Nincs meglepetés, világsztárok a topligák gólkirályjelöltjei
Van, ahol szinte eldőlt, máshol éles versenyfutás zajlik a gólkirályi címért. De kik konkurálnak, és melyik bajnokságban hány góllal lehet a legjobb góllövőnek lenni? Az öt topliga gólversenyét vizsgáltuk meg.
Premier League: Haaland és a többiek
A sorrend: 1. Erling Haaland (Manchester City) 22 gól, 2. Igor Thiago (Brentford FC) 19, 3. Antoine Semenyo (AFC Bournemouth, Manchester City) 15, 4. Joao Pedro (Chelsea FC) 14, 5. Danny Welbeck (Brighton & Hove Albion) 12.
Abban, hogy Haaland fölényesen vezet a Premier League gólversenyében, semmi meglepő nincs, elvégre a három befejezett angliai szezonjából kettőt megnyert – 36, illetve 27 góllal –, és a harmadikban sem adta 22 gólnál alább, ami az ő szintjén persze legfeljebb átlagos.
Most 22-nél jár, pedig még nyolc bajnokin növelheti a termést. Pontosan annyi gólt szerez egyébként, mint amennyi a helyzetek minősége alapján várható gólszáma (xG), az ugyanis esetében 22,5. Nagyjából annyi, mint az öt követő Igor Thiagóé (22-es xG), aki a szezon abszolút meglepetésembere. Nem mintha meg kéne hökkennünk azon, hogy egy brazil csatár gólokat rúg a PL-ben, csak hát Richarlison és Gabriel Jesus gyakori sérüléseit, illetve formahanyatlását látva némiképp elszoktunk tőle.
Pláne attól a centertől rendkívüli, aki a Ludogorec Razgrad, FC Bruges útvonalon jutott el a Premier League-ig. Tekinthette volna a világ legkeményebb bajnokságát az erejét meghaladó próbatételnek, csakhogy nem az a típus, aki megrettenne a kihívásoktól. Annál sokkal jobban megkeményítette az élet. 13 éves korában elveszítette az édesapját, ahhoz, hogy a családnak jusson valami betevő, neki is munkába kellett állnia, és hol kőművessegédként, hol vásárokban dolgozva egészítette ki az arra jócskán rászoruló családi kasszát. Szóval, ha valaki, ő nem ijed meg holmi Manchester Unitedtől vagy Liverpooltól (mindkettőnek betalált), annál nehezebb helyzetekben is helytállt már. Bármekkora megtiszteltetés is, a selecao meze is lehet olykor teher – kétszer ölthette már magára a brentfordi kiváló teljesítménye elismeréseként, és mindjárt a második fellépésen betalált.
Igor Thiagót tisztes távolból követi Semenyo. A ghánai szélső tíz gólt a Bournemouth, ötöt a Manchester City játékosaként helyezett el az ellenfelek kapujában, a Cityben kilenc bajnokin rúgott ennyit, azzal meglehet, Josep Guardiolát is meglepte. Persze épp ezért szerződtette a spanyol: akart végre egy olyan szélsőt, aki igazán gólveszélyes. Savinho nem az, és ki is szorult a csapatból, Jérémy Doku a helyzetkialakításban remek, de a befejezéseket illetően nem túl bivaly, Semenyo viszont a kaput is nagyon érzi. Olyan helyzetekből is gólt rúg, amelyekből mások nem, erre utal, hogy 6,7-es xG-re szerzett 15 gólt! Az azért extraklasszis megoldásokat feltételez. És ha gólkirály nem is lesz belőle soha, a szezononkénti 15-18 gól roppant értékes lehet.
Az első ötben van még Joao Pedro, és az örökifjú Welbeck, de az igazán nagy pénzért szerződtetett centerek egyelőre távolabbról lesik az élmezőnyt. A liverpooli Alexander Isakot az átigazolási huzavonája miatt elmaradt felkészülés és egy súlyos sérülés hátráltatta (két gólt szerzett tíz bajnokin), a csapattárs Hugo Ekitike sokkal jobb szezont fut, és a 11 PL-gólja szódával elmegy, a formája kevésbé: az utóbbi 12 bajnokiján háromszor talált be. Ugyanennyi góllal jelentkezett Viktor Gyökeres (Arsenal FC), de ha hozzátesszük, hogy hárman együtt 270 millió fontot kóstáltak (117 milliárd forint), a gólszám nem valami pazar.
Kellemes meglepetés ugyanakkor a Fulham-szélső Harry Wilson és a góllövőformáját újra megtaláló Dominic Calvert-Lewin (Leeds United) tíz-tíz találata, hatosként tart kilencnél a newcastle-i Bruno Guimaraes, ahhoz képest pedig, hogy csak 13-szor kezdett a Manchester Unitedben, Benjamin Sesko kilenc gólja is ígéretes.
Az abszolút csalódás a legutóbbi gólkirály Mohamed Szalah, az öt bajnoki gólja olyan szintű visszaesés, ami nehezen értelmezhető. A Liverpoolé persze szintén.
La Liga: Mbappé és a matuzsálemek
A sorrend: 1. Kylian Mbappé (Real Madrid) 23 gól, 2. Vedat Muriqi (RCD Mallorca) 19, 3. Ante Budimir (CA Osasuna) 15, 4. Lamine Yamal (FC Barcelona) 14, 5. Mikel Oyarzabal (Real Sociedad), Robert Lewandowski, Ferran Torres (mindkettő FC Barcelona) 12-12.
Azért ha a szezon előtt valaki azt mondja, Mbappé gólkirályságára Muriqi – és nem Julián Álvarez, Lewandowski vagy Yamal – lesz veszélyes, biztosan kiröhögik, ehhez képest a koszovói center mindössze három találatnyi hátrányban követi a franciát.
Muriqi hosszú törökországi évek, valamint másfél szezonnyi római, a Lazióban eltöltött futball után 2022 januárjában igazolt Mallorcára, de ilyen durva góltermésre egyszer sem futotta tőle. Első teljes szezonja 15 gólja kimagaslik, a mostani 19 pedig már-már eszement. Három veterán csatár is az élmezőny tagja egyébként, a koszovóit Ante Budimir követi, aki közel a 35-höz egyre félelmetesebb. Későn érő típus, 30 fölött kezdte el legalábbis nagyüzemben szállítani a gólokat: a 2023–2024-es idényben 17-et, az előző szezonban 21-et vágott, a jelenlegi 15 a 20 gólos álomhatár újbóli elérésével kecsegtet. Válogatott is csak 29 évesen lett, és közel a 31-hez vehetett részt élete első nagy tornáján, a 2022-es világbajnokságon (a bronzérmet szerző horvát válogatottban két meccsen játszott, mindkétszer csereként).
A korosabb támadókat viszont egy tini követi, az egyre gólerősebben futballozó Lamine Yamal. A Lionel Messivel való összehasonlításra egyre több alappal szolgál, bár az előző, már ugyancsak fantasztikus idénye után éppen az lehetett vele szemben a kifogás, hogy bármennyire is bravúrosan futballozik a mezőnyben, nem szerez elég gólt. Kilencet szerzett mindössze tavaly, az akkor sem Messi-lépték, ha 17 évesen az argentin be sem tudta még magát verekedni az első csapatba. Ennek tükrében persze nem feltétlenül igazságos Yamalon számonkérni a gólok hiányát, de kellett neki már 16 évesen a csúcsokat ostromolni! Most viszont a gólokat is elkezdte rugdosni, még ha annyira nem is erős benne, mint a listavezető Mbappé. A két játékos mezőnymunkáját, helyzetteremtő képességét nem lehet azonban összemérni, ebből a szempontból Mbappé egyre inkább ronaldósodik, akinek szinte az egyetlen feladata minél több gólt berámolni. Abban viszont továbbra is fenomenális a francia.
Bundesliga: Harry Kane királysága
A sorrend: 1. Harry Kane (Bayern München) 31 gól, 2. Deniz Undav (VfB Stuttgart) 18, 3. Luis Díaz (Bayern München) 15, 4. Serhou Guirassy (Borussia Dortmund) 13, 5. Christoph Baumgartner (RB Leipzig) 12.
Az, hogy a gólkirályi cím Kane-é lesz, nagyjából abban a pillanatban eldőlt, hogy a Bundesligába igazolt. És addig az övé is marad, amíg Németországban futballozik. Ebben nyilvánvalóan van némi szerepe annak, hogy a bajnokság legerősebb klubjában játszik, de nem azon múlik elsősorban.
Kane gólkirály lenne a VfB Stuttgart vagy a Bayer Leverkusen, meglehet, az SC Freiburg mezét viselve is. Mert góllövésre született. Nagyságát csak fokozza, hogy úgy termeli ipari mennyiségben góljait, hogy közben az előkészítésben, a játék szervezésében is zseniális. Ez kéne legyen az ő csúcséve, amikor a Bundesliga megnyerése mellett a Bajnokok Ligájában és a világbajnokságon is nagyot alkot, csakhogy ezek a sikerek eddig sehogyan sem jöttek neki össze. Talán majd az idén?
A Bundesligában egyre másra döntötte meg mindenesetre a rekordokat: ő jutott el a liga történetében a leggyorsabban 50 gólig, az öt topligát tekintve a 21. században neki kellett a legkevesebb meccs ahhoz, hogy 100-at rúgjon. A Bajnokok Ligája megnyerésével vagy a világbajnoki cím elhódításával tehetné fel a koronát az univerzálisan nem eléggé értékelt karrierjére, az előbbire azért valamivel több sansz mutatkozik.
Ha a gólkirályi címért nem is, a németországi Ezüstcipőért nagy a harc, a stuttgarti center, Undav vezet. Utoljára a belga bajnokságban, az Union SG-ban végzett 20 bajnoki gól felett (26-ot szerzett a 2020–2021-es idényben), minden esélye megvan arra, hogy idén is kettessel kezdődjön a gólszáma. Zömök, erős, mégis technikás csatár, nagyon más, mint a higanymozgású Luis Díaz, aki persze szélső, és nem center. Ezért is dicséretes, hogy ennyire eredményes, és ha hozzátesszük, hogy van már neki 11 gólpassza, helyzetet pedig majdnem 60-at teremtett, még inkább illik teljesítményéről az elismerés hangján szólni.
Az, hogy Guirassy a szezon végére simán tíz fölé jut, nem kelt már meglepetést, az már inkább, hogy a 20-tól ennyire távol van. A ligának sem ártana, ha lenne Kane mellett még egy emblematikus centere, csak hát a Bayernen kívül más nem tud akkora fizetést garantálni. Így is az a veszély fenyegeti a Bundesligát, hogy elveszíti két, világszinten is klasszis támadóját, a müncheni Michael Olisét és a lipcsei Yan Diomandét, akik amellett, hogy félelmetesen cselező szélsők, még kapura is veszélyesek: Olise 11 bajnoki gólnál jár, a mindössze 19 éves Diomandé tíznél. Nagyjából ennyi topklub igyekszik a nyáron megszerezni a játékjogát…
Serie A: comói komák
A sorrend: 1. Lautaro Martínez (FC Internazionale) 16 gól, 2. Anasztasziosz Duvikasz (Como) 11, 3. Nicolás Paz (Como), Kenan Yildiz (Juventus FC), Keinan Davis (Udinese), Rasmus Höjlund (Napoli) 10-10.
Találós kérdés is lehetne, hogy Lautaro Martínez hányszor hódította el az olasz gólkirályi címet, és lehet, hogy sokak nem találnák el. A helyes megfejtés az egy, két éve nyert 24 találattal. Legutóbb az akkor az Atalantát erősítő Mateo Retegui végzett az élen (25 góllal), aztán elment Szaúd-Arábiába még több pénzt keresni, így egy nagy riválissal kevesebb. Lautaro maradt a Serie A-ban, és a második gólkirályságára készül. 14,2-es xG-re rúgott 16-ot, az rendben van, pedig hajlamos az argentin nagyvonalúan bánni a helyzeteivel…
Sokat elárul ugyanakkor az olasz bajnokság helyzetéről, erejéről, vonzerejéről, hogy 20 gól alatt is elsőnek lehet idén lenni, noha erről korábban nem is álmodhatott egy olasz élvonalbeli csatár. Az élmezőnyt Martínez mellett olyan centerek alkotják, akikről lemondtak Angliában, illetve találni még ott szélsőt és játékmestert. Utóbbi, Paz 2024 nyarán írt alá a Comónak, a Real Madrid neveléseként. 12 évesen igazolt a blancók utánpótlásába, eléggé becsben tartották, ezért sem akart róla lemondani olyan könnyen a Real: visszavásárlási joggal adta el hatmillió euróért a „tóvárosiaknak”, és nagyon úgy fest, a nyáron haza is viszi. Paz 21 évesen nyolcszor már magára ölthette az argentin válogatott mezét, a világbajnokságon is ezt tervezi.
Lemaradt viszont róla Höjlund, miután a csehek a rájátszásban tizenegyesekkel felülmúlták a dánokat. Úgy fest, Höjlund bajnoki címmel sem vigasztalódhat, annál tetemesebb az Inter előnye, és a gólkirályi cím sem tűnik elérhetőnek Lautaro hatfás előnyével szemben. A BL-indulás viszont meglesz a Napolinak, így pedig az eredetileg csak kölcsönvett dán centert a Manchester Uniteddel kötött megállapodás jegyében kötelező lesz a nyáron megvennie. Annyira azért nem fog fájni neki, annál reménytelibb azért a dán.
Vannak viszont olyan támadók, akiknek a képességei többet ígérnének annál, mint ahol a gólszámot tekintve tartanak, ilyen például a milánói Rafael Leao (kilenc gól), Marcus Thuram (Inter, nyolc) vagy Christian Pulisic (AC Milan, nyolc).
Nem lehet ugyanakkor panasz Duvikaszra. „Nagyon kedvelem Taszoszt, folyamatosan fejlődik, mindig, minden csapatában gólokat rúgott – mondta egy március végi sajtótájékoztatóján Francesc Fabregas, a meglepetéscsapat Como vezetőedzője, aki hozzátette, a játéka néhány szegmensében azért még jócskán fejlődhet. A Como is, bár ha a második élvonalbeli szezonjában megcsípné a negyedik helyet, és a BL-ben indulhatna, olyan klubok előtt, mint az AS Roma vagy az AC Milan, azzal azért dobna egy fricskát.
Ligue 1: Párizsiak nélkül
A sorrend: 1. Esteban Lepaul (Angers, Stade Rennes), Joaquín Panichelli (RC Strasbourg) 16-16 gól, 3. Mason Greenwood (Marseille) 15, 4. Odsonne Édouard (RC Lens) 12, 5. Pavel Sulc (Olympique Lyon) 11.
A franciaországi gólvadászatnak talán az a legérdekesebb eleme, hogy az első ötben nem találni párizsi játékost. Mbappé eligazolásával persze pont az történt, hogy nem egyetlen embernek kell szezononként 30-szor beköszönnie, hanem ahogy minden más a gyepen, a gólszerzés felelőssége is eloszlik. A Paris Saint-Germain immár nagybetűs csapat, amelyikben ahogy a védekezést, a támadójátékot is egységesen oldják meg. Bradley Barcola és Ousmane Dembélé azért a 10-10 góljával valamelyest kiemelkedik.
De nem a Ligue 1-ból, ott Lepaul és az argentin Panichelli áll az élen. Utóbbi a jövője szempontjából nincs rossz helyen, elvégre abban a Strasbourgban rugdossa a gólokat, amelyik a Chelsea FC fiókcsapata, a 16 gólja pedig akár egész jó kis ajánlólevél lehet. 23 évesen kellően fiatal, szóval bármi kisülhet még a karrierjéből.
Lepaul már a bajnokság startja után igazolt a Rennes-be az Angers-ből, ahol egyszer sem produkált ilyen termékeny évet. Szorosan követi őket Greenwood, akit családon belüli erőszak vádjával ugyan nem ítéltek el, az ügy miatt egyértelműen nemkívánatos személy lett Angliában és a Premier League-ben. Pedig született tehetség, akinek immár valószínűleg élete végéig a kontinensen kell futballoznia, és bebizonyítania, ami a futballt illeti, elég jó. Csak hát mint ember…
Borítókép: beinsports.com
Szerző
Galambos Dániel
Galambos Dániel
Kapcsolódó cikkek
Kupa nélkül, de csúcsokat döntögetve telt Kane első müncheni idénye
Adott egy a hazájában uralkodó klub, amely a Bajnokok Ligájában is rendre érdekelt a végjátékban, ám a sztárcsatáruk eligazolását követően óriási lyuk tátongott a támadósorukban. Ezt az űrt egy év késéssel, de látszólag sikerült pótolni, amikor a világ egyik legjobb kilencese, Harry Kane megérkezett a Bayern Münchenhez. A végeredmény azonban egy – a bajorok szintjén – katasztrofális szezon lett. Joggal merülhet fel a kérdésként, hogy mit is profitáltak egymásból a felek?
Mégiscsak földi Haalandó?
2026-ban 12 bajnokin háromszor talált be. Egy mezei center esetében még akár elfogadható is lenne a szerény termés, de nem Erling Haalandtól. A Manchester City norvég középcsatárára eddig úgy gondoltunk, mint egy két lábon járó gólgép, akinél nincs szünet, megtorpanás, hullámvölgy, ő folyvást beveszi az ellenfél kapuját – ehhez képest mindenképp látványos a formahanyatlás. És feltétlenül meglepő. Mi történt? Mit mond az edző? Milyen jövőképet fest ez neki Manchesterben? Lehet, hogy ez már az elvágyódás egyik jele? Vagy csak kiderült, hogy mégsem földönkívüli?
Lautaro Martínez örökös kettős megítélése
Noha Lautaro Martínezt az Inter szurkolói körében már klublegendaként tisztelik, mivel az argentin támadó a Nerazzurri történetének legjobb góllövői közé tartozik, mégis folyamatos kettősség kíséri az általános megítélését. A számok alapján kétségtelenül napjaink legjobb támadói közé tartozik, mégis, ha az elitcsatárokról esik szó, a neve mellett gyakran ott marad egy láthatatlan kérdőjel. A „Lautaro-rejtély” nyomában.