberében jutott el addig az ügynök, hogy több, európai másodosztályokban szereplő együtteshez is elküldte a fiúról készült videókat, hátha valahol szerencsével jár. Ekkor az élvonalból búcsúzni kényszerülő Stabaek Fotball felderítője, Thomas Finstad és a sportigazgató, Torgeir Bjarmann elutaztak az afrikai országba, hogy személyesen is megnézzék az ifjú támadót. A „bölények” színeiben remekelt Gift a tornán, és a klubnál úgy döntöttek, hogy mivel nincs veszíteni valójuk, próbajátékra hívták a fiatal csatárt.

Télen kapott néhány edzőmeccset, majd részt vett egy spanyolországi edzőtáborban is, aztán hazautazott, mert lejárt a tartózkodási engedélye. A klubnál meg voltak róla győződve, hogy ha nem is azonnal, de a segítségükre lehet, így kölcsönvették egy évre.

„Attól kezdve, hogy 2021 novemberében először láttam játszani Nigériában, fantasztikus időszakot éltünk meg együtt. Kevesebb, mint egy éve írtuk alá a papírokat, és megkezdtük a hosszú távú vízumkérelem igénylését. Megkapta a tartózkodási és a munkavállalási engedélyt, így hosszabb ideig itt maradhatott. Izgalmas volt követni a fejlődését, mert eleinte nem ment neki könnyen a beilleszkedés, de aztán gólokat szerzett a kupában, majd a bajnokságban is folytatta a szenzációs teljesítményét”

– mondta Bjarmann.

Forrás: eurosport.no

A 2022-es szezon első öt bajnokiján még nem állt rendelkezésre, aztán a következő öt meccsből két alkalommal a padon maradt, háromszor pedig csak percekre kapott esélyt. Azonban miután június végén a félprofi csapatok elleni két kupatalálkozón remekelt (három gólt szerzett), a bajnokságban három gól nélküli döntetlen után Eirik Kjönö vezetőedző úgy döntött, hogy ideje mély vízbe dobni a fiatal nigériait. Amikor először volt kezdő, Gift rögtön kiosztott két asszisztot, és ezzel ki is vívta a helyét az alap tizenegyben.

„Milyen csodálatos meglepetés érte az OBOS-ligát! Gift egy óriási potenciállal bíró játékos, aki technikailag és fizikailag is erős, ráadásul a kapu előtt sem jön zavarba. Amikor bekerült a kezdőbe, még furcsán nézhették az emberek, hogy ki ez a srác, de gyorsan megtanulta mindenki a nevét”

– mondta róla Amund Isaksen Lutnaes, a Discovery futballszakértője.

Amikor a Stabaek júliusban eladta Oliver Valaker Edvardsent a holland Go Ahead Eaglesnek, akkor a klub közölte a honlapján a szurkolókkal, hogy Gift kivásárlási opciójára költik a pénz egy részét. Augusztus 3-án jelentették be a szerződtetését, 2026 végéig kötötték magukhoz, és a kontraktusa nem tartalmazott kivásárlási árat. Ebben az időszakban kicsit megtorpant az addig remeklő támadó, de aztán a véghajrára ismét magára talált, az utolsó nyolc bajnokiján összesen hét alkalommal volt eredményes, két találatot pedig előkészített. Mindent egybevetve 16 gólig jutott a másodosztályban, és Bard Finnével holtversenyben gólkirály lett. A nigériai csatár mindössze 22 bajnokit játszott, ez idő alatt 23 találatban működött közre, ami egy új kontinensre, egy országba igazolva igencsak jelentős teljesítmény.

A legemlékezetesebb találatát a későbbi bajnok SK Brann ellen szerezte, amely kapcsán Kjönö osztott meg a találkozó után pár kulisszatitkot. Ez csak tovább emelte a gól és a támadó értékét.

„Valójában az első félidőben elégedetlen voltam vele, és fontolgattam, hogy lecserélem a szünetben. De aztán egyszer csak jött ez a villanás tőle és máris azt láttam, hogy vezet a csapat. Pontosan erre van most szükségünk, mert nem találtuk az utat a kapuig”

– mondta a Stabaek edzője.

Ez a teljesítmény nem maradt észrevétlen a nagyobb klubok megfigyelői hálózatai részéről sem, és a belga élvonalban nem túl acélosan szereplő KAA Gent szemelte ki magának a futballistát. Január 31-én jelentették be, hogy a klub 3,3 millió euróért megvette a norvég másodosztály társ-gólkirályának játékjogát. A flamand együttesnek nagyon nagy szüksége volt egy épkézláb, gólerős csatárra, mert a szörnyű forma és a sérülések ellehetetlenítették Hein Vanhaezebrouck vezetőedző dolgát.

„Megállapodtunk a Genttel az átigazolásban, de vegyes érzelmek vannak bennem. Feljutottunk, amiben nagy része volt Giftnek, s úgy gondoltuk, hogy az élvonalban is számítunk rá. Nagyon nehéz volt elengedni, mert a csapatnál is kedveli mindenki, a szurkolók pedig egyenesen imádták őt, ám ez az ajánlat egy nagyon kedvező pénzügyi lehetőség volt a klub számára, amire nem lehetett nemet mondani”

– taglalta Bjarmann közvetlenül az ifjú nigériai távozása után.

Miután megérkezett Gentbe, az első meccset még kihagyta, de a KVC Westerlo ellenében már a kezdőcsapatban találta magát, és amellett, hogy aktív résztvevője volt annak, hogy csapata tizenegyeshez jutott, rögtön két góllal segítette pontszerzéshez az „indiánokat”.

Aztán két gyengébben sikerült meccset követően győztes gólt szerzett a Konferencia-ligában a Qarabag FK elleni visszavágón, ahol ráadásul a tizenegyes-párbaj során sem hibázott, így óriási szerepet vállalt a továbbjutásból. Majd a múlt hétvégén az RSC Anderlecht ellen ismét ő szállította a három pontot jelentő gólt. Ezzel máris az ötödik helyen vannak a gentiek, egyetlen pontra a bajnoki címvédő mögött. Csütörtökön pedig ugyan jókora szerencsével, de ismét övé volt a belgák egyetlen gólja a Basaksehir elleni EKL-meccsen.

Gift, amilyen hihetetlen gyorsasággal alkalmazkodott a norvég másodosztályhoz, most ugyanezt megcsinálja, csak immár a belga élvonalban, ami, ha nem is topliga, de jóval erősebb szintet képvisel. Ha így folytatja, akkor alighanem rövidesen már valamelyik topligában látjuk, és felveheti a kesztyűt a válogatottbeli kerettagságért Victor Osimhennel (Napoli), Ademola Lookmannel (Atalanta), Paul Onuachuval (Southampton), Terem Moffival (Nice) vagy épp Cyriel Dessersszel (Cremonese).