Szándékos baleset, kémkedés és a legbizarrabb futam – F1-es botrányok

A 2005-ös Amerikai Nagydíj

A manapság megszokott egységes Pirelli gumik helyett 2005-ben még két abroncsgyártó uralta a száguldó cirkusz mezőnyét: a Michelin és a Bridgestone. Három istálló az utóbbinak szavazott bizalmat, míg a többiek a francia márkával fogtak össze. A szóban forgó futamot június 19-én rendezték az Indianapolis Motor Speedway-en, amely egy különleges kialakítású pálya, jellegzetes része a célegyenes előtti 13-as kanyar, amely döntött kialakításával és nagy tempójával kifogott a Michelin gumikon. A pénteki szabadedzésen Ralf Schumacher hatalmas balesetet szenvedett az abroncsok gyors kopása miatt az utolsó kanyarban, ki is kellett hagynia a hétvégét a sérülései miatt. A francia beszállító a helyszínre juttatott egy másik keveréket is, ám ez sem muzsikált jól a pályán, később az FIA, a Nemzetközi Automobil Szövetség pedig megtiltotta a csapatoknak, hogy az újonnan beszállított gumikat használják, mivel ez szabályellenes. Közleményében a Michelin jelezte, nem tudják, mi okozza a szokatlanul gyors kopást, és nem garantálják a pilóták biztonságát a futamra, hiszen az abroncsok maximum tíz kört bírnak ki.

A futam előtti értekezleten több megoldási lehetőség is felvetődött, így például egy lassító beépítése a 13-as kanyarba, a kanyarbeli sebesség maximalizálása, egy megváltoztatott, alternatív vonalvezetés, tíz körönkénti boxkiállás, és még az is, hogy ne számítson világbajnoki versenynek a futam, vagy az, hogy a Michelin gumijával futó autók ne szerezhessenek pontokat. Ezen opciók egyikét sem fogadták el, vagy az FIA képviselői, vagy Jean Todt, a Ferrari csapatfőnöke, vagy pedig a Michelin képviselői tiltakoztak.

Végül nem találtak megoldást a csapatok a futamig, amelynek felvezető körén még minden autó részt vett, a rajtrácsra való felállás előtt azonban az összes Michelint használó autó a garázsba hajtott, és végül csupán csak a hat Bridgestone-os autó rajtolt el. A Ferrarik simán nyerték a botrányos futamot (amely közben a csalódott szurkolók söröspoharakat dobáltak a pályára), a Jordan és a Minardi pilótái pedig első pontjaikat szerezték meg a szezonban.

Crashgate

Kétség nem fér hozzá, hogy Fernando Alonso a 2000-es évek egyik legjobb pilótája volt a sorozatban, ezt mutatja két világbajnoki címe is, amelyeket a Renault színeiben szerzett. A 2008-as szezon azonban nem alakult túl fényesen a francia alakulatnak, így négy futammal az év vége előtt igazán elkélt volna már egy jó eredmény a spanyol pilótának. Csapattársa, a háromszoros világbajnok Nelson Piquet fia, Nelson Piquet Jr. az első idényét futotta a szériában. A versenynaptár 15. fordulójában Szingapúrba látogatott a mezőny, Alonso pedig erős tempóval kezdte a hétvégét. Az időmérőn is jó eredményre volt kilátása, egy technikai probléma az autóján azonban azt jelentette, hogy mindössze a 15. helyről várhatta a rajtot, éppen egy pozícióval a csapattársa előtt.

Még a leggyorsabb autóval is nagy kihívás ilyen hátulról futamot nyerni az F1-ben, így Alonso egyetlen esélye az volt, ha csapata kockáztat, és egy bátor stratégiára bízza a spanyol sorsát. Így is tettek, a 14. körben pedig épp a legjobb időben jött a biztonsági autós fázis, amelyet – micsoda véletlen egybeesés – a másik renault-s, Nelson Piquet Jr. balesete miatt kellett aktiválni. Ezzel Alonso hatalmas szerencsével előnyhöz jutott, és meglepetésre meg is nyerte a futamot.

Sokaknak gyanúsak voltak a Renault győzelmének körülményei, a vádak, melyek szerint Piquet direkt, a csapat utasítására csapta a falnak az autóját Szingapúrban, pedig végül valósnak is bizonyultak, amikor 2009-es, Reanult-tól való menesztése után a versenyző saját maga vallotta ezt be. Az FIA rögtön vizsgálatot indított az üggyel kapcsolatban, mely során Alonso bizton állította, hogy nem tudott a tervről. A tárgyalást megelőzően Pat Symonds mérnökigazgató elmondta, hogy a futam előtt valóban találkozott hármasban a brazil versenyzővel, illetve az istálló vezetőjével, Flavio Briatorével, és épp a pilótájuk javaslatára született meg a szándékos baleset gondolata. Végül öt nappal a tárgyalás előtt mind Symonds, mind Briatore távozott a Renault-tól, amelyet a Motorsport Világtanács a világbajnokságtól való eltiltással büntetett, ítéletét azonban felfüggesztette két évre az érintettek idő közben való távozása miatt. Sokan nevetségesnek találták a „büntetést”, a Renault azonban így is megszenvedte a történteket, ugyanis főszponzoruk, az ING Bank azonnali hatállyal elállt az istálló támogatásától.

Spygate

Spygate néven híresült el az F1 legnagyobb kémkedős botránya, amely a McLaren és a Ferrari csapatait érintette. A 2007-es ügy főszereplője a vörösök egykori vezető mérnöke, Nigel Stepney volt, aki miután a csapata a várakozásaival ellentétben nem őt jelölte meg a távozó technikai vezető, Ross Brawn utódjának, megharagudott a munkáltatójára. Felvette a kapcsolatot jó barátjával, a McLarennél vezető tervezőként dolgozó Mike Coughlannal, és átadott neki egy több száz oldalas, szigorúan titkos információkat és adatokat tartalmazó dokumentumot. Coughlan le akarta másoltatni az iratot, így a feleségét, Trudyt elküldte egy közeli üzletbe, ahol a hölgy egy CD-re másoltatta a dokumentumban található technikai adatokat. Igen ám, de az üzlet dolgozója épp egy Ferrari-drukker volt, így amikor feltűnt neki, hogy milyen fontos, bizalmas információkat kellett lemásolnia, rögtön felvette a kapcsolatot kedvenc csapatával. A Ferrari ekkor már elbocsátotta Stepneyt egy, a monacói futamon történt gyanús eset miatt – furcsa fehér port találtak a pilótáik autójában, és Stepneyt tették felelőssé az esetért.

Az olaszok eljárást indítottak ismeretlen tettes ellen a McLaren csapatától az információk ellopása miatt. Az FIA első vizsgálatai során a brit csapat vezetősége tagadta, hogy bárki is tudott volna a Coughlannál talált dokumentumról, így nem kaptak büntetést. A Magyar Nagydíjon azonban egy istállón belüli összetűzés után Fernando Alonso megfenyegette a csapatát, hogy kitálal az FIA-nek arról, hogy a McLaren végig hazudott az eset körülményeiről, és igazából a legtöbb csapattag, beleértve a két pilótát, Alonsót és Lewis Hamiltont is, tudott a bizalmas információkról.

Ezután már nyilvánvalóvá vált a csalás, a McLarent pedig a sporttörténelem legsúlyosabb pénzbüntetésével, 100 millió dolláros bírsággal sújtották. Emellett kizárták őket a 2008-as konstruktőri bajnokságból, versenyzőik azonban büntetlenül befejezhették a szezont, mivel közreműködtek az ügy megoldásában. Alonso és Hamilton végül pontegyenlőséggel zártak, és egy ponttal elmaradva végeztek a világbajnoki címet megnyerő Kimi Räikkönen mögött.