Másfél évtized után újra a Serie A-ba vágyik az Ascoli

Az Ascoli Calcio története során 16 évet töltött a Serie A-ban, legjobb eredménye az 1979–1980-as szezonban elért negyedik helyezés volt, amikor mindössze négy ponttal maradt el az ezüstérmestől. Emellett megnyerte 1987-ben a megboldogult Közép-európai kupát (KK vagy Mitropa-kupa, később Zentropa-kupa) és több kisebb olasz trófeát, illetve kétszeres másodosztályú és egyszeres harmadosztályú bajnok. Az 1980-as években állandó szereplője volt legmagasabb osztálynak, még az 1990-es és a 2000-es években is tiszteletét tette az élvonalban, az elmúlt másfél évtizedet azonban alacsonyabb osztályokban töltötte.

Az egész környék csapata, közkedvelt elnök, helyi nagykedvencek

Az Olaszország középső részén található Marche régió északi részén, az Adriai-tengertől nem messze, a völgyben fekvő Ascoli Piceno városának csapata 1898-ban jött létre. A fekete-fehér együttes a története során először 1974-ben jutott fel a Serie A-ba. A feljutással egyidejűleg kibővítették az együttes otthonául szolgáló Stadio Del Ducát, miután a környező városokból és a szomszédos régiókból is kilátogattak a mérkőzésekre, mivel akkoriban ez volt a környék egyetlen Serie A-s csapata.

Az Ascoli első nekifutásra két szezont töltött el a legmagasabb osztályban, majd a két évvel későbbi visszatérést követően 1978 és 1985 között a klub leghosszabb élvonalbeli sorozatát produkálta – eközben csípte el a már említett negyedik helyezést. A kiesést követően másodosztályú bajnokként azonnal visszajutott, hogy 1990-ig újabb négy szezont töltsön el az A-ban. Később valamennyi feljutás tiszavirág életű volt és egy-két éven belül visszaestek a másodosztályba.

A Settembre Bianconero lelkes tábora (Forrás: Corriere Adriatico)

Az 1988. október 9-i, Inter elleni, felfokozott hangulatú összecsapás lefújását követő rendbontásban a Settembre Bianconero (SBN) szurkolói csoport híres vezetője, Nazzareno Filippini súlyos fejsérülései következtében kómába esett, majd három héttel később elhunyt. Nevét a szurkolók a mai napig skandálják a hazai mérkőzéseken.

Akkoriban a helyi közönség nagy kedvence a brazil kiválóság, Walter Casagrande volt, aki 1987 és 1991 között erősítette a csapatot, 16 Serie A-s gólja a mai napig klubrekordot jelent. Az egyesület helyi származású híres elnöke, Costantino Rozzi nevéhez fűződik az első feljutás, a stadion bővítése és megannyi emlékezetes győzelem. 1994-es halála óta a stadion déli kanyarja a nevét viseli (Curva Sud Costantino Rozzi), a csapat játékosai pedig évről évre a tisztelet jegyében a néhai elnök által rendre preferált piros sportszárat viselik a születésnapja vagy a halála évfordulójának idején.

Az 1990-es években csupán két szezont töltöttek az A-ban és mindkétszer utolsóként kiestek, de Oliver Bierhoff személyében megismerhettek egy új nagy kedvencet. A németek Európa-bajnok klasszisa még az emlékezetes udinei és milánói évek előtt 1991-től 1995-ig viselte a klub mezét, melyben 49 találatot szerzett.

Hullámvasút a 2000-es évektől

Az ezredfordulót még a harmadosztályban töltötte a csapat, de 2005-ben sikerült visszatérnie az élvonalba, ahonnan két év után kiesett. A máig utolsó élvonalbeli szezonja a 2006–2007-es kiírás volt, amikor az 1994-es vb-ezüstérmes Gianluca Pagliuca védte az együttes kapuját hosszú pályafutása utolsó idényében. Az Ascoli útja a kiesést követően jó darabig csak egyre mélyebbre vezetett, 2013-ban a harmadosztályba süllyedt, egy évvel később pedig a csődbe jutott. Az újjáalapítást követően a „harkályok” becenév révén Ascoli Picchio néven versenyzett és jutott vissza 2015-ben a másodosztályba, melynek azóta is tagja. Néhány évvel később a szurkolók folyamatos tiltakozásának eredményeként visszaváltottak a megszokott, Ascoli Calcio névre. A feljutás óta egészen a legutóbbi idényig csak a bennmaradásért küzdött, 2018-ban például csak osztályozón őrizte meg tagságát.

A legendás olasz kapus utolsó szezonja (Fotó: Getty Images)

Az egyesület többségi tulajdonosi szerepét betöltő Massimo Pulcinelli a legutóbbi szezont megelőzően a tulajdonjogok 31 százalékát eladta a New York-i bázisú North Sixth Group-nak. Menet közben a játékoskeretet is sikerült jelentősen megerősíteni, így a 2020 decemberében kinevezett Andrea Sottil az első teljes szezonjában az előkelő hatodik helyig kormányozta a gárdát. Az Ascoli ugyan a rájátszás első körében azonnal búcsúzott, de jelezte, hogy számolni kell vele a jövőbe, óhatatlanul az olasz másodosztály élmezőnyének tagjai közé emelkedett. Az idény végén az ígéretes munkát végző trénert az első osztályba vitték, a Luca Gottit menesztő Udinese edzője lett.

Nagy visszatérővel a kispadon jutnának feljebb

Sottil utódjának azt a Cristian Bucchit nevezték ki, aki egykor játékosként is szolgálta már a csapatot, de edzőként még igazán nem tudott bizonyítani. A 45 esztendős szakember harmadszor vállal szerepet az Ascolinál: első ízben a 2004–2005-ös idényben 17 góllal támogatta a csapat másodosztályú feljutását, majd a 2008–2009-es évad során a Napolitól kölcsönben szerepelt ismét a Serie B-ben épphogy bennmaradó csapat színeiben, s mindössze három találatra volt képes. Trénerként most először próbál szerencsét a Picchiónál. Bucchi számára természetesen a környék sem ismeretlen, hiszen az Ascoli szomszédos riválisának számító Sambenedettese csapatában nevelkedett.

Az egykori korosztályos válogatott támadó edzői karrierje egy darabig felfelé ívelt, kiváló munkát végzett a másodosztályban a Perugia élén. 2017-ben azonban nem tudott élni a Sassuolo által kínált lehetőséggel és öt hónap után menesztették, majd a Beneventót és az Empolit sem tudta érdemben a céljaihoz segíteni. Bucchi az előző szezonban a harmadosztályú rájátszásig vezette a Triestina csapatát, ahol a későbbi győztes Palermo állította meg a menetelésüket. Ezt követően fogadta el az Ascoli által kínált lehetőséget.

Az Ascoli a másodosztály következő idényének a feljutás céljával vághat neki, de a rendkívül kiegyenlített mezőnyben számos csapat jár hasonló cipőben. Az élvonalból kiesett Genoa, a Cagliari és a Venezia mellett a szebb napokat is látott Parma vagy éppen a tavalyi rájátszás döntőjét hosszabbításban elveszítő Pisa lelki szemei előtt ugyancsak a Serie A-s feljutás lebeg.

A szerző a Serie B magyar oldal nevű blog szerkesztője, amennyiben az olasz alacsonyabb osztályú labdarúgás aktív magyar nyelvű közösségéhez szeretnél tartozni, alább elérhető a felület közösségi média-profilja:

https://www.facebook.com/seriebmagyar/

Kiemelt fotó: primapaginaonline.it