Szövetségi szabályok, egyéni megoldások

A fiatalok előtérbe helyezése áldozatokkal jár

A Kisvárda Master Good az elmúlt két idény során a hazai élvonal egyik élcsapatává küzdötte fel magát. Két évvel ezelőtt úgy végzett az ötödik helyen Supka Attilával, hogy az ősszel még a dobogón állt, az előző szezonban Joao Janeiro, majd Erős Gábor irányításával pedig már az ezüstérmet is megkaparintotta.

A sikerekből oroszlánrészt vállalt Dombó Dávid kapus, akinek vezetésével a Kisvárda az egyik legkevesebb gólt kapott csapat volt. Előbb 36, majd az elmúlt szezonban 34 kapott góllal zárt, ennél jobb mutatót csak a bajnokságot leuraló Ferencváros tudott felmutatni ugyanebben az időszakban. Ha megnézzük az elmúlt két bajnokság kapusokra vonatkozó főbb statisztikai adatait, akkor Dibusz Dénessel csak Dombó tudja felvenni a versenyt, kivédett büntetők számában pedig felül is múlta mindkét idényben.

Kapott gól nélküli mérkőzések száma a 2021–2022-es bajnokságban:

Kapott gól nélküli mérkőzések aránya a 2021–2022-es bajnokságban

* Csak a legalább tíz találkozón szerepelt kapusokat vettük figyelembe.

Gondolhatnánk, hogy ez a teljesítmény garantálja Dombó számára a biztos helyet a kezdőben, a változó támogatásnak köszönhetően azonban a klubnál – saját szempontjukból racionálisan – másként döntöttek.

A fiatalok csapatba építésének egyik legfőbb elve ugyanis az – legalábbis ott, ahol nincsenek ígéretes tehetségek nagy számban –, hogy olyan posztra rakják be őket, ahol a legkevesebbet „árthatnak”. A perc alapú támogatási rendszernek pedig úgy tudnak leginkább megfelelni, ha egy játékost a teljes játékidőben foglalkoztatnak. Vajon melyik poszt az, ahol egy játékos sok időt tölt a pályán, nem jellemző, hogy lecserélik, és még a játék felépítését sem különösebben zavarja? A válasz a kapusposzt.

Kisvárdán a keretet áttekintve arra a következtetésre jutottak, hogy a mezőnyben csak Czérna Erik jöhet számításba, de egyrészt nem bíznak benne annyira, hogy állandó kezdő lehessen – fejlődése szempontjából sem biztos, hogy jó lenne ez még a számára –, másrészt az előző idényben is kiesett hosszabb időre sérülés miatt. A kapusposztra viszont már korábban is kinézték a Kolozsváron védő Hindrich Ottót, aki megfelel az új előírásoknak is, rendszeresen játszva pedig megalapozhatja a támogatási összeg maximumának lehívását. Hindrich ugyanis 2002-es születésű, így, ha a teljes bajnoki idényt végigvédi, akkor összegyűjti a szükséges 29 700 pontot, ami maximális támogatási összeget jelentene az alacsony költségvetésű kisvárdaiak számára.

Hindrich érkezése tehát előrevetítette Dombó távozását, de nemcsak rá nézve volt ennek negatív hatása. A négy éve Kisvárdára került Artem Odincovot is rossz helyzetbe hozta az MLSZ tavaszi döntése. A 2000-ben született Odincovot az elmúlt években fokozatosan építették fel a klubnál. A megyei első osztályban 24, az NB III-ban 41, az élvonalban hét találkozón kapott eddig szerepet. Az előző idény során a sérült Dombó helyett hat alkalommal védte a kaput, ezeken három alkalommal pedig gólt sem kapott. Révész Attila elégedett is volt a teljesítményével, az egyik összecsapás után kijelentette, hogy a kapusposzton biztosított a jövőjük, ám ezt a szisztematikus munkát és a hosszú távú terveket az MLSZ döntése keresztülhúzta. Odincovnak így ebben a szezonban maradt a nemzetközi kupaszereplés és esetleg a Magyar Kupa, hiszen bár pályafutása elején jár, de kora alapján a támogatási feltételeknek már nem felel meg.

Odincov a Molde ellen sem vallott szégyent (Forrás: kisvardafc.hu)

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése Kisvárdán a sportszerű verseny ellen hatott. Hindrich – aki egyébként képességei révén is a kezdőcsapatba kerülhetett volna – úgy lett első számú kapus az élvonalban, hogy riválisai adminisztratív okokból buktak el vele szemben. Dombó két év kimagasló teljesítménye után távozni kényszerült – hiszen a kispadra nyilván nem szívesen ült volna le –, és most a Vasasnál kell újra megharcolnia a pályára lépésért, míg a szinte saját nevelésnek tekinthető Odincov beinduló karrierjét hátráltatja, hogy 22 évesen már túlkorosnak számít az MLSZ szemében.

Cselekszik vagy csöndben marad az MLSZ?

A szövetség döntéshozói nemcsak a játékosok, de a vezetőedzők munkájára vonatkozó állásfoglalást is tettek. Ahogyan az a honlapon megjelenő közleményben szerepelt:

„a vezetőedző számára előírt végzettség kijátszása nem lesz lehetséges a szakmai stáb vagy a vezetés másik tagjának végzettségével; a tilalom ellen vétő sportszakember és sportszervezet ellen már a kísérletért is fegyelmi eljárás indítható.”

Korábban már írtunk róla, hogy alapvetően jó az MLSZ döntése, hiszen minden szereplő érdeke az, hogy felkészült szakemberek álljanak a csapatok rendelkezésére, ők készítsék fel a játékosokat technikai, taktikai, fizikális és mentális értelemben is. Ám ne feledjük azt sem, hogy korábban pont az MLSZ volt elnéző – például a képesítés nélküli Huszti Szabolcs esetében, amikor a veszélyhelyzetre és az elmaradó képzésekre hivatkozva kapott felmentést, annak ellenére, hogy ha elkezdte volna a képzést, akkor se lenne meg a foglalkozatásának alapfeltétele sem –, máskor viszont túlzottan szabálytartó. Ez a rendelkezés igazából nem is nevezhető újdonságnak, legfeljebb annyi történt tavasszal, hogy kijelentették, érvényt fognak szerezni a szabályozásnak.

Nos, Kisvárdán úgy tűnik, hogy nem felelnek meg ezen előírásnak. Az elmúlt bajnokság második felében Révész Attila volt az, aki a végzettségével lehetőséget teremtett arra, hogy az ősszel sikeresen beugró Erős folytathassa a megkezdett munkáját, mint de facto vezetőedző. A sportigazgató egészségügyi okokból azonban hátrébb lépett a nyáron, így szükség volt egy pro licences vezetőedzőre. A megoldás a tél óta az utánpótlásban dolgozó Török László lett, aki minimális első osztályú tapasztalattal foglalta el a kispadon a helyét.

Hivatalosan Török László lett a vezetőedző, bár ez inkább csak egy látszólagos pozíció számára (Forrás: kisvardafc.hu)

Némileg furcsa volt az ő kiválasztása, hiszen 2012 vége óta csak két kevéssé sikerült NB III-as félévet tudhat maga mögött felnőttcsapat edzőjeként, leginkább az utánpótlással dolgozott. Az eddigi találkozókat megtekintve viszont látszik, nem történt itt változás, Erős a főnök, Török feladata pedig a kispadon ücsörgés és a nyilatkozatok adása maradt. Erős az, aki a mérkőzéseken az oldalvonal mellett instruálja a csapatot, ő vitatkozik a bírókkal, hozzá mennek oda a játékosok és a találkozók végén az ellenfél edzői is. Most nyert igazán értelmet az, hogy júniusban miért volt Erős értetlen a jövőjével kapcsolatos kérdésekre válaszolva, miért tűnt úgy, hogy mintha az ő jövőjével egyáltalán nem foglalkoztak volna a klubnál.

Nagy valószínűséggel már akkor megvolt a szereposztás, csak még nem volt minden résztvevő számára egyértelműen meghatározva, hogy ki mit kommunikál. Zavar azonban nemcsak akkor volt, hanem a mérkőzések alatt is van. Az MLSZ rendelkezése szerint ugyanis fegyelmi eljárás indítható, így legalább a látszatra adhattak volna, ha már nem is tartják be a szabályokat. A labda most már a szövetség térfelén pattog, de nem a középpályán, alibi passz formájában, hanem a tizenhatoson belül, ziccerben. Ha nem szankcionálják az érintett feleket – amire azért van esély a feltételes módú „indítható” szót látva – akkor a szabály nem ér semmit, felpuhul, és más csapatokkal szemben sem lesz erkölcsi alapja a használatának.

Kiemelt fotó: kisvardafc.hu