Dennis Bergkamp egykori magyar csapattársától futballistáink vastag pénztárcájáig – íme, a decemberi interjúink!

Szabó Gergő

Mi zajlik a magyar labdarúgó válogatott öltözőjében egy Eb-selejtező félidejében? Ki képes négy nyelven nyilatkozni a csapatban? Miért szükséges majd átbeszélni Szoboszlai Dominikkel a magyar–montenegrói Eb-selejtező utáni pálinkázós akciót? Testközelből nézve melyek az alapvető különbségek Bernd Storck és Marco Rossi között?

Szabó Gergő, a Videoton és az MTK volt csapatmenedzsere 2016 óta dolgozik sajtófőnökként a magyar férfi labdarúgó-válogatott mellett. A vele készült interjúnkban sajtós kötelezettségekről, telki kulisszatitkokról beszélgettünk, illetve arról, hogy a nemzeti csapat játékosai és a stáb közötti viszony már jóval több, mint munkakapcsolat.

Szántai Levente

Az Újpestben, az MTK-ban, a Mezőkövesdben is védő Szántai Levente 2020-ban Szegeden vonult vissza a pofi futballtól, s azóta az NB II-es Szeged-Csanád Grosics Akadémia sportpszichológusa. Ő az első mentális szakember a klubnál, mellette dolgozik a vívóválogatott mellett és tanít egyetemen.

Kérdeztük a sportszichológiai ősélményéről, és arról, hogy miért állnak másképp a sportpszichológushoz a futballisták, mint a vívók. Hogyan lehetne eljutni oda, hogy az embert lássuk az eredményeket hajszoló profi sportolókban? Hogyan okozhat apatikus állapotot egy aranyérem megszerzése és vajon a kiégés előtt áll-e Milák Kristóf vagy már eljutott a kiégés állapotába?

Fischer Pál

A megye II-ben játszott Fischer Pál, amikor Vincze Géza, az FTC utánpótlás-edzője megtalálta, és átigazolta, így tizenévesen bemutatkozhatott az Üllői úton a felnőtt csapatban. Leo Beenhakker fedezte fel az Ajaxnak, a szerződése aláírása egy burleszkfilm jelenetébe illik.

„Az idény utolsó mérkőzése volt a kupafinálé, jó előre megbeszéltük, hogy az eredménytől függetlenül benézünk az éjszakába. Sikerült is elhajolnunk, amikor pedig a kora reggeli órákban hazaértem, a feleségem jajveszékelve szólt, hogy a Fradi már tűvé tette értem a várost, mert megegyezett az Ajaxszal a kölcsönadásomról, és reggel kilenckor várnak aláírásra a Stadion szállóban. Letoltam három kávét, letusoltam – akkor még ennyi elég volt a regenerálódáshoz –, kilencre odaértem, tízkor aláírtam.”

Amszterdamban ismerkedett meg a bankkártya fogalmával, az edzésekre Dennis Bergkamp furikázta. Mesélt nekünk a Danny Blinddel és a De Boer-testvérekkel felálló csapatról, arról, hogy többet is tehetett volna, hogy Hollandiában maradhasson, szót ejtett a megbukott vállalkozásáról és a hollandiai „focista nyugdíjalapról” is.

Szusza József

Idén december 1-jén ünnepelte volna 100. születésnapját az NB I valaha volt legeredményesebb góllövője, Szusza Ferenc. Legközelebbi élő rokonával, Szusza Józseffel arról társalogtunk, hogyan viselte a csatár, hogy Sebes Gusztáv nem szívlelte őt a megjelenése miatt, és ezért nem lehetett az Aranycsapat tagja, amelynek tagjaival amúgy remek kapcsolatot ápolt.

Szóba került a zsidó származású szerelme is, akit Svédországba menekített, majd többé nem látott, illetve a szívének oly kedves lengyel csapat, a Górnik Zabrze.

Az interjúból kiderül, hogy Szusza Ferenc egyik testvére a harmincas években Franciaországba ment futballozni, és hogy Dunkerque-ben a mai napig egy épület viseli a Szusza nevet.

Holdampf Gergő

A Diósgyőr középpályása, Holdampf Gergő a vele készült interjúban mesélt arról, hogy a jelenlegi diósgyőri keret nem csak jó játékosokból, de jó emberekből is áll. A motivációs szintet egyedi módszerrel tartják fenn a klubnál.

„Az edzéseken a kisjátékok, az egymás közti játék, a lábtenisz vagy a négyfős minitorna is egy, illetve három pontért megy, azok összeadódnak, és a hónap végén a hátsó fertály tíz-tizenkét embere állja az első tíz-tizenkettő ebédjét. Ez mind a versenyszellemet szándékozik erősíteni.”

A másodosztályú karriert nem érzi kudarcnak, Szergej Kuznyecov pedig akkor fedezte fel, amikor a játékos már szinte lemondott arról, hogy az NB I-ben játsszon. Lassan jutott csak el oda, hogy ne másokat okoljon a saját hibái miatt.

„Az ember könnyen elkövetheti a hibát, hogy másokat próbál felelőssé tenni a saját kudarcaiért, azt gondolva, mindenki hülye, csak ő nem, én nem szeretnék ebbe a csapdába besétálni.”

Millinkhoffer György

Millinkhoffer György 20 éve él Svédországban, s amióta oda költözött, mindig dolgozott valami mást is az edzői munka mellett, mint mondja, ez arrafelé teljesen hétköznapi. Volt a Trelleborg utánpótlás-csapatainak vezetőedzője, dolgozott a svéd U15-ös válogatott mellett, ahová visszahívták. Jelenleg a Landskrona vezető játékos-megfigyelője.

Faggattuk a svéd csapatoknál alkalmazott felfedező tanulásról, melynek lényege, hogy nem parancsszóra cselekednek a játékosok, hanem kérdésekkel vezetik rá őket a megoldásra.

Beavatott bennünket a svéd klubok egyedi toborzási módszerébe. Ennek az a lényege, hogy az első osztályú klubok edzői elmennek az általános iskolákba, és ott tartják meg az edzéseket, megkönnyítve ezzel a gyerekek és a szülők dolgát. A klubok tulajdonképpen elviszik az iskolába a tréningeket.

Mint mondja, először tapasztalja, hogy a svéd válogatott krízise országos vitát szült.

Jakab Máté

A fiatal magyar kosárlabdaedző két szezont töltött el a német Brose Bamberg csapatánál, idén nyáron pedig az ausztrál bajnokság tavalyi döntőséhez, a New Zealand Breakershez igazolt. Érdekes tapasztalattal szolgált arról, hogyan vesz fel egy profi német klub egy edzőt.

„A Brose Bambergnél részt vettem egy meghallgatáson és kellett tartanom egy próbaedzést is az idény kezdete előtt. Az tréning előtt egy órával kaptam meg az instrukciókat a vezetőedzőtől, hogy milyen fajta és jellegű edzésmunkát kell végeznem a játékosokkal. A referenciamunkám az egyik bajnoki ellenfél feltérképezése volt, ez teszi ki egyébként a másodedzői munka jelentős részét. A meghallgatáson kaptam olyan kérdéseket is, amelyekkel azt mérték fel, hogy mennyire széles a kapcsolati hálóm, kiket ismerek a kosárlabda világában. Összességében elmondható, hogy aki egy nemzetközileg elismert klubhoz akar kerülni, annak egy bizonyos szempontrendszer alapján felállított, szigorú szűrési folyamaton kell keresztülmennie.”

Megosztotta velünk, hogy milyen különbségeket látott a német és az ausztrál csapatok között, az ausztrál csapatok például az NBA-s trendeket próbálják másolni. Arról is beszélt, milyen érzés volt első magyar edzőként a kispadon ülni egy NBA-előszezon meccsen.

Séra Attila

A szurkolói utazási irodát működtető Séra Attilával tavaly májusban sok más egyéb mellett arról is társalogtunk, hogy 2023-ban 100 mérkőzést szeretne megnézni élőben Európa-szerte. Az elképesztő vállalás teljesült: 28 város 37 stadionjában járt, 90-szer repült, és hatvankétszer buszozott meccsekre.

Így élte meg a nagy kalandot:

„(...) alkoholmentes pezsgővel koccintottunk a 100. meccsemre. Elhajlás tehát nem volt, lelki elmélyülés annál inkább. Az előző interjúban beszélgettünk róla, egyszerű csepeli panelsrác vagyok, szimpla Honvéd-drukkerként indultam, és minden futballal kapcsolatos álmom valóra vált az elmúlt 25 évben. 1300 meccsen jártam, idén pedig a százmeccses fogadalom is összejött. Amikor beléptem a San Siróba, kicsit arrébb mentem a többiektől, leültem, elmélyedtem picit a gondolataimban és sírtam egy nagyot nosztalgiázás közben.”

Beszélgettünk vele a Franco Baresivel történt találkozásáról, illetve a Montenegró–Magyarország meccsről, ahová egy sor hátrányos helyzetű, beteg gyermeket juttatott el.

Dénes Ferenc

A sportközgazdász úgy látja, közgazdasági szükségszerűség, hogy létrejöjjön az Európai Szuperliga, hiszen a topbajnokságok közül már csak az angol liga képes normálisan fenntartani magát, a többiek nem. Az Európai Bíróságnak a „Szuperliga kontra UEFA”-ügyben hozott ítélete jogi szempontból is alátámasztja az új versengés lehetőségét.

Dénes Ferenccel szót váltottunk arról, hogyan vált politikai, gazdasági és társadalmi befolyásszerző kísérletté a globális futball, hogyan veszítheti el a labdarúgás vezető pozícióját és milyen versenytársai vannak.

Tiber Krisztián

A Gázszer FC egykori NB I-es gólkirálya, Tiber Krisztián állítja, ma túlzottan magasak a futballista fizetések Magyarországon, amelyért cserébe nem kell kiemelkedő teljesítményt nyújtani. A volt labdarúgó, aki jelenleg egyéni képzéssel foglalkozik, azt is mondja, hogy az NB I-ben játszók döntő többsége nem férne be egykori csapatába, a Gázszer FC-be.

Mesélt nekünk a korábbi csalfa menedzseréről, az osztrák futballról, és hogy miért nem került be a válogatottba akkor sem, amikor a magyar foci egyik legjobb csatára volt.

„Kétszer részt vettem a válogatott összetartásán, az egymás közötti játék során gólt is lőttem, de a szűk keretbe már nem kerültem be. Nem értettem, hogy mi miért történik. Később a Gázszer tulajdonosa, Németh László elmondta, sajnálja, ha esetleg miatta nem lettem válogatott. Azt tudni kell, hogy az 1990-es években a klubtulajdonosoknak is volt beleszólásuk abba, ki legyen a szövetségi kapitány. És Németh László nem támogatta, hogy Berci bácsi legyen a szövetségi kapitány.”