Öntörvényű német sikerkovács érkezett a Liverpoolhoz?

A Liverpool 2019-es Bajnokok Ligája- és 2020-as Premier League-győztes játékoskeretének kialakítása jelentős részben a sportigazgató, Michael Edwards érdeme volt, aki 2016-tól töltötte be ezt a pozíciót, ám már 2011 óta dolgozott különböző vezetői pozíciókban a klubnál. Adatalapú döntéshozatalt alkalmaztak az átigazolásoknál, így választották ki Mohamed Szalah-t, annak ellenére, hogy minden hír szerint Klopp Julian Brandtot szerette volna szerződtetni. Edwards 2022 júniusában távozott a klubtól és utódja az a Julian Ward lett, aki addig technikai igazgató volt a Liverpoolnál. Ward a szezon során bejelentette, hogy a május 31-ig szóló szerződése lejártával távozik. Az ő sportszakmai vezetése alatt az igazolások jelentős része nem vált be az első évadban, ám az is igaz, hogy egy év után nem lehet megítélni egy sportigazgató munkáját, hiszen könnyen lehet, hogy általa szerződtetett játékosok a második vagy a harmadik szezonjukban teljesednek ki.

Ward a távozását 2022 novemberében jelentette be, ennek ellenére fél év eltelt úgy, hogy nem lehetett semmit sem tudni az utódjáról. Május elején kezdtek kiszivárogni a sajtóba azok a hírek, miszerint Jörg Schmadtke veheti át Ward helyét. Ezek az értesülések igaznak bizonyultak és a német szakembert nevezték ki június 1-től a klub sportigazgatójává. Érdekes, hogy csupán három hónapra, ami egyfajta tesztidőszakként értelmezhető. A nyári munkájának az eredményességét két-három éves távlatból lehet majd csak megítélni. Elsősorban azt tesztelhetik, hogy mennyire tud együttműködni az edzői stábbal, a scouting részleggel és az ügyvezetéssel.

Schmadtke eddig keményen beleállt a vitába az edzőkkel

Schmadtke a sport1.de-nek elmondta, hogy közvetlen kapcsolatban nem volt korábban Klopp-pal, nem dolgoztak együtt Németországban, rivális kluboknál tevékenykedtek. A vezetőedző ügynökét, Marc Kosickét ismerte és ő hívta fel Klopp figyelmét Schmadtkéra. Idén januárban, amikor a VfL Wolfsburgtól való távozásakor Schmadtke bejelentette a visszavonulását, a német edző nyilvánosan a sajnálatát fejezte ki, hogy sosem dolgozhatott együtt a sportigazgatóval.

Nagy kérdés lesz, hogy kettejük munkakapcsolata hogyan alakul, hiszen Schmadtke a Wolfsburgnál a hírek szerint nagyon összeveszett Oliver Glasnerrel abban a szezonban, amikor a csapat BL-induló helyen végzett (korábban írtunk róla, az osztrák vezetőedzőnél is elő szokott ez fordulni rendszeresen), illetve előtte Bruno Labbadiával is, korábban pedig Hannoverben Mirko Slomkával voltak nagy balhéi. Ennek ellenére nem váltogatta az edzőket, Slomkával és Peter Stögerrel is négy-négy évet működött együtt. Frank Witter, a Vfl Wolfsburg elnöke is beszélt a köztük lévő ellentétekről, szóval nem éppen kompromisszum kereső vezető hírében áll.

Ennek ellentmond Schmadtke azon nyilatkozata, hogy Klopp és az edzői stáb fog dönteni arról, hogy kiket igazoljanak, miután az adatelemző (e terület vezetőjének személye is változik: Ian Graham helyére az eddigi segítője, a harvardi egyetemen végzett William Spearman kerül) és játékos-megfigyelő csapat elkészíti a listát a kiszemeltekről. Ez az eddigi liverpooli döntési mechanizmussal ellentétes lenne, mert mostanáig négy főből állt a döntéshozó „bizottság”: Klopp, az aktuális sportigazgató, a vezető adatelemző és Mike Gordon igazgató alkotta azt.

Schmadtke nyilatkozata alapján ő csupán intézné a szerződtetés ügyeit, miután Klopp kiválasztotta a játékost. Ez a modell Angliában elterjedtebb, viszont Németországban ez teljesen idegen felfogás, ahol eddig dolgozott, szóval a gyakorlatban biztosan szokatlan lesz Schmadtkénak.

Emberi oldalról nézve lehet, hogy nem egyszerű Schmadtkéval együttműködni, de az eredményei önmagukért beszélnek. 2001-től 2008-ig volt az Alemannia Aachen sportigazgatója. 2004-ben az Aachen Bundesliga 2-es csapatként harcolta ki az UEFA-kupában való indulást azzal, hogy a Német Kupa döntőjébe jutott. A nemzetközi porondon annyi plusz bevételt szerzett az Aachen, hogy jó kiválasztással meg tudták erősíteni a keretet a következő szezonra és 2006-ban feljutottak a Bundesligába, ott azonban rögtön kiestek.

2009-ben Hannoverben vágott bele egy projektbe, ami szintén rendkívül sikeresen alakult, hiszen egy bajnoki 15. helyezést követően 4., 7., majd 9. lett a csapat az élvonalban, az Európa-ligában pedig egyszer negyeddöntőig jutott. Ebben az időszakban igazolta át 550 ezer euróért a Rosenborgtól Didier Ya Konant, a másodosztályú Karlsruhétól ingyen hozta el a későbbi német válogatott Lars Stindlt, a Manchester United U21-es csapatától Ron-Robert Zielert, és Mame Biram Dioufért is csupán 1,8 millió eurót fizettek a németek a manchesteri „vörös ördögöknek”. Nem adtak el nagy összegért játékost, de ekkoriban nem ez volt a cél a Hannovernél, Liverpoolban sem az lesz a feladata, hogy minél több játékost minél magasabb áron értékesítsen.

25 év után jutott európai kupába a Köln Schmadtke idején

Schmadtke 2013-ban Kölnbe tette át székhelyét, ahol szintén négy évet töltött el és a helyi 1. FC-t is nemzetközi kupainduláshoz segítette munkájával. A Bundesliga 2-t könnyedén megnyerték Peter Stöger vezetőedző irányításával, akit már Schmadtke igazolt a csapathoz. Az élvonalban pedig évről évre léptek előre, hiszen a 12., a 9., majd az 5. helyen zártak, és ezzel 25 év után jutott ismét európai kupaporondra a klub. Anthony Ujah, Yannick Gerhardt, Kevin Wimmer, Patrick Helmes és Anthony Modeste igazolása emelhető ki leginkább, az előbbi hármas játékjogának továbbadásával jelentős bevételre tett szert a klub, így a négy év alatt több jövedelme keletkezett, mint amennyit költött játékosokra, miközben egyre jobb eredményeket ért el már közben a Bundesliga 1-ben.

2018-ban a kiesés elől éppen csak megmenekült Vfl Wolfsburg sportigazgatója lett és az első idényében rögtön a 6. lett a csapat, majd 7. és 4. Glasner utolsó évében. Itt már teljesen más költségvetésből gazdálkodhatott, mint korábban Hannoverben és Kölnben, különösen a Bajnokok Ligája-indulás évében, 2021-ben, amikor kivételesen 76 millió euróért hozhatott játékosokat, ám ez sem hasonlítható össze azzal, amilyen összegekkel Liverpoolban kellene majd jól bánnia évről évre.

Fontos kiemelni, hogy éppen az a szezon sikerült pocsékul, amikor alaposan bevásároltak, és 53 milliós veszteséggel zárták a transzferidőszakot. Schmadtke óriási sikerei mellett ez egy figyelmeztető jel, illetve szintén árnyalja a munkájának eredményességét, hogy a 20 éves Victor Osimhent 3,5 millió euróért eladta a Charleroi-nak. A nigériai csatárt egy évvel később a Lille 75 millió euróért értékesítette az SSC Napolinak, amellyel ebben a szezonban bajnok és gólkirály lett, és manapság a világ legjobb csatárai között tartják számon.

Liverpoolban az első nyári transzfert meg is kötötték, a világbajnok Alexis Mac Allister átesett az orvosi vizsgálaton és hamarosan aláírja a szerződését. A középpálya mindenképpen erősítésre szorul, az argentin futballista jó igazolás lehet, a Brightonban kiváló szezont futott, nagy munkabírású, remekül passzoló játékos. A következő érkező a hatos és nyolcas poszton is bevethető Kouadio Emmanuel Koné lehet a Borussia Mönchengladbachtól, az átigazolást nagyban segítheti Jörg Schmadtke fia, Nils Schmadtke, aki rövidesen a klub sportigazgatója lesz. Nils egyébként Wolfsburgban az édesapja stábjában volt scout.

Kiemelt kép: LFC Live