Vb-ezüstérmessel és tősgyökeres splitiekkel tör aranyéremre a Hajduk

A Hajduk Split egészen egyedi szelete a horvát labdarúgásnak: az idén a megalapítása 113. évébe lépő klub 66 százalékban Split város tulajdona, 31 százalékban pedig a helyi szurkolói egyesületé, ami mutatja, mennyire fontos része a helyiek identitásának. (Nem csak a futballklub, minden spliti sportoló, aki a város hírnevét öregbíti. Mint Goran Ivanisevic, akit elképesztő tömeg, a hajókon görögtüzeket gyújtó szurkolók vártak a spliti kikötőben, miután megnyerte a wimbledoni teniszbajnokságot. Nem lényegtelen részlet, hogy a teniszező a spliti futballcsapat törzsszurkolója.)

A 34 ezres Poljud Stadion rendre megtelik a rivális Dinamo Zagreb elleni, illetve a nagy téttel bíró, vérgőzös bajnoki, továbbá a nemzetközi kupameccseken. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor minden ötödik spliti polgár a stadionban szurkol.

Magyarországon is ezerszer ismételt, jól ismert tétel: egy csapat lokális szurkolói a saját nevelésű fiatal tehetségeket akarják látni, rájuk szeretnének igazán büszkék lenni, velük tudnak leginkább azonosulni. Splitben ennek szellemében igazgatják a klubot. A hatszoros horvát bajnoknál hagyományosan nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy mindig sok helyi kötődésű játékos legyen a keretben, sőt lehetőleg az edző is magáénak érezze a csapatot. Tavaly például még Ivan Leko vezette a csapatot, aki spliti születésű, hét éven át szolgálta játékosként a klubot, két bajnoki címet nyert vele, majd az edzője lett. Őt a horvátországi bosnyák származású Mislav Karoglan váltotta, aki a Hajduk U17-es csapatának trénere volt két évig, megbízott vezetőedzője is volt a felnőtt csapatnak, és most visszatért.

A jelenlegi keret összetételét nagyon-nagyon sok csapat elfogadná világszerte, Splitben tényleg nem csak reklámszlogen a helyi kötődés. A 32 fős keretből 11(!) játékos Split szülötte, tizenöten vannak, akik vagy itt születtek vagy a klubban nevelkedtek. Ők nem csupán munkahelyi elhivatottságból küzdenek a csapatért, ők Hajduk-drukkerek.

Róluk van szó: Ivan Perisic, Marko Livaja, Dominik Prpic, Nikola Kalinic, Josip Elez, Dino Mikanovic, Roko Brajkovic, Simun Hrgovic, Borna Buljan, Luka Vuskovic, Ivan Cubelic, Lovre Kalinic, Filip Cuic, Jere Vrcic és a féléves diósgyőri kölcsönjáték után hazatérő Karlo Sentic. Rajtuk kívül van három olyan futballista is, aki korábban már futballozott a Hajduk fehér mezében (Anthony Kalik, Emir Sahiti, Francisco Reis Ferreira). Vagyis a keret több mint fele egészen szoros kötelékkel kapcsolódik a klubhoz. Tegyük hozzá, a zömük padozik, vagy örül, hogy az első keret tagja lehet.

Az egykori Hajduk-csillag, a városból származó 36 éves Nikola Kalinic néhány hónapot klub nélkül töltött, majd idén január közepén aláírt a csapathoz. Pályája csúcsán 22,5 millió eurórért vásárolta meg a játékjogát a Milan. A 2018-as vb-n ott volt, de egy csereaffér miatt hazaküldték, így visszautasította az ezüstérmet is. Ha félrerakja az egóját a középcsatár és mindent feltesz arra, hogy pályája lezárásaként megnyerje a bajnokságot a Hajdukkal, a csapat segítségére lehet.

A legnagyobb fogás kétségtelenül Ivan Perisic. A Splitből származó villámgyors balszélső a Tottenhamben Szon Hung Min és az izraeli válogatott Manor Solomon mögé szorult, majd megsérült. A londoniak kölcsönadták nevelőegyesületének, ő pedig lelkesen hazatért. Jegyezzük meg, térdsérülése miatt tavaly szeptember óta nem lépett pályára, kérdéses, hogy mennyire lesz a csapat hasznára. Tehetségét figyelembe véve a Hajdukot már közepes teljesítménnyel is a mennybe vinné.

Az utolsó téli átigazolást akkor jelentették be Splitben, amikor már elindult a tavaszi szezon, és a mögöttünk hagyott hétvégén a Rijeka elleni vereséggel a Hajduk átadta az első helyet a kikötővárosiaknak. Josip Brekalo érkezett – szintén kölcsönbe. A Fiorentinában lassan, de biztosan partvonalra került egy elefántcsontparti, illetve egy francia légiós mögött. A meccsek javát a kispadról követte, amikor játszott, jórészt csere volt. Ő azon ritka kivételek egyike, aki nem spliti, nem játszott a Hajdukban korábban, viszont a balszélsőként és második csatárként is nívós teljesítményre képes játékos alaposan megtolhatja a csapat szekerét. Ő az, aki a keretből még ma is be-befér a horvát válogatottba.

Bár nem friss igazolás, de létfontosságú szerep jut Marko Livajának, aki ugyancsak minden négyzetmétert ismer a városban, hiszen onnan származik. A csapat góljainak közel harminc százalékát (7) ő szerezte a bajnokságban, és mellé tett még négy gólpasszt is. A csapat támadójátéka (hosszú indításokkal megtalálni a csúcséket, aki megtartja a labdát a támadóharmadban) az ő mozgására épül.

A Hajduk Split fantasztikusan kezdte a 2023-2024-es szezont: a nyitómeccsen Zágrábban győzött az örök rivális Dinamo ellen, és egészen szeptemberig lendületben maradt. Akkor öt egymást követő meccsen négy vereség is becsúszott. Ebből az egyik a Rijeka elleni volt, és ők múlt vasárnap a Poljudban is nyertek, ezzel a két csapat helyet cserélt a tabellán. Most úgy tűnik, a HNK Rijeka nagyobb veszélyt jelent a Hajduk végső sikerére, mint a Dinamo.

A második legértékesebb kerettel rendelkező Split 2005 óta nem nyert aranyérmet a horvát bajnokságban (HNL), ám a jelenlegi szezonban kétszer is megfricskázta a Dinamót, és ez, illetve a kiegyensúlyozott játék felvillantotta a bajnoki cím lehetőségét. A versenyfutásnak magyar részese is van, a Panathinaikosztól kölcsönvett Kleinheisler László, aki az első bajnokiján gólpasszt adott Livajának.