Belharcok a német fronton – az F1-es Kanadai Nagydíj kibeszélője

Eseménydús, káoszos futammal tért vissza a Formula–1 újabb többhetes kihagyás után a Kanadai Nagydíjjal. A sprinthétvégére rákanyarodva az volt a legfőbb kérdés, hogy George Russell vajon meg tudja-e törni csapattársa, Andrea Kimi Antonelli eddigi remek sorozatát, és bebizonyítani, hogy nem fogja könnyen hagyni megszökni a vb-trófeával ifjú kollégáját.

A Mercedes párosa a várakozásoknak megfelelően erősen kezdte a hétvégét, az Ezüst Nyilak pilótái közül most kifejezetten Russell tűnt magabiztosnak: a brit megszerezte a sprintpole-t, majd ezt sprintgyőzelemre is tudta váltani szombaton. Antonelli azonban nem adta könnyen a győzelmet, már a sprintfutamon kemény csatákba keveredett a német istálló kettőse. Antonelli egy merész manőverrel okozott feszült pillanatokat a Mercedes garázsában, s végül bevállalós mentalitása miatt vissza is csúszott a harmadik helyre Lando Norris McLarene mögé, míg Russell az első helyen ünnepelhetett.

A szombati rendes időmérőn aztán ezredmásodpercre pontosan ugyanakkora volt a különbség kettőjük között, mint a sprintidőmérőn: Russell ismét a leggyorsabbnak bizonyult, 0.068 másodperccel felülmúlva csapattársát. A vasárnapi nagydíj első fele szintén a Mercedesekről szólt. Russell és Antonelli egymást (és Toto Wolff csapatfőnök idegeit) nem kímélve csatázott a pályán az első helyért, több alkalommal kényelmetlenül közel kerülve egymáshoz. Az elfékezésekkel, pályalevágásokkal és csapatrádión keresztüli panaszkodásokkal tarkított harcoknak Russell kiesése vetett véget. Az első helyen autózva adta meg magát az elektronika a brit autójában, aki ezzel nullázott, míg Antonelli így simán behúzta a futamgyőzelmet. Az olasz fiatal már eddig is kényelmes előnye így további 25 ponttal nőtt, jelenleg 43 ponttal előzi meg kollégáját.

„Ezt most ő veszítheti el. Rengeteg pont az előnye, és olyan érzés, mintha az istenek nem akarnák, hogy benne legyek ebben a harcban… De a nyomás lekerült rólam. Csak kimegyek, élvezni fogom és megpróbálok megnyerni minden egyes versenyt. Nincs veszítenivalóm” – mondta a csalódott Russell a futam után.

Russell kiesésével a McLaren párosa jó eséllyel pályázhatott volna egy dupla dobogóra, a wokingiak azonban szörnyű vasárnapot produkáltak. Míg az időmérőkön stabilan második erőnek tűntek a német istálló mögött, sőt a sprintfutamon Norris tartani is tudta az élmenőkkel a tempót, addig a nagydíjon önmaga árnyéka volt a csapat. A futam kezdete előtt esett az eső Montréalban, a rajtra viszont már szinte teljesen felszáradt a pálya. Így aztán a mezőny nagy része a slick gumikon kezdte meg a versenyt. De nem a McLarenek, amelyekre valamilyen okból az átmeneti esőgumikat tettek. Norris remek rajtja így mit sem ért, a második körre a gárda mindkét pilótájának ki kellett mennie a boxba száraz abroncsokért, így visszacsúsztak a mezőny végébe. Oscar Piastri ezután egy érthetetlen hibát követett el, belement Alexander Albon Williamsének oldalába egy féktávon, aki ezzel kiesett, az ausztrált pedig egy jól megérdemelt 10 másodperces időbüntetéssel sújtották. Norris egy darabig szépen zárkózott fel a többiekre, a pontszerző helyekig is eljutott, a versenyt azonban nem tudta befejezni egy műszaki probléma miatt. A papayák így nulláztak Kanadában.

A három élmenő kiesését használta ki a Lewis Hamilton, Max Verstappen páros. Hamiltonnak igazán szüksége volt már egy erős hétvégére mentális szempontból is, ezt pedig abszolválni is tudta Montréalban. Az időmérőn és a futamon is magabiztosan felülmúlta csapattársát, Charles Leclerc-t, a verseny utolsó szakaszában pedig sikerült beérnie és levadásznia az addig második helyen haladó Verstappent, majd az utolsó pillanatokig tartó csatájukból győztesen került ki. Ezzel visszatért a dobogóra a hétszeres világbajnok, valamint feljött a negyedik helyre a világbajnoki tabellán Leclerc mögé. Verstappen is mindenképp elégedett lehet a harmadik hellyel, hiszen alaphelyzetben a Red Bull és a rivális nagycsapatok tempóját figyelembe véve szinte elképzelhetetlen lenne a dobogó a bikásoknak – idén először azonban ő is a top háromban ünnepelhetett egy nagydíjon.

Hasonlóan boldog lehetett még az Alpine dupla pontszerzésével, különösen Franco Colapinto újabb remek versenye kiemelendő, a hatodik helyen ért be az argentin. Carlos Sainz ismét pontot szerzett a Williamsszel, Isack Hadjar pedig eddigi legjobb eredményét érte el a második számú Red Bullban ötödik helyével – noha ő igazán hálás lehet a hatalmas tempóbeli különbségnek a topcsapatok és a középmezőny között, hiszen még egy időbüntetés is belefért neki pozícióvesztés nélkül.

A hétvége nyertesei

A legnagyobb elégedettséggel ismét Antonelli fejezhette be a hétvégét. Az olasz ezen a hétvégén először mutatta meg a pályán azt a kegyetlen énjét, amit eddig talán nem láthattunk tőle. Agresszíven beleállt a közelharcba jóval tapasztaltabb csapattársával, s noha ezen a hétvégén nem ő volt a gyorsabb Mercedes, mégis 25 ponttal tovább tudta növelni előnyét Russell-lel szemben vasárnap. Ezzel közel két futamgyőzelemnyi egység választja el őket egymástól az összetettben.

Kiemelendő még természetesen Hamilton és Verstappen is, akik a körülményeknek köszönhetően dobogóra állhattak, a szurkolók pedig ismét élvezhették a két legenda csatáját a futam végső fázisában. Végezetül pedig újra a nyertesek közé kell sorolnunk Colapintót, aki Miami után ismét nagyszerűen szerepelt, karrierje eddigi legjobb helyezését érte el az F1-ben.

Lewis Hamilton és Andrea Kimi Antonelli (fotó: F1 Twitter)

A hétvége vesztesei

Kérdés sem fér hozzá, hogy George Russell volt a hétvége legnagyobb vesztese. A brit pilóta kezdett kissé elszürkülni idén a remeklő csapattársa mellett, így szüksége volt egy nagyszerű hétvégre – a pontok és a saját önbizalma miatt is. Ő ki is hozta magából a maximumot az egész hétvégén, míg önhibáján kívül semmissé nem vált kemény munkája. Russell ráadásul egy 5000 eurós felfüggesztett pénzbüntetéssel is „gazdagodott”, miután kiesése után dühösen kihajította az autójából a feltámláját, egyenesen a pályára. Az biztos, hogy most hatalmas kihívás előtt áll, ha be akarja hozni lemaradását Antonellihez képest.

A másik hatalmas vesztes a McLaren csapata volt. Miamiban már látszódott, hogy kezd rendben lenni a britek tempója, az pedig a kanadai hétvégén is bebizonyosodott, hogy előléptek második erőnek a Mercedes mögé. Ehhez képest vasárnap egy érthetetlen stratégiai baki miatt bohócot csináltak magukból, később pedig Norrisnak az autó tette tönkre a futamot, Piastri pedig saját maga. Frusztráló nullázással zárt a papayaistálló.

A hétvége sztorija

A montréali versenyhétvége szinte az elejétől a végéig a Mercedesek viadaláról szólt. A Hamilton–Rosberg időket idéző pillanatok a szombati sprintfutamon és a vasárnapi nagydíjon is rengeteg izgalmat szolgáltattak, az istálló garázsában a felettébb idegesnek tűnő Toto Wolff csapatfőnököt pásztázta a kamera.

Antonelli először a sprinten mutatott be egy merészebb manővert az egyes kanyar külső ívén, helye azonban nem maradt a pálya szélén, leszorult a fűre. Dühösen kommentálta az eseményeket a rádión, és még a leintés után is úgy tűnt, hogy túl agresszívnek ítélte csapattársa védekezését. Az incidenst hamar átbeszélték a csapat vezetőségével, ismét szent volt a béke házon belül. A harci kedv azonban ismét előkerült vasárnap, ahol nagyjából 30 körön keresztül folyamatosan szorongatta egymást a páros. A futam után viszont nem volt harag a csapattársak között, hiszen Russell kiesése miatt különösebb jelentősége nem is volt a látványos, erőszakos csatározásnak.

„Szerintem remek csata volt, imádtam, nagyon élveztem. Olyan érzés volt, mint a gokartos időkben: nem értünk össze, kemény volt, szoros. Igen, imádtam. Erről szól a versenyzés. Örültem volna, ha még 30 körön át folytathattuk volna” – mondta Russell, akivel Antonelli is egyetértett.

„Nagyon élvezetes csatát vívtunk George-dzsal, hogy őszinte legyek, eléggé a határon voltunk… Kár a meghibásodásáért, különben nagyon klassz csata lett volna. De elfogadjuk: egy újabb győzelem, nagyon örülök, és óriási köszönet természetesen a csapatnak.”

Wolff már kissé feszültebben követte figyelemmel az eseményeket, azt azonban ő is elismerte, hogy semmi gond nem volt a csatákkal pilótái között, mindketten sportszerű kereteken belül maradtak.

„Valahányszor arra gondoltunk, hogy szólunk nekik, hogy egyelőre elég volt, a következő két kör megint gyors volt. Amíg fenntartották a távolságot, rendben voltunk vele, de nyilván rosszul is elsülhetett volna. Hagytak egymásnak helyet, ami nagyszerű. Épp elfogadható volt. Azt hiszem, talán tíz százalékkal kevesebb csata mindannyiunkat boldogabbá tett volna, de rendben volt” – nyilatkozta a csapatvezető.

Noha a múlt hétvégén látott kemény csata a Mercedesek között nem végződött könnyekkel, abban biztosak lehetünk, hogy nem ez volt az utolsó kemény küzdelem a világbajnoki címre törő páros között az idényben. Russellnek immár nincs vesztenivalója, Antonellinek pedig most kell megmutatnia, milyen jól muzsikál nyomás alatt. Folytatás két hét múlva Monacóban: a legendás utcai pálya különleges karakterisztikáiról itt, a helyszín logisztikai kihívásairól pedig itt írtunk részletesen.

Borítókép: F1 Twitter