Tiltakozhat akár Guardiola, a globális sportturisták a vb-ről is kitaszítják a középosztályt

Amikor már Pep Guardiola is sokallja a futball-világbajnokság jegyárait, akkor a FIFA illetékes szakemberei összeráncolhatják a homlokukat, hiszen az ilyen kaliberű véleményformálók negatív megjegyzései biztosan nem a szervezet nimbuszát építik.

„Évekkel ezelőtt a vb a futball örömünnepe volt. Az emberek átutazták a világot, hogy lássák az országuk csapatát. Megengedhették maguknak. Most itt vannak a modern idők, igaz? Elképesztően drága lett a dolog, pedig a futball a szurkolók miatt létezik. Ők a kulcsa az egésznek, nélkülük nem lenne fenntartható a vb. Nélkülük ez az egész futballipar nem tud működni” – fogalmazott határozottan a Southampton elleni FA-kupa elődöntő előtti sajtótájékoztatón az edző. 

Egy 20 éve jegyértékesítéssel foglalkozó Los Angeles-i rendezvényszervező, aki futballkluboknak dolgozik jegyértékesítésben tapasztalt tanácsadóként, azt nyilatkozta nemrégiben a goal.com-nak, hogy a FIFA a jegyárszabás alapján rosszul mérte fel a keresletet a vb-re, ám a dinamikus árképzés logikája alapján még lehet módosítani. A FIFA az egyes nemzeti futballszövetségek és a Futballszurkolók Szövetsége közös nyomásgyakorlása miatt korrigált, és az egyes csapatok törzsszurkolóinak megállapított egy diszkont jegyárat is, de egy-egy meccsre mindössze néhány száz belépőt lehet majd igényelni a fapadosnak minősített, 21-128 dolláros áron (a legolcsóbb ár a csoportmeccsekre, a legdrágább a döntőre vonatkozik).

Ha az ember megkérdezi a Google által fejlesztett AI-t, a Geminit, hogy vajon a vb szervezői hogyan tudják majd marketinggel és pozitív kommunikációval ellensúlyozni a féktelenül elszállt jegyárakat, a gép egyenes választ ad:

„Úgy alakulnak a dolgok, hogy a 2026-os világbajnokság a világtörténelem egyik legdrágább sporteseménye lesz. A szervezők emiatt masszív értelmezési problémával szembesülnek azt illetően, hogy el tudják-e kerülni a „csak a luxus” pecsétet, s emiatt ügyes marketing és kommunikációs fogásokat kell kiötleniük.”

De vajon hogyan? Farkas Mátét, a JeansDay marketingügynökség üzletfejlesztési vezetőjét kérdeztük. 

„Nem az üres székeket kockáztatja a FIFA a magas jegyárakkal, inkább a reputációs kockázat van jelen. A szervezet nem engedheti meg magának, hogy a világbajnokság megkapja a luxusesemény címkét, hiszen meg akarja tartani a futball mindenkié érzetet” – véli Farkas Máté.

Azt érdemes szerinte megnézni, honnan jönnek elsősorban a kritikák? Európából, azoktól az alacsonyabb átlagkeresettel rendelkező törzsszurkolóktól, akik nem a középosztály felső részéből érkeznek általában. Számukra extrém magas lett a vb-túra költsége, akkor is, ha négy éve erre kuporgatnak. Marketingnyelvre fordítva a trendet: az egyik fő célcsoport számára úgy tűnhet, hogy minden téren le akarják húzni a tornán.

(Fotó: nbcnewyork.com)

A Concorde Podcast beszélgetését összegző cikkünkben mi is idéztük például a skótok szövetségi kapitányát, a SkySportsnak nyilatkozó Steve Clarke-t, aki felszólította a skót szurkolókat, hogy a csillagászati jegy- és utazási költség miatt fel ne vegyenek hitelt, vannak ennél fontosabb dolgok is az életben.

„Ha nem tudjátok ezt megengedni magatoknak, fogadjátok el, hogy nem lesztek ott. Ne verjétek emiatt adósságba magatokat és a családotokat!”

Farkas Máté úgy látja, az Európából vagy más kontinensről érkező drukkerekkel szemben az amerikai major sportágakon szocializálódott helyiek másképp szórakoznak a sporteseményeken, emiatt ezt a célcsoportot valószínűleg kevésbé taglózza majd le drága belépő.

„Ők másképp fogyasztják a sportot, sokan az élmény miatt mennek ki, nem a sportteljesítmény, a sporthoz való nagyon szoros kötődés miatt. Őket a hospitality-vel, az újfajta digitális szolgáltatásokkal, az egész napos, gazdag programokat kínáló szurkolói zónákkal, a magas színvonalú cateringgel jobban el lehet majd varázsolni. Csakúgy, mint mondjuk egy NFL-meccsen. De azért így sem lesz minden meccsen teltház, abban biztos vagyok, mert a megemelt részvételi létszám miatt sok olyan párosítás alakult ki, amelyben alapvetően olyan válogatottak fognak játszani egymás ellen, akiknek a szurkolói a magas költségek miatt nem tudnak eljutni a helyszínre. A helyiekkel pedig nincs meg az érzelmi kötődése ezeknek a csapatoknak.

Egy-egy ilyen, érdektelenebbnek számító csoportmeccs esetében tehát a kulcs az, hogy tudnak-e olyan programot kínálni a szervezők az adott városban, hogy megérje kilátogatni az eseményre. 

Tudnak-e olyan történeteket építeni, és ezzel azonosulást kiváltani az alapvetően semleges érdeklődőkből, hogy ne csak passzív nézők, hanem aktív szurkolók legyenek jelen a stadionban. Esetükben tehát nem a jegy árszínvonala a döntő, hanem inkább az, hogy mennyire találják meg a maguk szórakozását az adott programban.”

Az ingyenes vagy alacsony árú digitális élmények bizonyosan nagy vonzerőt jelentenek majd, a FIFA erre azért nagy figyelmet fordított. Hiszen a szurkolók 99 százaléka nem jut ki a meccsre, ezért fontosak az ingyenes, exkluzív, személyre szabott tartalmak.

Ilyenek lesznek, hogy

• a FIFA vb-alkalmazásában hőtérképekkel, bőséges valós idejű statisztikákkal lehet követni a meccseket,
• a FIFA+ streaming platformon van vb-archívum, vannak kulisszatitkokat elmesélő dokumentumfilmek a csapatokról, a meccsek után azonnal nézhető összefoglalók,
• elérhetőek a Fantasy Football játékok,
• lesz kiterjesztett valóság (AR): a pályára irányított telefonnal statisztikákat lehet böngészni, virtuális szelfiket lehet készíteni játékosokkal.

A döntő helyszíne, a New York-i Metlife stadion (Fotó: frontofficesports.com)

Mindent túlszárnyaló gazdasági hatás

A Testnevelési és a Debreceni Egyetemen sportgazdasági képzést tartó Dénes Ferenc nem meglepő módon a torna gazdasági hatásai oldaláról vizsgálja a jegyárak kérdését.

„A FIFA gazdasági előrejelzése szerint 41 milliárd dollárral járul majd hozzá a 2026-os világbajnokság a globális GDP-hez” – mondja. Egyedül a FIFA az előző hároméves ciklushoz képest több mint 50 százalékkal több, 11 milliárd dolláros saját bevétellel számol. Nem túlzás, minden eddigi várakozást felülmúl majd a torna gazdasági hatása.

Emiatt a sportközgazdász állítja, a FIFA szigorúan a gazdasági szempontokat nézve teljesen jól járt, hogy az amerikai kontinens nyerte a rendezést, számukra kedvező a „termékátadás” helyszíne.

„Ugyanis a kereslet jelen esetben nem Kansas Cityre szabott, hanem a globális utazó turizmusra. Pontosan ezt szemlélteti a jegyárszabás, a kalkulált többletkeresletre alapozva állapították meg a belépők árát. Ehhez a globális turistakereslethez szabják már a jegyárakat a Real Madridnál, a Barcelonánál is.

Látni kell, hogy már a világ legjobb futball ligájában, a Premier League-ben is közel 60 százalékban a globális turisták szurkolnak a meccseken, nem a helyi drukkerek. A vb-n is efelé haladunk. 

Még egyszer: nem morális, hanem gazdasági szemüvegen keresztül nézve, a FIFA jól csinálja, amit csinál.”

Az említett „törzsszurkolóknak” megállapított 21-128 dollárért elérhető jegyekből csak néhány száz lesz, a többség valójában átszámítva a legalacsonyabb áron 54 ezer forinttól tud majd jegyet vásárolni. Dénes Ferenc hangsúlyozza, hogy ez semmi ahhoz képest, ami a másodlagos jegypiacon készül.

„Érdemes majd követni, hogy azok, akik vettek belépőt, de nem tudnak kimenni, esetleg üzérkednek a jegyekkel, mennyiért árulják majd a belépőket. A döntőre szerintem lesz 1 millió dolláros ajánlat is, higgye el.” 

S hogy hogyan lehetséges, hogy az emberek egy szimpla vb-csoportmeccsre 400-500 dollárt is képesek kiadni? A közgazdaságtannak erre is van magyarázata.

„A sportturizmus azért izgalmas, mert turistaként máshogyan költünk. Sokkal többet vagyunk hajlandóak áldozni, hiszen lehet, hogy egyszer jutunk el az adott világversenyre életünkben. Ezt a felárat is beépítik a jegyárba, ezt közgazdasági vizsgálatok is megállapították. A futball vb-n ki fog derülni, hogy valóban érvényesek-e a feltételezéseink erre a fajta költési hajlandóságra. Ha nem, akkor a piac azonnal igazodik majd.”

Dénes Ferenc hozzáteszi, az amerikaiak költési kedvét az is fokozza majd, hogy imádják az erős márkákat, és a vb-n jó párat láthatnak majd belőle a pályán. Ráadásul a német, a spanyol vagy más európai gyökerű amerikai szurkolókat kiemelten fogják érdekelni bizonyos válogatottak.

A FIFA biztosan rajta tartja majd a szemét az egyensúlyi ponton: a kérdés az, hogy ha lesznek is unalmasabb, kevesebb nézőt vonzó meccsek, a 48 induló miatt megnövekedett meccsszám összességében több nézőt vonz-e a tornán.

„Ha igen, a szervezetnek ez nyert ügy. A FIFA célja a bevétel- és a profitmaximalizálás.” 

Borítókép: panamericanworld.com