Sportatlasz (XII. rész): Krakkó
A Sportatlasz sorozatunkban olyan városokat mutatunk be, amelyek bár történelmi, kulturális, turisztikai szempontból kiemelten fontosak, világszerte ismertek, sportéletük világszinten szerényebbnek tűnik. Gondolhatjuk legalábbis első körben, a felszín alatt azonban sokszor érdekes történetek rejtőznek. Ezúttal a lengyelországi Krakkóba utazunk.
Krakkó egy olyan város, melyről mindannyian hallottunk már, sokan pedig el is töltöttek ott néhány napot. A településnek kisebb kultusza van a magyar utazók körében, ezért is érdemes áttekinteni a város történelmét, kultúráját, no meg persze sportéletét.
A város földrajza, történelme
Egy lengyel történetíró szerint a város megnevezése Krak fejedelem nevéből ered, aki a 12. században élt, más elméletek viszont úgy tartják, hogy sokkal korábbról, a második századból, a kelta törzsek idejéből származik a név. Sőt, olyan feltevés is létezik, mely szerint az elnevezés a város környezetére, a bokrokra, esetleg a folyóágra, elágazásra utal. Krakkó ugyanis a legjelentősebb lengyel folyó, a Visztula partján fekszik, a település környékén a Kárpátok északi nyúlványai magasodnak.
A város történelme egészen a 10. századig nyúlik vissza, ekkor épült meg ugyanis a Wavel-magaslaton található erődítmény, ám a szlávok már az 5. században a területre érkeztek, de jelentős település nem alakult. A város 1000-ben püspöki székhely lett, 1038-ban először vált Lengyelország fővárosává. Az 1241–1242-es tatárjárás óriási pusztítást végzett a városban, több épület leomlott, ezeket később gótikus stílusban építették újra. A település 1257-ben városi rangot kapott, ekkor kezdett kiépülni a mai Óváros. 1320-ben koronáztak itt először lengyel királyt, Krakkó ezt követően hamarosan csatlakozott a Hanza-szövetséghez. A város történelme ezt követően vált igazán viharossá. A svédek többször meghódították a települést, pestisjárványok pusztítottak.
Lengyelország felosztása után Krakkó rövid ideig osztrák fennhatóság alatt állt, majd a Varsói Hercegséghez tartozott, később szabad várossá vált. Két évszámot még mindenképpen meg kell említenünk a város történelméből, 1846-ban felkelés tört ki Krakkóban, melynek célja – az 1848-as magyar forradalomhoz hasonlóan – az ország demokratizálása, modernizálása volt. 1918-ban aztán Krakkó lett a függetlenné váló Lengyelország fővárosa, az ország későbbi német megszállása során is megtartotta ezt a pozícióját.
Látnivalók
Krakkó látnivalói több csomópont köré csoportosulnak. A főtéren található a Posztócsarnok, a városháza, valamint a Mária-templom. amelyet a 14-15. században épült, gótikus stílusban. A főtéren magasodik Adam Mickiewicz szobra is, aki a 19. század egyik legjelentősebb romantikus lengyel költője volt. Ehhez a térhez közel van a Wavel-domb, ahol több fontos épületet találunk. A waweli székesegyház az ország egyik legfontosabb épülete, itt koronázták meg a lengyel királyokat, sőt, végső nyughelyük is itt van. Itt találjuk továbbá a királyi palotát, amely az uralkodók székhelye volt 1038-tól 1596-ig. A Sárkány-barlang ugyan nem számít nagy barlangnak, mégis az egyik leghíresebb az országban, nevét egy legendás szörnyről kapta, aki a népi hiedelmek szerint ezen a helyen élt. A Barbakán a krakkói erődítményrendszer legészakibb épülete, a rendszert egyébként az osztrákok jórészt lebontották, a Barbakán azonban megmaradhatott. Az épületet egyébként a 15. század végén I. János emelte. A katonai építmények közül a Flórián-kapu és a Városi Arzenál említendő még meg. Nem szabad kihagynunk a város zsidó negyedét, a Kazimierzet, ahol több zsinagógát találunk.
Krakkóhoz számtalan híres ember kapcsolódik, közülük néhány kulturális szereplőt említenénk.
A híres festőművész, Tadeusz Kantor élete nagy részét itt élte le, munkái jelentős része is ide köthető. Stanislaw Lem, Slawomir Mrozek irodalmárok életében is fontos szerepet játszik a város, ahogy Wislawa Szymborska, Nobel-díjas író-költő is élete jelentős részét élte le Krakkóban, a kitüntetést 1996-ben kapta meg, a bizottság indoklása szerint „költészetében az emberi valóság töredékei közül ironikus pontossággal sejlik át a történelmi és biológiai kontextus”. Gyakran a költészet Mozartjaként hivatkoztak rá, hiszen első verseit nagyon fiatalon, a feljegyzések szerint négyévesen írta. Andrzej Wajda filmrendező nevével is szinte mindenki találkozott már, a Hamu és gyémánt, a Márványember vagy a Katyn című filmjei Magyarországon is jól ismert alkotások. II. János Pál pápa is a közelben született, sőt egyházi pályáját is Krakkóban kezdte.
Sport Krakkóban
Krakkó sportélete igen jelentős, több klubot is meg kell említenünk. A Wisla Kraków egész Lengyelország egyik legismertebb futballklubja, a csapat vezetőedzője jelenleg az a Joan Carrillo, aki korábban egy évet a Videotonnál is dolgozott. Az MKS Cracovia egész Lengyelország legrégebbi klubja, melyet 1906-ban alapítottak. A csapat ötszörös bajnok, igaz, legutóbb 1948-ban sikerült a liga első helyén végeznie, a nemzeti kupát viszont 2020-ban sikerült megnyernie. A Clepardia Kraków szintén az egyik krakkói városrészhez köthető, a patinás egyesület azonban jelenleg csak a negyedik ligában szerepel.
Más sportágakban is fontos városa a lengyel sportnak Krakkó, a Krakow Tigers például igencsak különleges klub, hiszen ez volt Lengyelország első amerikaifutball-csapata, az egyesületet 2006-ban alapították. A jégkorong is egyre nagyobb szerepet játszik a városban, ennek fő oka, hogy az elmúlt években már a sikerek sem maradtak el. A hokicsapatot is KS Cracoviának hívják, a legutóbbi hét bajnoki címből négyet szerzett meg. Emellett egyébként röplabda-és kosárlabdaklubja is van a városnak.
Nemcsak a versenysport fontos azonban Krakkó életében, az idelátogatók a szabadidős tevékenységeknek is hódolhatnak: találunk többek között teniszklubokat, több uszodát, számtalan edzőtermet, parkot. Emellett a helyiek, illetve az idelátogatók gyakran Zakopanéba is elutaznak, a lengyel síparadicsom mindössze kétórás autóútra fekszik Krakkótól. Azok is megtalálják a számításukat, akiket az extrémebb időtöltések érdekelnek, hiszen hegyeket mászhatunk, élvezhetjük a vadvízi kajakot.
„Ösvény mindétől mindétig ösvény alakban” – írja a már korábban említett Wislawa Szymborska egy művében, s talán ez a rövid sor foglalja össze a leginkább, hogy mit is fontos tudni Krakkóról. Egy vadregényes, rejtélyes város, melynek gazdag történelme könnyen magával ragadja az idelátogatókat. Az pedig már csupán a ráadás, hogy a sportélet is igen pezsgő.
A sorozat korábbi részei:
XII. rész: Krakkó
XI. rész: Tijuana
X. rész: Aachen
IX. rész: Ljubljana
VIII. rész: Le Havre
VII. rész: Toledo
VI. rész: Oxford
V. rész: Karlovy Vary
IV. rész: Split
III. rész: Kairó
II. rész: Koppenhága
I. rész: Velence
Kiemelt fotó: Shutterstock
Szerző
