A Copa América legemlékezetesebb pillanatai

Az 1942-es kontinenstornán játszották a Copa América történetének legnagyobb különbséggel záruló mérkőzését, amikor Argentína 12–0-ra győzött Ecuador ellen. Az uruguayi viadalon rendezett meccshez több rekord fűződik. Amellett, hogy ehhez a találkozóhoz köthető a legtöbb szerzett és kapott gól egy Copa-meccsen, José Manuel Moreno öt gólt szerzett, melyre rajta kívül csak három játékos volt képes a vetélkedés történetében. Az argentinok csatára ráadásul a 12. és a 22. perc között szerezte az első három gólját, amely máig a viadal leggyorsabb klasszikus mesterhármasa. Egyúttal ez a 12–0-s győzelem az argentin válogatott legnagyobb arányú sikere. A River Plate egykori kiválósága csapattársával, Herminio Masantonióval holtversenyben hét-hét góllal lett a torna gólkirálya, a kupát azonban a házigazda Uruguay hódította el, miután az utolsó fordulóban 1–0-ra legyőzte Argentínát. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az akkor mindössze a harmadik tornáján résztvevő Ecuador jócskán kilógott a mezőnyből, hat mérkőzés után hat vereséggel és mínusz 27-es gólkülönbséggel végzett az utolsó helyen.

Az 1999-es Copán Argentína úgy szenvedett 3–0-s vereséget Kolumbiától a csoportkörben, hogy Martín Palermo egyedülálló módon három tizenegyest hagyott ki a mérkőzésen. A Boca Juniors történetének legeredményesebb játékosa az első két rontás alkalmával nagy erővel bombázott a felső lécre, majd amikor harmadszor is odaállt, akkor megpróbált laposabban lőni, ezt a kísérletét azonban Miguel Calero védte. Az argentinok így csak másodikok lettek a csoportjukban, és a brazilokkal meccseltek a negyeddöntőben, akiktől 2–1-re kikaptak, így nem jutottak be a négy közé, a selecao pedig végül elhódította a kontinensbajnoki címet. A paraguayi viadalt Palermo így is három góllal zárta, miközben Rivaldo és Ronaldo hat-hat góllal lett társgólkirály, vagyis az argentin támadó csatlakozott volna hozzájuk, ha belőtte volna a három kihagyott tizenegyest. Annak ellenére, hogy Palermo ezen a tornán negatív hős volt, később a válogatottban és klubcsapatában is remek gólokkal lett belőle közönségkedvenc.

Kolumbia házigazdaként, százszázalékos mérleggel, kapott gól nélkül nyerte meg első és eddigi egyetlen Copa Américáját 2001-ben. Francisco Maturana válogatottja a csoportban Venezuelát és Chilét egyaránt 2–0-ra győzte le, a kettő közt Ecuadort is felülmúlta 1–0-ra, majd a negyeddöntőben Peru (3–0), az elődöntőben Honduras (2–0) sem jelentett akadályt. A döntőt a tornán meghívottként szereplő Mexikó ellen vívták, amely ugyancsak az első Copa-győzelmére hajtott. Bár mindkét oldalon adódtak lehetőségek, a hazaiak a csapatkapitány Iván Córdoba második félidei fejesgóljával diadalmaskodtak. A kolumbiaiak ünnepe azzal lett teljes, hogy a hazaiak kedvence, Víctor Aristizábal lett a kontinensbajnokság gólkirálya hat góllal. Ugyanakkor a Copát alapjában véve árnyékolta be, hogy a torna előtt Argentína és Kanada biztonsági okokból visszalépett, miután halálos fenyegetéseket kaptak és nem voltak hajlandók részt venni az eseményen – Costa Rica és Honduras került a helyükre, hogy 12 csapattal rendezhessék meg a viadalt.

Ugyancsak a 2001-es kolumbiai tornához fűződik a dél-amerikai kontinensbajnokság történetének valaha volt egyik legnagyobb meglepetése. A Copa Américára beugróként érkező Honduras Uruguayt megelőzve jutott tovább a csoportjából, majd a negyeddöntőben 2–0-ra legyőzte a felforgatott brazil válogatottat. A hondurasiak Belletti öngóljával és Saúl Martínez találatával nyertek a nagy favorit ellen, melyet követően nemzeti ünnep kezdődött a közép-amerikai országban. Bár az elődöntőt elvesztették a házigazda ellen, a bronzmeccsen 2–2-es döntetlen után tizenegyesrúgásokkal diadalmaskodtak Uruguay ellen, ezzel Honduras megszerezte az első dobogós helyezését a viadalon. Eközben a kiesés után Luiz Felipe Scolari csapatára valóságos népharag zúdult Brazíliában, melyet a sokat kritizált szövetségi kapitány igazán csak egy évvel később, a 2002-es vb-címmel tudott elhallgattatni.

Az egyenes kieséses szakasz történetének egyik legnagyobb arányú győzelmét Chile aratta Mexikó 7–0-s legázolásával a 2016-os centenáriumi torna negyeddöntőjében. A címvédőként az Egyesült Államokban rendezett 16 csapatos tornán is diadalmaskodó La Roja soraiból Eduardo Vargas négy, Edson Puch két, Alexis Sánchez pedig egy gólt szerzett a teljesen széteső Mexikó ellen. Chile végül egymást követő két évben nyerte meg a kontinenstornát, miután mindkét döntőben tizenegyesekkel verte Argentínát. Vargas a tornán szerzett hat góljából négyet Mexikó hálójába lőtt, így két egymást követő évben lett ő a gólkirály. Ezen kívül csak egyszer született ilyen nagy különbségű győzelem egyenes kieséses mérkőzésen, ugyanis az 1997-es bolíviai torna elődöntőjében Brazília szintén 7–0-ra nyert Peru ellen – majd ugyancsak végső győztes lett.

A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője. További érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:

https://futballtango.blog.hu/