„Mi is látjuk, hogy mennyivel piacképesebbek lettek a játékosaink az ifi BL miatt”

– A Puskás II az élvonalbeli csapatok második csapatai közül talán a legjobban szerepel idén az NB III-ban, negyedik az Északnyugati csoportban. Kiemelkedő „évjárat” az idei keret?

– Ősszel játszottunk igazán kiemelkedően. A jó szereplésünkben közrejátszik, hogy hat-nyolc játékossal az U19-es csapat edzőjeként már együtt dolgoztam. Ugyanazt a munkát tudtuk folytatni, s ebbe bekapcsolódott a többi játékos a második csapatból.

– Ez azt jelenti, hogy a futballfelfogás, a futballstílus sem változott?

– Nem változott. Tavaly kezdtem a munkát az NB III-as csapatnál, ahová megérkeztek az ifjúsági BL-ben és a partnerklubunkból, a Csákvárból érkező játékosaink. Egységesíteni kellett azt a felfogást, amellyel az U19-es korosztályban játszottunk.

Labdával szeretnénk dominálni, kezdeményező, kombinatív játékot kérünk a csapattól. Hogy sok labdaérintésünk legyen a tizenhatoson belül, támadjuk minél aktívabban a félterület meghosszabbítását. 

Tehát a domináns labdabirtoklásból legyünk minél veszélyesebbek. Korábban dolgoztam a magyar utánpótlás-válogatottak mellett, ahol a videó- és adatelemzőink nagyon jó viszonyítási pontokat adtak a játékminőség méréshez. Hoztam magammal Felcsútra ezt a viszonyítási rendszert, ennek próbálunk megfelelni.

– A Puskásnál átfogóan ez a játékstílus az elvárt, vagy az edzők saját felfogás szerint gondolkozhatnak a futballról az egyes korosztályokban?

– Nagyjából ez a stílus jellemző a klubnál. A szövetség az ifi-BL-ben alapvető fontosságú mutatók alapján tavaly készített egy átfogó felmérést az akadémiáknál, s az lett az eredmény, hogy az említett minőségi mutatókban toronymagasan mi teljesítettünk a legjobban a Puskásnál dolgozó korosztályok közül. Az ifjúsági Bajnokok Ligájában látott szintet hozta az U19-es bajnokcsapatunk. Rajtunk kívül a magyar U19-es korosztályban még két csapat hozott ilyen teljesítményt a kiválasztott mérőszámokban. 

– Mik a vizsgált mutatók?

– A progresszivitás szintjét jelző értékek leginkább. A presszing intenzitását mérő PPDA, az xG, a tizenhatoson belüli érintések száma például.

– Korábban is megfigyelhető volt, hogy Kisvárdáról folyamatosan átigazol tehetségesnek gondolt ukrán játékosokat a Puskás II. A második csapat keretében jelenleg négy ukrán játékost látok, közülük Makara Bohdan Kisvárdáról érkezett, Husztej Vaszil Munkácsról, ami szintén a kisvárdai sportigazgató, Révész Attila érdekeltsége. Van együttműködés Révész Attilával vagy a Kisvárdával?

– 2 éve vagyok az akadémián, úgyhogy erre az időszakra látok rá, ebben a periódusban nem jöttek hozzánk ukrán futballisták. Korábban is volt játékosmozgás a két klub között, de olyanról nincs szó, hogy kifejezetten ide irányítottak volna labdarúgókat Kisvárdáról.

Babó Levente a kispadnál (Fotó: Puskás Akadémia)

– Idén a legjobb 32 közé jutott az ifjúsági Bajnokok Ligájában a Puskás. Hogyan érintette az NB III-as csapat szereplését, hogy a legjobbak dupla terhelést kaptak, hiszen az U19-es csapatban komoly riválisok ellen játszottak a Bajnokok Ligájában?

– Nehéz feladat volt. Megkértem a vezetést, hogy ugyanaz a stáb vigye az NB III-as és az U19-es csapatot is. Sok játékos kapott kettős terhelést, sokaknak napi két edzést tartottunk. Ősszel három vereségünk volt egymás után a Győr, a Mosonmagyaróvár és az Újpest ellen. Ebben az időszakban párhuzamosan játszottunk az NB III-ban, és készültünk az ifi BL-ben a Brann Bergen és a bukaresti FCSB ellen. Volt, akit a harmadosztályban pihentetni kellett ekkor. Szóval ez az időszak döcögős volt, voltak problémáink, de végül túllendültünk rajtuk.

– Az MTK-nál kimondta a tulajdonos, hogy a piaci bevételek reményében bizonyos esetben előrébb rangsorolt érdek az NB III-as csapat eredményeinél, hogy az U19-es korosztály bajnok legyen, mert így az ifi BL-ben játszhat, ahonnan könnyebb eladni a tehetségeket? A Puskásnál is hasonló a hozzáállás?

– Értem a kérdést, és mi is látjuk, hogy mennyivel piacképesebbek lettek a játékosaink az ifi-BL szereplés miatt.

Úgy tűnik, hogy a korosztályunkban az MTK-t és a Honvédot is inspiráltuk talán azzal, ahogy a Bajnokok Ligájában játszottunk, s amekkora érdeklődés lett a futballistáink iránt. Amikor látszódott, hogy 2024 után ismét megnyerhetjük tavaly az U19-es bajnokságot, akkor sem jött olyan kérés a vezetőségtől, hogy az NB III-as csapat kárára játsszon valaki inkább ebben a korosztályban.

Az akadémia plusz dicsőségként számolt a bajnoki cím, a BL-be jutás lehetőségével. A cél az volt, hogy a játékosaink minél több meccset tudjanak játszani a legmagasabb szinten, hiszen ott tudnak fejlődni. Ott tudják nemzetközi mércével lemérni, hol tartanak. Nálunk az U19-es csapatból 6-7 játékos már az NB III-as keretnek is a tagja.

– Ahogy a Győrnek a Szentlőrinccel, az MTK-nak a Kozármislennyel, az FTC-nek a Soroksárral, úgy a Puskásnak a Csákvárral van partneri együttműködése. Hogy látod, valódi fejlődést jelent, hogy az NB III-as keret legtehetségesebbjei kipróbálhatják magukat az NB II-ben?

– Látni kell, hogy az NB III és az NB II között legalább akkor szintkülönbség van, mint az NB II és az NB I között. Azért tartom sikeresnek a szezonunkat, mert 3-4 olyan játékosunk van, aki tavaly még az U19-es csapatban játszott, és két vagy három szint megugrásával most vagy az NB II-ben, a Csákvárban játszik vagy az NB I-es csapatunkban. Krupa Zsolt nemrég a második győztes gólját lőtte a Csákvárban. Ásványi Domonkos bemutatkozott a Puskás Akadémia első csapatában, ugyanígy Orján Roland is az NB I-es csapatban edzhetett, és több elsőosztályú meccse van már. Bozó Mirkó a Csákvárban nyújtott kiemelkedő teljesítményt a kapuban, például a Kecskemét ellen, és Varga Zsombor is hamarosan bemutatkozhat az NB I-es csapatunkban. A tavaszunk tehát arról szólt, hogy akik az NB III-ban és az ifi-BL-ben megmutatták magukat, kerüljenek be a Csákvárba vagy a Puskás első csapatába. 

Varga Zsombor jobbra (Fotó: Puskás Akadémia)

– Milyen lelki és egyéb nehézségeket látsz azoknál a fiataloknál, akik az U19-es ligából előrelépnek az NB III-ba, bekerülnek hirtelen a felnőtt futballba?

– Érzékelem a nehézségeket a részükről, ők viszont azt látják, hogy mi akkor is megpróbáljuk lehetőséghez juttatni őket, akár az NB II-ben, ha fizikailag még nem állnak teljesen készen rá. Mert tudjuk, hogy be tudnak idővel illeszkedni. Ez bizalom kérdése. Természetesen a stábunknak a felelőssége, hogy felmérje, az adott játékos megfelelő mentális állapotban van-e ahhoz, hogy kibírja az első 5-10 mérkőzést magasabb szinten.

Szakvezetői hiba, ha egy olyan játékost adunk fel például a másodosztályba, akinek emiatt visszaesik a teljesítménye.

Fontos, hogy összetartó, együttműködő csapatba kerüljön a játékos, ahol segítenek neki átvészelni ezt az időszakot. Varga Zsombor nagyon jó példa: előrelépett tavaly a harmadosztályba, és már nyáron látszott rajta, hogy nagy fejlődés előtt áll. Bizonyította, hogy mentálisan és fizikailag is megállja a helyét ezen a szinten. Ma ő az U19-es válogatott csapatkapitánya, és a következő idényben minimum az NB II-ben játszik majd. Volt, aki nem vette ilyen könnyen az akadályt, de neki másképp adtunk lehetőséget, például önbizalmat szerezhetett újra az U19-es korosztályban. Tízből 7-8 játékos jól alkalmazkodott, a többieknél nehezebben ment az átmenet.

– Rendelkezésre áll a pszichológiai segítség, hogy a felnőtt futballba kerülő fiatalok feldolgozzák a szintlépést? Mindenkinek van legalább egy ülése a sportpszichológussal, vagy ez választható lehetőség?  

– Választható. Fontos, hogy az asszisztens edzőm, Szemerédy Koppány pedagógusként is dolgozott korábban, ő más szakmai előismeretekkel képes segíteni a fiúknak a beilleszkedésben. A videó- és adatelemzőnknek mentálhigiénés végzettsége van, rá is támaszkodhatnak a srácok. Tehát ők komplex visszajelzést tudnak adni. A szakmai képzés mellett a játékosok személyiségének fejlesztésére is hangsúlyt fektetünk az NB III-as stábban, illetve az egész akadémián.

Borítókép: Puskás Akadémia