Algoritmusokkal áttört üvegplafonok – Tony Bloom adatvezérelt futballbirodalma

Anthony Grant Bloom 1970. március 20-án született Brightonban. Gyerekkora óta szenvedélye a futball, gyakorlatilag a Goldstone Ground (a Brighton & Hove Albion régi stadionja) lelátóin nőtt fel: nagyapja, Harry Bloom az 1970-es években a Brighton alelnöke volt, nagybátyja, Ray pedig a mai napig a klub igazgatóságának tagja. Tony azonban nem örökösként ült bele a tutiba: a számok megszállottjaként építette fel magát. A patinás Lancing College magániskola elvégzése után a Manchesteri Egyetemen szerzett diplomát matematika szakon, az elméleti valószínűségszámítást a gyakorlatban, a sportfogadások és a póker világában kezdte tesztelni.

A „Gyík” felemelkedése: a matematikai előny és a Starlizard születése

Az egyetem elvégzése után két évig az Ernst & Young alkalmazásában állt, majd rövid ideig opciós kereskedőként dolgozott a londoni Cityben. Ezután úgy döntött, hogy a szerencsejátékipar felé fordul, így került a Victor Chandler (ma BetVictor) fogadóirodához az 1990-es évek végén. Azzal bízták meg, hogy építse ki a nemzetközi szerencsejáték-üzletágukat Bangkokban. Bloom itt mutatta meg először, hogy olyan meglátásai vannak, amik másoknak nem. Ő volt az egyik első quants (mennyiségi elemző), aki felismerte az ázsiai hendikepes fogadási piacokban rejlő hatalmas lehetőségeket. Az 1998-as világbajnokság előtt meggyőzte munkaadóját, hogy a döntőben a piaccal szembemenve tegyenek fel óriási összegeket Franciaország győzelmére Brazília ellen. A húzás bejött, és a cég történetének egyik legnagyobb profitját könyvelhette el.

Bloom a 2002-es vb előtt Premierbet néven online futballfogadó céget alapított, amelyet később egymillió fontért értékesített. Emellett ő hívta életre a Tribeca Tables és a St Minver nevű online szerencsejáték-vállalatokat is, melyeket szintén eladott.

Mindeközben a póker világában is jelentős sikereket aratott. Játékstílusa – amelyről a The Lizard (Gyík) becenevet kapta – a végtelen türelemre és a tudatosságra épült. Nem szerencsejátékosként, hanem hidegvérű matematikusként ült az asztalhoz: összesen több mint 3,8 millió dollárt nyert élő tornákon, kétszer jutott döntő asztalhoz a World Series of Poker (WSOP) versenyein, és megnyerte az Australian Poker Championshipet is. Saját bevallása szerint a póker tanította meg arra, hogyan kezelje a kockázatot, hogyan maradjon érzelemmentes a hatalmas tétek mellett, és hogyan olvassa az ellenfél (vagy épp a piac) gyengeségeit.

(Forrás: observer.co.uk)

A valódi birodalomépítés azonban csak 2006-ban kezdődött a Starlizard megalapításával. Az észak-londoni Camdenben székelő, külső szemlélő számára láthatatlan működésű szervezet nem egy hagyományos fogadóiroda, hanem a világ legexkluzívabb sportfogadási tanácsadó és adatelemző cége. Bloom több száz matematikust, statisztikust és elemzőt alkalmaz, akik olyan komplex algoritmusokat fejlesztenek, amelyek bárki másnál pontosabban lövik be egy-egy esemény legvalószínűbb kimenetelét. A cég belső szabályzata szerint az alkalmazottak nem fogadhatnak máshol, és minden információ szigorúan bizalmas.

A Starlizard éves szinten (mivel a világ egyik legzártabban működő cégéről van szó, így nyilvános adatok nincsenek) minden bizonnyal több milliárd fontnyi tétet kezel. A cég kizárólagos partnere a Bloom által vezetett zártkörű szindikátus, amely voltaképpen egy belső befektetési alapként működik (Bloom személyesen hív meg tagokat: barátokat, közeli üzleti partnereket, és a Starlizard hosszú ideje ott dolgozó alkalmazottait), amelynek hozamai messze verik a tőzsdei indexeket. Bloom ennek köszönhetően vált milliárdossá: az itt felhalmozott tőke és a „házilag” kidolgozott adatmodellek tették lehetővé, hogy a Brightont az angol harmadosztályból a PL középmezőnyének tetejére, míg a belga Royale Union Saint-Gilloise-t egészen a bajnoki címig repítse.

A 2017-ben alapított Jamestown Analytics a Starlizard leányvállalataként működik: ez a cég futball- és krikettklubok számára szolgáltat adatokat játékosokról és edzőkről. Bloom emellett jelentős ingatlanportfólióval és magántőke-befektetésekkel is rendelkezik.

A Brighton & Hove Albion felemelkedése: adatforradalom a futballpályán

Amikor Bloom 2009 májusában megvásárolta a Brighton & Hove Albion 75 százalékos tulajdonrészét és átvette az irányítást, a klub éppen csak vegetált: a csapat albérletben, egy atlétikai stadionban (Withdean Stadium) játszotta a hazai meccseit – a harmadosztályban. Az, hogy a Brighton egyáltalán túlélhetett a League One-ban szintén az üzletembernek volt köszönhető, hiszen az egyesület 1997-es megmentése óta elkötelezetten támogatta imádott csapatát. Bloom azonban nem mecénásként, hanem felelős stratégaként ült be az elnöki székbe, egy évtizedes, matematikai alapon kidolgozott mestertervvel, amelyet a rá jellemző türelemmel és elszántsággal, lépésről lépésre meg is valósított.

Bloom érkezésével a klub egy harmadosztályú csapatból Európa egyik legmodernebb futballprojektjévé vált. A „Gyík” azonnal 93 millió fontot fektetett az új stadion (Amex Stadium) felépítésébe, amit az előző vezetés évtizedekig képtelen volt tető alá hozni. A 2011-ben átadott, közel 32 000 férőhelyes, minden igényt kielégítő új stadion azonnal ötszörösére növelte a nézőszámot és a bevételeket is. A Brighton a 2010–2011-es idényben megnyerte a League One-t és feljutott a The Championshipbe, ahol immár az új arénában játszhatott.

(Fotó: Getty Images)

De a valódi forradalom a színfalak mögött zajlott. Míg a többi klub a hagyományos játékosmegfigyelőkre (scoutokra) támaszkodott, Bloom a szerencsejáték-piacon használt elemző szoftvereit és algoritmusait adaptálta a futballra. Ez a rendszer nemcsak azt látta, hogy egy játékos hány gólt lő, hanem azt is, hogyan mozog a labda nélkül, mekkora a várható gólértéke (xG) különböző szituációkban – és hogyan illeszkedik a csapat taktikai profiljába.

A Brighton-modell lényege a kockázatkezelés. Bloom a pókerasztal mellől hozott tudását alkalmazta: soha nem licitált túl senkit a sztárokért. Ehelyett olyan piacokat keresett, amelyeket a nagyobb klubok többnyire figyelmen kívül hagytak. Így találták meg a másod- vagy harmadvonalbeli ligákban azokat, akiket az algoritmus zseninek látott: olyan ismeretlen játékosokat igazoltak nagyon olcsón, mint Moisés Caicedo vagy Alexis Mac Allister, akiket később hatalmas profittal adtak el.

Az innováció szép lassan meghozta gyümölcsét, a csapat Chris Hughton irányításával 2017-ben, 34 év után visszatért az élvonalba. Bloom a PL-ben sem kapkodott: a cél az első években a biztos bennmaradás volt. A 2019–2020-as szezonban Graham Potter váltotta Hughtont, aki meghonosította a modern, labdabirtoklásra épülő játékot a dél-angliai kisvárosban. Az igazi szintlépés azonban csak utána következett.

Miután Potter 2022 szeptemberében a Chelsea-hez távozott, Roberto De Zerbi vezetésével a Brighton a bajnokság hatodik helyén végzett és kvalifikált az Európa-ligába. Ez volt a klub történetének eddigi legjobb bajnoki eredménye – és egyetlen nemzetközi szereplése. A The Seagulls azóta is stabil középcsapat, amelynek működési modelljét fél Európa irigyli. Sosem lesz a Big Six tagja, de nem is ez célja, és éppen ezért védi meg attól, hogy a Leicester City sanyarú sorsára jusson.

Bloom irányítása alatt a Brighton az egyetlen klub, amely úgy lett topligás középcsapat, hogy közben nettó nyereséget termelt az átigazolási piacon. A 2023-as évük rekordot döntött: 122,8 millió font tiszta profitot könyvelhettek el, ez volt a legmagasabb éves profit, amit angol klub valaha elért. A 2021 és 2024 közötti hároméves ciklusban a klub összesített adózás előtti nyeresége meghaladta a 232 millió fontot, amivel még a sorozatban négyszer bajnok, 2023-ban BL-győztes Manchester Cityt is lepipálták ebben az időszakban. A klub forgalma a 2016–2017-es (The Championship) 29,2 millió fontról 2024-re 222,4 millió fontra ugrott, ami hét év alatt 760 százalékos növekedés.

A Brighton üzleti modellje bebizonyította, hogy az adatalapú stratégiai gondolkodás sokkal célravezetőbb, mint az ész nélküli költekezés. Bloom 2009 óta több mint 500 millió fontot fektetett a klubba, de ennél 46,2 millióval több bevételt termelt! A Brighton ma már egy önfenntartó, globálisan elismert „felfedező klub”, amely azért sikeres, mert okosabb a piacnál – és mert minden eshetőségre fel van készülve. Paul Barber vezérigazgató laptopján van egy titkos fájl, amely legalább 25, a klubnál dolgozó kulcsember lehetséges helyettesének a nevét tartalmazza. Játékosok, edzők, háttérszemélyzet, vezetők: mindenkinek megvan a potenciális utódja (több is), arra az esetre, ha a váltás mellett döntenének, vagy ha bármi történne velük. Barbernek még arra is van javaslata, hogy adott esetben őt magát ki váltsa majd a vezérigazgatói poszton. A klubnál tehát mindenki pótolható, egy valakit kivéve…

A belga laboratórium: a Royale Union Saint-Gilloise feltámasztása

Bloom 2018-ban terjeszkedni kezdett a futballpiacon. Ekkor lett a Royale Union Saint-Gilloise többségi tulajdonosa, régi jó barátjával és üzlettársával, Alex Muzióval (szintén brightoni illetőségű és korábban a Starlizardnál dolgozott) egyetemben, aki a klub elnöke is lett.

Az új tulajdonosok már a színre lépésük pillanatában biztosították a szurkolókat, hogy akárcsak a Brightont, a brüsszeli csapatot is visszavezetik az élvonalba. Sokan kétkedve fogadták az angol üzletember választását, de Bloom nem érzelmi alapon döntött; az adatai azt mutatták, hogy a belga liga alulértékelt, a szabályozási környezet kedvező, a Royale Union pedig tökéletes alany egy újabb innovációhoz.

„Olyan bajnokságokat kerestünk, ahol reális esélyünk van a győzelemre anélkül, hogy egy sztárcsapatot kellene megvásárolnunk. Emiatt Franciaország és Hollandia nem jöhetett szóba. Belgiumban szélesebb az erős csapatok bázisa, mint ezekben az országokban” – mondta erről Muzio. Az USG ugyanis – noha (akkor még) 11-szeres belga bajnok, és az ország történetének harmadik legsikeresebb csapata volt – az utolsó aranyérmét 1935-ben nyerte, és 1973 óta a másodosztályban vesztegelt.

(Forrás: championbets.com.au)

Bloom nem a pénztárcáját, hanem a Starlizard-adatbázist nyitotta meg a klub előtt. A már jól bevált stratégiát alkalmazták a belga fővárosban is: olyan játékosokat kerestek, akik a hagyományos megfigyelők látókörén kívül estek, de a statisztikai mutatóik (várható gólok, progresszív passzok, párharc-hatékonyság) kiemelkedőek voltak. Így került a csapathoz Deniz Undav a német harmadosztályból és Teddy Teuma a francia Ligue 2-ből. Ők ketten később a csapat alappilléreivé váltak, miközben piaci értékük a többszörösére nőtt. Az USG nem neveket igazolt, hanem „funkciókat”, amelyek tökéletesen illeszkedtek a rendszerbe.

A projekt hatékonysága minden várakozást felülmúlt. 2021-ben a csapat 48 év után visszajutott a belga élvonalba, majd a 2021–2022-es szezonban újoncként, a liga legalacsonyabb költségvetésével az alapszakasz élén zárt, és csak a rájátszásban csúszott le a bajnoki címről. A következő idényben a nemzetközi porondra is berobbant a gárda, egészen az Európa-liga negyeddöntőig menetelt, ahol Xabi Alonso felemelkedőben lévő Bayer Leverkusenje állította meg.

Az USG és a Brighton közötti kapcsolat elsősorban a Starlizard kincset érő adatbázisán való osztozáson alapult. A belga klub nem egy klasszikus fiókcsapat, de azért a Brighton több tehetsége is megfordult ott kölcsönben (a két leghíresebb Mitoma Kaoru és Simon Adingra), hogy európai tapasztalatot szerezzenek, mielőtt a Premier League-ben szerepelnének.

Mivel a 2023–2024-es kiírásban mindkét csapat kvalifikálta magát az Európa-ligába, az UEFA összeférhetetlenségi szabályai miatt Bloom 2023-ban kénytelen volt lemondani többségi tulajdonáról, és kisebbségi részvényes lett. Az eredeti felállás szerint Bloomnak 75 százalékos részesedése volt, míg Muziónak csupán 10 százalékos tulajdonrésze, de fordult kocka: jelenleg 75:25 arányban osztoznak a részvényeken. Muzio annyira elkötelezett volt a projekt iránt, hogy a kivásárláshoz jelzálogot vett fel a saját házára. Bloom csak a háttérből, az adatok szintjén támogatja a folyamatokat, a klub arca és tényleges irányítója Muzio.

A siker azonban azóta is töretlen. Amióta az USG visszatért a Jupiler Pro League-be, egyszer sem szorult le a dobogóról. 2022-ben újoncként szerzett ezüstérmet, majd egy évvel később harmadik lett. Noha a 2023–2024-es kiírásban a debütáló szezonja után újfent megnyerte az alapszakaszt, végül második lett; a tavalyi idényben azonban felért a csúcsra és 90 év után újra bajnoki címet ünnepelhetett. Bár története első Bajnokok Ligája szereplése nem sikerült túl fényesre (három győzelemmel és öt vereséggel az alapszakasz 27. helyén zárt), két héttel ezelőtt megint megnyerte a bajnokság alapszakaszát, és minden esélye megvan a címvédésre.

Az USG ma már egy fenntartható, nyereséges és szakmailag respektált klub, csakúgy, mint a Brighton & Hove Albion.

Borítókép: Alamy – Büntető-montázs