A Real Madrid 8-as mezének útja Toni Kroostól Fede Valverdéig

A Real Madrid 8-as mezének útja Toni Kroostól Fede Valverdéig

2024. jún. 7.

Tíz év után hagyja el Toni Kroos a Real Madridot, aki az Európa-bajnokság után felhagy a professzionális labdarúgással. Ennek apropóján a szurkolók és a játékostársak is minden lehetséges alkalmat megragadtak az elbúcsúzásra. Az utóbbi hetekben a szurkolók molinókkal mondtak köszönetet, a csapattársak pedig Kroos nyolcas mezének viselésével tisztelegtek a német középpályás előtt. Az utolsó búcsúszavak minden bizonnyal a Bajnokok Ligája győzelmet követő madridi ünneplés során hagyták el az irányító száját. Beszédének egyik legemberibb és legérzelmesebb része volt, amikor csapattársát Fede Valverdét méltatva bejelentette, hogy az uruguayi labdarúgónak adja nyolcas mezszámát. 


„Ebben a pillanatban a 8-as mezszámom szabaddá válik… Megtiszteltetés számomra, hogy ennek a fiúnak adhatom oda.”


Ezzel megtörtént a staféta átadása, de csak átvitt értelemben. Ugyan Fede Valverde vérbeli nyolcas, mégsem valószínű, hogy ő fogja Kroos szerepkörét átvenni. Méghozzá azért nem, mert a német középpályás az évek során folyamatosan egyre mélyebben kezdett el futballozni. Habár a mérkőzések előtti taktikai formációkon rendszeresen őt rajzolták be a bal oldali nyolcasnak a Blancók kezdő tizenegyében, mégis ő volt az a középpályás, aki általában a legmélyebben helyezkedett, még akkor is, amikor olyan klasszikus védekező középpályások futballoztak mellette, mint Casemiro vagy Aurélien Tchouaméni. Kroos a bal oldali fél területből rendszeresen visszalépett a két belső védő közé vagy mellé, így a leghátsó láncban szerepelt a labdakihozatalok, támadásépítések idején. Nem volt neki idegen erős nyomás alatt a kapunak háttal játszani, így is magabiztosan passzolta vissza, osztotta el a labdákat egyérintővel. Természetesen amikor a Real Madrid tanyát vert az ellenfél támadóharmadában ő is feljebb merészkedett, és elfoglalta a klasszikusabb ba loldali nyolcas pozíciót, magasan a támadó harmadban, hogy segítse a mélyen védekező ellenfelek megbontását. Ez már valós párhuzam Fedével, akivel kapcsolatban még nagyobb is az elvárás, hogy aktív legyen a támadó harmadban. Azonban ezt is a pálya másik felén, a jobb oldali fél területben műveli.


Tehát Kroos gesztusa ténylegesen nem egyfajta taktikai őrségváltást vetített elő, sokkal inkább személyes, emberi vonatkozásai vannak.


Ez pedig tökéletesen mutatja Kroos jellemét. Ahogyan a pályán is folyamatosan a csapattársait hozta helyzetbe, úgy az örömmámorban úszva is fontosabb volt számára, hogy Fedét is megünnepeltesse, mintsem hogy egymaga lubickoljon a dicsfényben. Nem hiába nevezték el Tonit brazil csapattársai „Garçomnak”, ami portugálul a pincér megfelelője. Egy híján 100 madridi színekben elért gólpassza megfelelően mutatja, hogy milyen fontos szerepe volt az előkészítéseknél. De ami ennél kevésbél látványosabb, viszont kulcsfontosságú a pótlásával kapcsolatban, azok a progresszív passzai, ahogyan képes volt áttörni az egyes védelmi vonalakat egy-egy átadással, amely ugyan gólhelyzetet nem eredményezett, de gyakran elindította az akciót, kiszabadította a csapatot a fojtogató presszing alól.




Ami talán még ennél is kevésbé volt látványos, az a kontroller szerepe. Holott ez volt talán a legfontosabb. Mindig rajta folytak keresztül a támadások, emiatt mindig képes volt szabályozni a tempót. Pontosan tudta, mikor kell még kétszer megjáratni hátul a labdát, hogy a csapat kicsit megnyugodjon és fújhassanak egyet, tökéletesen tudta, hogy mikor kell egy mértani keresztlabdával oldalt váltani, hogy kicsit kimozdítsa az ellenfelet, és azt is tudta, mikor kell közvetlenül előre játszani. A termelő vállalatoknál is a háttérben bújnak meg a kontrollerek, akiknek a tevékenysége jóval kevésbé feltűnést keltő, mint a gyártósorokon a futóművet a karosszériával összeillesztő robotoké, mégis nagy bajban lenne egy-egy cég, ha kivennék a kontrollert, aki tervez, irányít és szabályoz.


Ez történik azonban most a Real Madridnál, ugyanis a kontroller távozik. Kérdés, ki veheti át a helyét. A jelentkezőket házon belül kell keresni. Ott van Jude Bellingham, aki szintén multifunkciós középpályás. A hatostól a tízesig bármit képes játszani, sőt hamis kilencesként is tisztességgel megállta a helyét. A képességei kétségtelenül megvannak, de Toni Kroos, mégis csak Toni Kroos. Ráadásul, ha őt hátrébb vonja Carlo Ancelotti, akkor elölről hiányozhat a kreativitása és gólérzékenysége, bár ezt Kylian Mbappéval könnyen ellensúlyozhatja majd a Királyi gárda támadószekciója. A másik lehetséges megoldás Eduardo Camavinga lehet, akit már lassan két éve próbálgat az olasz mester Kroos pozíciójában. Meg kell hagyni, hogy egyelőre csak csereként vagy kisebb tétre menő mérkőzéseken kapta meg Kroos helyét, és sokszor kellett balhátvédet vagy védekező középpályást játszania, de az ő kvalitásaihoz sem férhet túl sok kétség.


De talán nem is egy emberben kell keresni a megoldást, hiszen a hatszoros BL-győztes játékos pozíciója olyannyira speciális, hogy egy az egyben talán nem is megoldható a pótlása.


„El Halcón”, a sólyom, azaz Fede Valverde, ha szerepkörében nem is veszi át Kroos helyét, a csapat rangidős középpályásaként valószínűleg elő kell lépnie. Világbajnok csapattársa hiányában a 26 éves játékos lesz a legidősebb középpályás a kezdőcsapatban, ráadásul nála régebben (2016) a Real Madrid kötelékéhez tartozó játékos is alig lesz a csapatban, így egyre nagyobb teher fog rá hárulni.


Fede hosszú utat járt be Montevideotól Madridig. Hazájában még „El Pajaritónak” (kismadár) szólították, a Santiago Bernabéu Stadionban viszont valóban sólyommá vált. 

Kiemelt fotó: Real Madrid Confidencial

Szerző

Bognár Ákos

Bognár Ákos

Bognár Ákos

Életemet hatéves korom óta áthatja a sport. Általános iskola első osztályában szerettem meg a futballt, minden szünetben lent játszottam a betonos pályán. Ezidőben kezdtem el követni a Premier League-et, és kaptam meg az első FIFA-mat. A sport iránti szenvedélyem azóta csak még jobban elmélyült, ezt pedig igyekszem analitikus szemlélettel megjeleníteni különböző írásaimban, elsősorban a magyar labdarúgással kapcsolatosan.

Kapcsolódó cikkek

A csoda – Federico Valverde őszinte, elgondolkodtató levelecikk borítóképe

A csoda – Federico Valverde őszinte, elgondolkodtató levele

Ami kívülről természetesnek és könnyednek tűnik, ott a színfalak mögött talán traumák, nehézségek húzódnak. Mert van, aki elrejti, egy szobába zárja magát és fájdalmait. A Real Madrid játékosa, Federico Valverde ilyen: csendes, zárkózott ember. Bármi is történik, befelé fordul. A Players Tribune-ban megjelent levelében beengedi az olvasókat a színfalak mögé, bemutatja pokoljárását, életét, útját, kendőzetlenül vall hibáiról, tapasztalatairól. Ajánlott olvasmány.

Két passzkirály, Modric és Kroos a Real Madrid második aranykorának kvintesszenciájacikk borítóképe

Két passzkirály, Modric és Kroos a Real Madrid második aranykorának kvintesszenciája

Az elmúlt tíz évben a Real Madrid nemzetközi teljesítménye az 1950-es évek második felének hőskorszakát idézte, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a közelmúlt diadalaihoz összehasonlíthatatlanul hosszabb és rögösebb út vezetett, mint a dicsőséges elődök trófeahalmozásához. Az előző tíz szezonban (az idei Szuperkupával együtt) összesen 24 serleget hódított el a Real – ebből 20-at az ikonikus Luka Modric, Toni Kroos középpályás duó vezérletével. A nyerő széria pedig idén is folytatódik: a bajnoki cím már biztosra vehető, a Bayern München ellen pedig már az újabb BL-döntő a tét.

A Dortmund legnagyobb erősségével a Real Madrid tudott élni a BL-döntőbencikk borítóképe

A Dortmund legnagyobb erősségével a Real Madrid tudott élni a BL-döntőben

A Real Madrid 2–0-ra megnyerte a Bajnokok Ligája döntőjét a Borussia Dortmund ellen. Az első félidő a német együttesről szólt, egymás után alakították ki mélységi indításokkal a helyzeteket. Cikkünkben elemezzük, hogy mi miatt működött Edin Terzic csapatának a játéka az első játékrészben, illetve a másik oldalon milyen változtatás történt és mi jelentette a fordulópontot.