Nicolas Jover nélkül valóban nem lett volna bajnok az Arsenal?

Nicolas Jover nélkül valóban nem lett volna bajnok az Arsenal?

2026. máj. 29.

Az Arsenal 22 év után lett ismét angol bajnok, a siker mögött nemcsak Mikel Arteta pozíciós futballja és a klub tudatos építkezése áll, hanem egy egyre fontosabb futballtrend is: a specialisták szerepe. A francia Nicolas Jover munkája ebben a szezonban pontokban, gólokban és végső soron bajnoki címben is mérhetővé vált.

Az Arsenal 22 év után nyerte meg ismét a Premier League-et. Hét évvel azt követően, hogy Mikel Arteta átvette a csapat irányítását. A siker mögött ott van az évek óta épített pozíciós futball, a szerepkörökre történő igazolások és még valaki: Nicolas Jover. Nem (csak) a francia, pontrúgásokért felelős szakember miatt lett bajnok az Arsenal, de tudása (nem kevés) pontot hozott.


A VAR bevezetésével megnőtt a pontrúgások értéke, miközben az nem változott, hogy ezekből a szituációkból nagyobb a gólszerzés valószínűsége. Az adatok tehát már jó ideje mutatják: a rögzített helyzetekben komoly versenyelőny rejlik – a Premier League-ben már több mint 15 klub alkalmaz pontrúgásedzőt. A kérdés tehát az, hogyan lehet maximalizálni a helyzetekben rejlő valószínűséget. „Ha nagyon jó rendszered van a rögzített játékhelyzetekre, az gólok tekintetében gyakorlatilag egyenértékű azzal, mintha 80 millió fontot költenél egy csatárra” – fogalmazott Paul Power adatelemző.


Kevés csapat demonstrálta ezt látványosabban az elmúlt években, mint az Arsenal. Arteta 2021-ben magával vitte korábbi munkahelyéről, a Manchester Citytől Jovert, hiszen mindkét szakember futballfelfogásában kiemelt figyelmet kapnak a rögzített helyzetek – ráadásul az Arsenal egyre több alkalommal kerül szembe mélyen védekező ellenfelekkel.


„Sok csapat mélyen védekezik, így a nyílt játék egy dolog, de a pontrúgások sem különülnek el igazán magától a játéktól. Ez összefügg, ezért ugyanolyan fontos, mert az alacsony védelmi vonal ellen több szabadrúgást és sarokrúgást fogunk rúgni” – fogalmazott Arteta még 2023 októberében.


Most melyik variáció legyen? Arteta és Jover általában jól döntött (Fotó: Imago/Shutterstock)
Most melyik variáció legyen? Arteta és Jover általában jól döntött (Fotó: Imago/Shutterstock)


Az Arsenal szintet lépet a rögzített játékhelyzetek kihasználásában. A 2022–2023-as, 2023–2024-es és 2024–2025-ös szezonokban egyaránt az Ágyúsok számítottak a Premier League legveszélyesebb csapatának szögletekből: 12, 12 és 11 gólt szerzett ebből a játékhelyzetekből. A The Athletic adataiból kiderül: a mostani idényben az Arsenal szerezte a legtöbb gólt pontrúgásból – összesen 24-et –, miközben mindössze nyolcat kapott.


A csapat 18 alkalommal talált be szöglet után, ami a Premier League 34 éves történetének új rekordja lett. Ennél is beszédesebb, hogy ebből a 18 gólból 13-mal az Arsenal szerezte meg a vezetést, vagyis a rögzített helyzetek közvetlenül formálták a mérkőzések dinamikáját.


Persze a jelenség kritikát is szül. A svájci Blick márciusban egyenesen „Ez az ember tönkreteszi a focit?” címmel közölt cikket Joverről és az Arsenal pontrúgásairól. „A játékosok a 16-oson belül úgy közelítik meg a kapust, hogy gyakorlatilag esélye se legyen elérni az éles beadást, amely vagy a rövid oldali kapufához érkezik, vagy a labdát a hosszú oldali kapufa irányából fejelnek vissza. Nem különösebben vonzó, de nagyon hatékony” – írta a lap. De Arteta érkezése óta arra törekszik, hogy csapata a legjobb és a legdominánsabb legyen a játék minden aspektusában. „Dühös vagyok, hogy nem szerzünk több gólt pontrúgásokból. És hogy kapunk is ilyen gólokat. Mi akarunk lenni a legjobb és a legdominánsabb csapat a játék minden aspektusában. Ez ennek a csapatnak a célja és terve” – fogalmazott a Chelsea elleni 2–1-es győzelem után – a mérkőzésen mindhárom gól pontrúgás után született.


Jover munkájának értékét pedig talán semmi nem mutatja meg jobban, mint az a statisztika, amely szerint az Arsenal pontrúgásból szerzett góljai nélkül a londoniak nem lettek volna bajnokok. Ha kivonjuk az ilyen helyzetekből szerzett találatokat, akkor az Arsenal 70 ponttal csak második lenne, míg a Manchester City 80 ponttal megnyerné a bajnokságot – az Ágyúsok végül 85 ponttal zártak. 

A francia szakember az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan építette fel magát a futball egyik legelismertebb specialistájává. A Berlinben született Jover már 27 évesen videóelemzőként dolgozott a Montpellier-nél, később rövid időre a horvát válogatottnál is feltűnt, majd megfordult a Brentfordnál Dean Smith és Thomas Frank mellett. 2019 nyarán a Manchester City már kifejezetten a rögzített játékhelyzetek specialistájaként nevezte ki, mielőtt Arteta 2021-ben magával vitte az Arsenalhoz.


Filozófiája ugyanakkor az egyszerűségre épül. Bár az Arsenal szögletei kívülről gyakran tűnnek bonyolult koreográfiáknak, Jover egyik alapelve éppen az, hogy a variációkat nem szabad túlkomplikálni. Sokkal fontosabbnak tartja az apró részleteket: az időzítést, a szinkronban történő mozgásokat, és az ellenfél gyenge pontjainak támadását.


A bajnoki idény ráadásul szinte szimbolikus keretbe foglalta az Arsenal pontrúgásainak jelentőségét. A csapat első gólját is szöglet után szerezte a szezonban a Manchester United ellen, majd az a találat is sarokrúgásból született, amely az utolsó előtti fordulóban – mint később kiderült – gyakorlatilag eldöntötte a bajnoki címet.


A londoniak bajnoki szezonja jól mutatja, mennyit változott a modern futball: ma már nemcsak a klasszis játékosok, hanem a specialisták is képesek egy bajnoki idényt döntően befolyásolni.


Borítókép: Imago/Shutterstock

Szerző

Havasi Zsolt

Havasi Zsolt

Havasi Zsolt

Több éve foglalkozom újságírással. Ismerem az online és a nyomtatott sajtó sajátosságait, alapvetéseit. Érdekel a labdarúgás, a pszichológia, az ember és a lélek. De rájöttem, minél többet olvasok ezen témákról, annál kevesebbet tudok. Amikor épp nem a futballról írok, akkor a kutyával rohangálok egy akadályokkal nehezített pályán.