Mi a valódi posztja Ferran Torresnek és milyen jövője lehet Barcelonában?

Az FC Barcelona 2021 decemberének végén átigazolta a Manchester City-től Ferran Torrest, majd nem sokkal később Pierre-Emerick Aubameyangot, és a két támadó párhuzamos szerződtetése nagy meglepetésként hatott, hiszen a keretben ott volt már másik két csatár erre a posztra, Memphis Depay és Luuk de Jong. Felvetődött, hogy Torres a balszélső poszton is opció lehet, és eleinte játszott is ott, de hamar be kellett látnia Xavinak (Guardiola a City-ben korábban már megtette ezt), hogy ő nem egy olyan szélső, aki egy az egy ellen képes hatékonyan és sok alkalommal átjátszani az emberét, hanem sokkal inkább csatár. Aztán 2022 nyarán megérkezett a klubhoz Robert Lewandowski, és a lengyel jelenléte miatt Torres nem sűrűn tud a számára legkomfortosabb helyen játszani.

Mi okozhatta azt, hogy a szakma sokáig szélsőként tartotta számon?

Ferran Torres az ifjú éveiben a Valencia játékosa volt, ahol már nagyon fiatalon, 17 évesen megkapta a lehetőséget a LaLigában. Mielőtt 2020-ban szerződtette volna a Manchester City, addig leginkább szélsőként szerepelt a klubjában, ahol elsősorban a futógyorsasága miatt volt hasznos elem, ugyanis a Valencia sok esetben a labdáról lemondva próbált eredményes lenni, és ebben a szisztémában Torres remek opció volt. A legtöbbször alkalmazott 4–4–2-es játékrendszerben a jobb oldali, olykor a bal oldali középpályás helye volt az övé. Mivel a Valencia egy pragmatikusabb irányvonalat követett (az ellenfélhez alkalmazkodó, második szándékból való játék), ezért Torres előtt sok terület nyílt az ellenfelek mögött. A feladata e miatt legtöbbször az volt, hogy átmenet közben lendületből jusson túl az ellenfelein a labdával, és ebben kimondottan jó volt. Képes volt helyzeteket kialakítani, illetve eljuttatni a labdát az ellenfél támadó harmadába. Az ebből a szerepkörből származó profilja nagyon hasonlított az ifjú éveiben járó Cristiano Ronaldóéra, aki a Manchester Unitedben szintén a jobb oldalon játszott.

Miben változott és fejlődött a Manchester City-ben töltött időszak során?

2020 nyarán nyilvánvaló volt, hogy a Valenciának túl kell adnia Torresen, aki kinőtte addigi klubját. 35 millió euró ellenében a Manchester City igazolta át, ahol a szélső pozícióban Raheem Sterling, Rijad Mahrez, Phil Foden és Bernardo Silva jelentett konkurenciát számára. Guardiola eleinte az említett poszton, szélsőként játszatta, viszont az általa preferált játékszervezési szisztémában, a pozíciós játékban egy az egy ellen jól cselező és a szélességet tartó játékosokra van szükség. Mivel a futball az egyik legkomplexebb sport, minden összefügg benne mindennel. Egyik dologból következik egy másik, abból pedig egy harmadik, ami ugyanúgy kölcsönhatásban van az elsővel – ez történt Torressel is, aki a szélességet tartva ugyan tud játszani, de ezáltal az a terület, ami Valenciában megvolt, eltűnt előle, és rákényszerült a kis területen való cselezésre. Hamar kiderült, hogy ebben legfeljebb egy átlagos topligás játékos lehet.

Guardiolának e miatt új szerepkört kellett kitalálnia a spanyol tehetség számára, és mivel a szezont szinte teljes egészében kihagyó Sergio Agüeróra nem számíthatott, Gabriel Jesus pedig nem tudott egyenletes, jó formát hozni, ezért kipróbálta Torrest a pálya belső területein csatárként. Ezen a poszton új erényeit mutatta meg a spanyol: jó ütemben és dinamikával tud a kapu elé érkezni, képes a csatár posztjáról visszalépve támogatni a labdacirkulációt, és tudja támadni az üres területeket a pálya közepén labda nélkül.

„Ő egy módszeres befejező. Tudja, hogy mikor és hogyan kell odaérnie a kapu elé, és képes értékesíteni ezeket a helyzeteket”

– jellemezte őt egyszer Guardiola.

E tulajdonságok miatt tudott időszakosan a City-ben kezdő játékos lenni és fontos gólokat szerezni. Ami érdekes vele kapcsolatban, hogy a 2020-2021-es szezonban mindössze 1307 percet töltött a pályán bajnokikon, mégis ez a legeredményesebb szezonja a pályafutása során hét találattal. A következő idényt is jól kezdte, majd megsérült, és a Barcelonához való távozásáig már pályára sem tudott lépni a City-ben.

Barcelonában eleinte jól nézett ki szélsőként, de a szerepkör plafonja nem volt túl magasan Ferrannal

Xavi Hernández kinevezése radikális változásokat jelentett a Barcelonánál 2021 őszén. A katalán szakemberrel együtt visszatért a klub identitása is. Mivel Aubameyang és Ferran Torres egyszerre érkezett a klubhoz, Depay pedig ekkor sérült volt, ezért kettőjüket együtt kellett játszatni, és ez egyébként nagyon pozitív hatással volt a csapatra, annak működésére. Aubameyang idősebb korára mindössze egyetlen egy erénnyel rendelkezik, az pedig a góllövés. A pozíciós játékban viszont ez önmagában kevés, csatárként be kell szállni az összjátékba, és ezt Xavi el is várta tőle a maga szintjén. Ez Torresnek is előnyös volt, mert – azon kívül, hogy nem volt nála jobb opció – így egyértelműen neki, a másik oldalon pedig Ousmane Dembélének kellett játszani. Ők kompenzálták a gaboni játékát, a kontrollt tudták fenntartani. Hiszen a spanyol és a francia kevésszer veszít labdát, egyaránt képesek az egyensúlyt megteremteni, ez pedig fontos volt Xavi első félévében a Barcánál. A pozíciós játékban szinte elengedhetetlen, hogy az ezt a játékszervezést alkalmazó csapat irányítsa a játékot, amihez szükségesek olyan játékosok, akik képesek a pozíciójukat tartva játszani és labdabiztosak. A Barcelonában ez a két szélső volt, ők kompenzálták a „káoszt”, azaz Aubameyang játékát.

A 2022-2023-as szezonban már nem tűnt ennyire ki a játéka a mezőnyből, ugyanis a képességei az adott szerepkörben elérték az úgynevezett plafont. Ez az jelenti, hogy ami addig új volt, az már nem számított újnak, azaz alkalmazkodásra, változásra volt szükség. Ehhez pedig az egy az egy elleni helyzetek hatékony megoldásához szükséges képességeit kellett volna megmutatni, viszont ezek nem kimagaslóak. Cselezéskor nem manipulálja az ellenfelét, hanem annak a hibáit próbálja kihasználni, például amikor valaki lendületből akarja szerelni, amellett a labdát eltolja és folytatja a játékot. Emiatt nem találta a helyét igazán, gyengébben teljesített, illetve a konkurencia is jelen volt mellette Ansu Fati személyében, majd miután Xavi is elővette a WM-rendszer (3–2–2–3) modernizált változatát, Alejando Baldé lépett elő első számú opcióként.

Mi lehet a jövőbeli szerepe, van-e jövője a Barcelonában?

Azon a poszton, ahol kimondottan jó lenne Ferran Torres, ott jelenleg Lewandowski játszik, aki viszont már 35 éves. Ám a Barcelona már meg is találta a jövendőbeli pótlást Vitor Roque személyében. A Barcelona rendszerébe továbbra is csak szélsőként illeszthető, kivéve, ha a box-középpálya egy hosszú távú elköteleződés Xavi részéről, ugyanis ebben a felállási formában az egyik 8-as/10-es szerepkör például az övé lehetne. Ez akkor működne igazán Torresszel, ha ez a szerepkör nagyon magasan lenne a pályán és szinte a középcsatár mellett (vagy átlósan mögötte) játszhatna. Ez nagyon hasonlítana a City-hez, ahol jelenleg Julian Álvarez tölti be ezt a szerepkört, régebben pedig Thomas Müller volt hasonló a Bayern Münchenben, éppen Lewandowskival.

Kiemelt kép: Món Esport