Rangnick irányításával rá sem lehet ismerni az osztrák válogatottra

Rangnick irányításával rá sem lehet ismerni az osztrák válogatottra

2023. júl. 7.

Négy mérkőzés után nemcsak hogy vezeti Eb-selejtezőcsoportját az osztrák labdarúgó-válogatott, de egészen meggyőző játékot is produkál. A svédek elleni mérkőzésen hosszú idő után teremtett újra emlékezetes hangulatot a bécsi közönség. Ralf Rangnick vezetésével nagy változások történtek az osztrák nemzeti csapatnál, amely korábban Franco Foda vezetésével csak vergődött.


Foda négy és fél évig vezette az osztrák válogatottat, amelyet ugyan kijuttatott a 2021 nyarán megrendezett Európa-bajnokságra és ott a nyolcaddöntőig vezetett, de mégsem örvendett nagy elismertségnek. Az osztrák szinten történelmi Eb-menetelésben sem az ő érdemeit hangsúlyozták ki, hanem inkább a taktikai korlátoltságból kitörő futballistákat. A kapitányt rendszeresen érte kritika védekező felfogású, kockázatkerülő játékfelfogása miatt, ami nem igazán passzolt a kemény letámadást és visszatámadást favorizáló stílust hosszú évek alatt Salzburgban elsajátító középpályások profiljához. Az osztrákok szerint Foda agyonszabályozta a sokak által csak aranygenerációként emlegetett garnitúrát.


A kritikák csak fokozódtak, amikor 2021 őszén nem sikerült meglovagolni a nyári Eb-szereplést, többek között egy Izraelben elszenvedett arcpirító 5-2-es vereség után gyorsan elszállt a katari világbajnokságra való közvetlen kijutás esélye. A válogatott utolsó utáni lehetősége a kijutásra a 2022 márciusában lebonyolított pótselejtező volt, ahol az osztrákok a Nemzetek Ligája-szereplésük révén mérkőzhettek meg. Végül viszont ez is csalódással végződött, hiszen Foda csapata elbukott Walesben. A kapitánynak ezután még egy Skócia elleni 2-2-es barátságos mérkőzés jutott hattyúdalként, a távozása nem igazán érintette meg a szurkolókat.


Rangnick színre lép


A csalódást keltő selejtezősorozat után egyértelmű volt az elvárás: a 2024-es németországi Európa-bajnokságon mindenképpen ott kell lenni! Ehhez a célkitűzéshez egy elég neves szakembert talált a 2021 ősze óta már Gerhard Milletich által vezetett szövetség (ÖFB). A német labdarúgás egyik vezető szakembereként emlegetett, a Red Bull futballbirodalom fő teoretikusaként, szakmai felelőseként magának komoly elismertséget szerző Ralf Rangnick vállalta el a szövetségi kapitányi posztot.


Mindez komoly fegyverténynek számított, főleg annak fényében, hogy a szakember a Manchester Unitedet hagyta el az osztrákok kedvéért, ahol 2021 nyarán állt munkába, mint tanácsadó. Pár hónappal később a szezon végéig viszont már megbízott edzőként kellett helytállnia, miután Ole Gunnar Solskjaert menesztették. Ez a megbízatás viszont nem volt túl sikeres, így 2021 áprilisában még úgy is örömmel fogadta el a Bécsből érkezett felkérést, hogy jelentősen kevesebb fizetést tudtak csak neki felajánlani. Ezzel kapcsolatban sokatmondóan így fogalmazott a nagy presztízsű osztrák hírmagazinnak, a Profilnak:


„Az volt a meggyőződésem, hogy itt több is lehetséges, mint amit eddig el tudtak képzelni.”


Rangnick elköteleződését mutatta az is, hogy a Manchester Unitednél még eredetileg egy évig érvényes tanácsadói pozíciójáról is lemondott azért, hogy teljes erőbedobással koncentrálhasson ausztriai feladatára. Az új kapitány viszont eleinte nem örvendett osztatlan elismertségnek az osztrák szakemberek körében. Sokan azt vetették a szövetség szemére, hogy ezúttal sem hazai kapitányt neveztek ki. Sokáig a Ferencváros korábbi edzője, az FK Austria Wien klubikonjának számító Peter Stöger tűnt befutónak, aki történetesen a szövetségi sportigazgató, Peter Schöttel jó barátja. A vezetőség végül mégis Rangnick mellett döntött, hiszen a Red Bull akadémiát Salzburgban létrehozó, majd hosszú évekig szakmailag felügyelő szakember a keretet alkotó játékosok jelentős részének fejlődését egészen fiatal kora óta közvetlenül figyelemmel követhette. Úgy nézett ki tehát, hogy a szövetség hosszú évek egyhelyben toporgása után végre jelentős reformokra szánta el magát. Rangnick szerződése eredetileg a 2024-s Eb-ig szól, ami a kijutás esetén a 2026-os világbajnokság selejtezősorozatáig meghosszabbításra kerül.


Az új kapitány 2022 májusában kezdte meg a munkát a válogatottnál, és már rögtön az első mérkőzésein bizonyította, hogy tényleg több rejlik ebben a csapatban, mint amit addig nyújtott.


Rangnick debütáló mérkőzésén egy horvátok ellen idegenben aratott 3-0-s sikerrel mutatkozott be, míg a franciák ellen döntetlent játszottak David Alabáék. A két mérkőzés között otthon a dánok ellen is meggyőző produkciót nyújtottak az osztrákok, de balszerencsés módon kikaptak pedig a játék képe alapján minimum a döntetlen reális lett volna.


A válogatott tehát megmutatta, hogy a játékosoknak fekvő stílus mellett magasabban rangsorolt válogatottak ellen is képes helyt állni. Foda idején pont ez volt az osztrákok fő gondja, hiszen szinte csak alacsonyabban rangsorolt válogatottak ellen tudtak diadalmaskodni, játékban és elvárásokban is a kishitűség volt az úr. Ez Rangnicknál gyökeresen megváltozott. A franciák elleni döntetlen után is óvatosságra intett az örömmámor közepette, elmondta, hogy ő maximálisan csak a győzelemmel elégedett.


A tavaly őszi Nemzetek Ligája-mérkőzések ezek után azt mutatták, hogy a jó kezdés ellenére még bőven akad munka. A horvátok és a franciák elleni sima vereségek után a csapat az utolsó helyen zárt csoportjában, így a következő Nemzetek Ligája-sorozatra a B divízióba csúszott hátra. Mindez csalódást jelentett a világ élvonalába tartozó ellenfelekkel szemben is. Ez a csalódottság viszont egyben azt is megmutatta, hogy az osztrák válogatott háza táján gyökeresen megváltoztak a célkitűzések.


A szövetségnél is megnyugodtak a kedélyek


Eközben a szövetség is igyekezett haladni a korral: hosszú évek egyeztetése után végre sikerült megállapodni a várva várt új edzőközpont építéséről Bécs Aspern nevű negyedében. Rangnick kinevezése után ez egy újabb nagy fegyvertény volt Milletich elnök részéről, ennek ellenére a szövetségen belüli ellentétekkel és hatalmi harcokkal ő sem tudott mit kezdeni, amelyek már évek óta sokak számára nevetségessé tették a szervezet működését.


A 67 éves Milletich médiavállalkozásai miatt került a támadások kereszttüzébe, ugyanis állítólag elnöki pozícióját arra is megpróbálta felhasználni, hogy hirdetőket szerezzen a cége által terjesztetett magazinokba. Egy-két válogatotthoz köthető támogató az állította, hogy Milletich az elnökválasztási kampány során megkereste őket azzal, hogy a támogatásukért cserébe hirdetési felülethez juttatja őket. Bár az elnök mereven ellenállt, az őt ért vádakat nem tudta cáfolni. Azzal csak tovább rontott a helyzetén, hogy rágalmazás miatt beperelte az első számú osztrák hírlapot, a Kuriert. Milletich keresetével viszont a bécsi ítélőtábla nem is foglalkozott, ami végképp meggyengítette a pozícióját a szövetség élén. Végül miután teljesen belefáradt az őt ért támadásokba, január végi hatállyal lemondott tisztségéről.


auto_altMilletich nem tudott mit kezdeni az őt ért támadásokkal (Fotó: Barbara Gindl/APA)


Rangnick kinevezése és az új edzőközpont építéséről való végleges döntés egyaránt Milletich rövid elnöksége alatt ment végbe, de a pozíciójával nem igazán összeférhető ügyei mégis a lemondását vonták maguk után. A szövetség élén rövid időn belül most már nem először kialakuló szappanoperaszerű történések és az őszi kevésbé sikeres szereplés újra szkepticizmussal töltötték el a szurkolókat. Az elnöki széket ideiglenes jelleggel az alsó-ausztriai tartományi futballszövetséget vezető Johann Gartner vette át. Ő gyorsan kijelentette, hogy a pozíciót csak ideiglenesen fogja betölteni, és addig is igyekszik azért tenni, hogy az elnökségen belül létrejöjjön az egység és ezzel a szervezet visszaszerezze a szurkolók bizalmát.


Úgy néz ki, hogy Gartner maximálisan teljesítette ígéretét. Ugyanis elérte, hogy a szövetség teljes mellszélességgel beálljon Rangnick mögé és biztosítsa számára az általa igényelt széles körű autonómiát. Emellett a vezetésével békésen sikerült lefolytatni az ideális jövőbéli elnök kiválasztását, ami másfél éve egy eléggé kaotikus és visszásságoktól hangos eljárást jelentett. Ezúttal viszont sikerült egységesen beállni egy jelölt mögé, Klaus Mitterdorfert, a karintiai tartományi szövetség elnökét várhatóan a napokban fogják véglegesen kinevezni az ÖFB élére.


Ragnick nem egy egyszerű edző


Rangnick már korábbi állomáshelyein is bizonyította, hogy nyughatatlan természetéhez híven szeret minden dolgot a kezébe venni. Szülővárosában, Backnangban az 1980-as években többek között például ő intézte a szponzorokat és a mezeket is. Később Salzburgban is felügyelhetett mindent, ahol 2012 és 2020 között először felépítette, majd vezette a Red Bull futballgyár működését a tavaly elhunyt mecénás, Dietrich Mateschitz hathatós támogatásával.


Valószínűleg emiatt sem tudott sikereket elérni tradicionálisan vett topcsapatok élén, hiszen például a Manchester Unitednél sem állt rendelkezésére ekkora mozgástér. 2020 nyarán az AC Milan akarta magához csábítani, viszont ezt a lehetőséget nem fogadta el, mivel nem tudták biztosítani számára a széles körű szabadságot.


Ausztriában viszont eddig igyekeznek mindent megadni a számára. Az utánpótlás-válogatottaknál is megköveteli azt az intenzíven letámadó és visszatámadó játékot, amit az A-válogatottnál is elvár rögtön az első mérkőzésétől kezdve. Emellett olyan dolgokban is szót kér magának, mint a hazai helyszín kiválasztása. Rangnick határozott nézete szerint a meccsre kijáró szurkolókat a csapatnak magával kell ragadnia. Erre szolgál az általa játszatott intenzív játékstílus is. Határozottan a célfutball ellen foglal állást, szerinte a szurkolókat elsősorban a domináns játékstílussal és csak utána az eredményekkel lehet fellelkesíteni. Szerinte a bécsi Ernst Happel Stadionban a nézők túl messze ülnek a pályától, így a nagy tér miatt nem tudnak olyan jó hangulatot teremteni. Ideális hazai helyszínként a Rapid Wien arénáját nézte ki magának, viszont nagy megdöbbenésére a klub vezetői ebbe nem mentek bele. Meg is jegyezte, hogy még nem találkozott olyan klubbal, ahol ne látnák szívesen a nemzeti csapatot.


A LASK vezetői viszont kaptak a lehetőségen, amikor a kapitány az újonnan megépült, idén februárban átadott linzi Raiffeisen Arenát szemelte ki. A válogatott Azerbajdzsán és Észtország ellen Linzben kezdte az Eb-selejtezőket – méghozzá két győzelemmel. A masszívan védekező észtek ellen sokáig szenvedett a hátrányba került csapat, de aztán a mérkőzés legvégére hatalmas erőbedobással sikerült a fordítás. A szurkolók mindkét mérkőzésen megtöltötték az új arénát, ennek is komoly szerepe volt az észtek legyőzésében. A linzi helyszín nagy sikert aratott, így júniusban meg is kötöttek egy 2028-ig szóló szerződést, amely szerint az Ernst Happel Stadion mellett a válogatott Linzben fog játszani legalább nyolc hazai mérkőzést.


A kapitány június elején a Kurier Nachspielzeit (hosszabbítás) című podcastjében az osztrák edzőképzés fejlesztési lehetőségeiről is beszélt, de azt is kifejtette, hogy kevésnek tartja az osztrák Bundesliga 2018 óta bevett létszámát (12 csapat). Szerinte egy 16 vagy akár 18 csapatos bajnokság hatékonyabb lenne, hiszen így a fiataloknak is több esélyük lenne az élvonalban bizonyítaniuk, nem a jóval alacsonyabb színvonalú második ligában játszanának. Bár ez a változás a közeljövőben nem kivitelezhető, Rangnick azt mégis elérte, hogy intenzív párbeszéd indult el egy esetleges létszámbővítést illetően.


A szövetségi kapitánynak még a mérkőzéseket megelőző fényparádéról és a hangosításról is van véleménye. Igyekszik minden eszközzel vonzóbbá tenni a válogatottat a szurkolók számára, nem csak a pályán, hanem a külsőségekben is.


Kezdeményezésére egy új indulót is kapott a válogatott az Eb-selejtezőkre. A szövetségnél ezen felbuzdulva egy gólörömzenére is hirdettek szurkolói szavazást, amit végül a Scooter Maria című száma nyert, ez a gólörömzene például a Borussia Mönchengladbach hazai mérkőzésein is.


A márciusi sikerek és az egyéb népszerűsítő intézkedések megtették a hatásukat, a júniusi Eb-selejtezőkön két feljebb rangsorolt ellenfél ellen négy pontot hozott az osztrák együttes. A belgák elleni idegenbeli döntetlen kifejezetten nagy eredménynek számított, majd aztán a svédek ellen végig fölényben játszva sikerült kivívni a 2-0-s győzelmet. Rangnick maximalizmusát a játékosok is átvették, ami a pár hete az RB Leipzighez aláírt középpályás, Christoph Baumgartner szavaiból is kitűnt a belga meccs után: „Az egy ponttal elégedettek vagyunk, viszont most már úgy gondolkodunk, hogy nem szabad mindennel azonnal 100 százalékig megelégednünk. Úgy gondolom, hogy ezt a mérkőzést meg is nyerhettük volna. Nagyon sok minőség lakozik bennünk, ha ezt 100 százalékig elő tudjuk hívni, akkor a belgákat is le tudjuk győzni.”


Azt mindenesetre már most elérte a válogatott, hogy négy mérkőzés után kiváló pozíciót vívott ki magának a kijutás szempontjából. Az eredmények és elsősorban a mutatott játék a szurkolókat is fellelkesítette, akik a svédek ellen 46 300-an gyűltek össze Bécsben, ezzel majdnem telt házat varázsolva a nemzeti arénába. Csak összehasonlításképpen: Foda idején a nézőszám legtöbbször alig haladta meg a 10 000 főt.


Intenzitás mindenek felett


Rangnick intenzív letámadáson alapuló játékfelfogását gyorsan elsajátították az osztrák játékosok, ami nem is meglepő, hiszen közülük elég sokan az általa évekig irányított Red Bull-futballban szocializálódtak. A játékosoknak szemmel láthatóan fekszik is ez a stílus, egyértelműen bizonyítják, hogy ebben ki tudnak bontakozni. Az ellenfél támadásépítéseit sokszor már azonnal a tizenhatosnál megtámadják, miközben a védelem stabilan a felezővonalnál, illetve azon túl húzza meg az utolsó vonalat. A vertikális kompaktság központi fontosságú a csapatnál, hiszen így lehet megelőzni a gyors kontrákat, ha az ellenfél átjut az első letámadási vonalon.


Az osztrákok a belgák ellen sem engedtek ezen elvekből, rögtön a mérkőzés legelején magas letámadással lepték meg az esélyesebb ellenfelet. Ebben leginkább az SC Freiburgnál az előző szezonban új lendületet kapott Michael Gregoritsch jeleskedett, aki Marko Arnautovic mögött visszavont ékként a csapat egyik legjobbja volt. Kikapcsolta a játékból a védőket rendszerint leghátul segítő középpályást Orel Mangalát, emellett pedig az ő kissé szerencsés, de megérdemelt gólja hozta meg csapata számára a vezetést az első félidő derekán. A svédek ellen is ő volt messze a legaktívabban próbálkozó játékos, de a szenzációs formában védő svéd kapus, Robin Olsen kifogott rajta. Gregoritschot korábban még sokan kikezdték és bírálták. Nem értették, hogy miért válogatott, miközben Augsburgban a cserepadra került. Tavaly viszont erőt vett magán és most már a válogatottnál is bizonyította kivételes hasznosságát. A centrumba koncentrálódó, kompakt középpálya vezető figurájává vált, miközben sokan bójacenterként könyvelik el 193 centiméteres magassága okán. A legtöbbször ő a védősorból gyorsan előretett labdák célpontja, amiket jól tud megtartani és továbbítani a beinduló, technikás támadóknak.


auto_alt


A svédek elleni mérkőzés második percében Gregoritsch (11) majdnem gólpasszt adott újdonsült freiburgi csapattársának, a Salzburgból érkező Junior Adamunak (22). A szintén freiburgi Philipp Lienhart (15) egy kiváló megelőzéssel nem csak semlegesítette a fürge svéd támadót, Alexander Isakot, hanem egyben megjátszotta a svéd csapatvonalak között szabad területbe helyezkedett Gregoritschot, aki egy gyors fordulás után azonnal indította Adamut.


A fenti szituációból is kitűnik tehát, hogy az osztrákok igyekeznek a lehető leggyorsabban eljutni az ellenfél kapujához. A két belső védő közül az egyik bátran kilép, hiszen tudja, hogy a társa ilyenkor biztosítja.


A csapatkapitány, a belgák ellen a 100. válogatott fellépését ünneplő Alaba új társa a júniusi mérkőzéseken Kevin Danso kiesése miatt Lienhart volt, ők ketten pedig rendkívüli magabiztossággal hozták le a két mérkőzést. Akkor is van viszont alternatíva, ha a gyors támadás nem lehetséges. Alabáék ilyenkor igyekeznek széthúzni az ellenfél védővonalát, amiben a két középpályás, Xaver Schlager és (a Bayern Münchenbe szerződött Konrad Laimer távollétében) a most nyáron Salzburgból Lipcsébe igazolt Nicolas Seiwald volt segítségükre. Elsősorban Schlager tudott hatékony átforgatásokkal új színt vinni a támadásokba, miközben mellette Seiwald védekezésben és támadásban is fiatal korát meghazudtoló stabilitással játszott. A két középpályás a Rangnickra elsősorban jellemző 4-2-2-2-es felállásban rendkívül centrálisan helyezkedő kreatív szélsőkkel uralja a pálya közepét. Ez a labdavesztések utáni visszatámadások fő kiindulópontja.


auto_alt


Erre egy példa a Svédország elleni mérkőzésről. Egy labdavesztés után azonnal visszatámadásba mentek át az osztrákok. Marcel Sabitzer (9) megtámadta a labdát birtokló Linus Wahlqvistet (2), akinek így rögtön előre kellett passzolnia. A labdát a visszamozgó Dejan Kulusevskinek (21) szánta, azonban őt rögtön három piros mezes vette körbe. A passz pillanatában a szélről Maximilian Wöber (2), középről Seiwald (6), míg hátulról a védősorból kilépő Alaba (8) zárták körbe Kulusevskit, aki elől végül Wöber csente el a labdát. Az osztrákok így tudták beszorítani a svédeket saját térfelükre, akik a mérkőzés végén nem is bírták a nyomást. Rögtön a fenti szituáció után érkezett is a vezető találat.


A csapat két kreatív forrása  mindenképpen a két szélső. Patrick Wimmer a VfL Wolfsburgban is bizonyította a benne lakozó természetes csibészséget és kreativitást. A példás módon fejlődő ifjú támadót sokáig követelték a válogatottba, Rangnicknál végre alapemberré vált. Az ő másik oldali partnere Baumgartner, aki a duplájával eldöntötte a svédek elleni meccset. A két fiatal kreatív játékos többek között Marcel Sabitzert is kiszorította a válogatott kezdőjéből.


Összegzés


Rangnick érkezése kétségtelenül inspirálóan hatott az osztrák labdarúgásra. A szakember feltett szándéka, hogy az osztrákokkal közvetlenül a világ elit válogatottjainak környékéig jusson, ahogy azt tették például a belgák is korábban. Egy éven belül azt már kétségtelenül elérte, hogy a szurkolók újra elkezdtek hinni a válogatottban. Érdekes lesz figyelni, hogy vezetése alatt hová jutnak a sógorok. A jövő évi Eb-től már csak egy karnyújtásnyira vannak a sikeres júniusi mérkőzések után.


Kiemelt fotó: Getty Images

Szerző

Lázók Gergely

Lázók Gergely

Lázók Gergely

Tanár szakos egyetemi hallgató vagyok, aki német szakosként a német és az osztrák futballról igyekszik áttekintést nyújtani az olvasóknak. Elsősorban a futball taktikai részében szeretek elmélyülni, de igyekszem más műfajokban is megnyilvánulni. Hiszem, hogy létezik objektív sportújságírás és én maximálisan igyekszem is eszerint tevékenykedni.