Egy katalán self-made man kovácsolna globális márkát a Bayer Leverkusenből

Egyedi együttműködés mentén száguld a Bayer Leverkusen. A tavaly május óta veretlen, a Bundesligában éllovas klub vezetőedzője és a vezérigazgatója is Spanyolországból származik, ami a német ligában különlegesnek számít. Utóbbi, vagyis Fernando Carro víziója, tapasztalata és tudása sikeres elegyet alkot az ügyvezető Rudi Völler, a spanyolul szintén beszélő sportigazgató, Simon Rolfes és a vezetőedző Xabi Alonso képességeivel. Carrót az életútja maximálisan alkalmassá teszi arra, hogy valami igazán nagyot alkosson Leverkusenben.

Fernando Carro barcelonai születésű, a gyermekkorát is itt töltötte, és a szülei a helyi német iskolába iratták be. Az intézmény óvodás kortól az érettségiig kíséri végig a gyerekek tanulmányait, az utolsó vizsga idején minden diák felsőfokon beszél németül. A nyári szünetekben Carro Ausztriába ment, hogy gyakorolja a nyelvet. Diákújságíróként dolgozott Spanyolországban, és ezt folytatta Bécsben, ahol az osztrák futball-legendánál, Hans Kranklnál lakott. Az ismeretségre édesanyján keresztül tett szert: Krankl 1978 és 1981 között az FC Barcelona csatára volt, és a nő tanította spanyolra.

Carro az érettségi után elvégzett egy üzleti képzést a BASF német óriásvállalatnál, majd beiratkozott a Karlsruhe-i Egyetem ipari mérnök szakára. Magas szintű nyelvtudása birtokában egyértelmű volt, hogy német nyelvterületen próbál boldogulni. Első munkatapasztalatát egy globális diákszervezetnél, az AIESEC-nél szerezte. A non-profit mozgalom tulajdonképpen összeköti az európai diákszervezeteket, és vezetési, vállalkozási, fenntartható fejlődésről szóló ismereteket, társadalmi felelősségvállalásról szóló ismereteket oszt meg tagjaival az általuk szervezett eseményeken, konferenciákon. Közel 40 ezer tagja van, vagyis Carro egy óriási közösség első embereként dolgozott két éven át, e közben élt Németországban és Venezuelában is.

1992-ben a német konszernhez, az RTL Csoportot is birtokló Bertelsmannhoz igazolt, ahol 24 évet töltött el. A több mint 160 ezer munkavállalót foglalkoztató gigavállalathoz gyakornokként érkezett, a média- és az oktatási részlegnél is dolgozott menedzserként, majd 2015-ben kinevezték a cég leányvállalata, az Arvato élére. A céget újra vissza kellett helyezni a Bertelsmann kötelékébe, a folyamatot Carro irányítása alatt sikerült lezárni.

Fernando Carro (Forrás: Marca.com)

Bár a sport terén semmilyen munkatapasztalata nem volt, 2018-ban megkereste a Bayer Leverkusen, és az év július 1-je óta ő a klub vezérigazgatója.

Fontolva haladva

Carro Michael Schadét váltotta, aki eredeti szakmáját tekintve kommunikációs szakember, és 1980 óta a Bayer konszernnél dolgozott. Ugyan a labdarúgóklubot vezető részvénytársaságnak már 2007 óta tagja volt, a Bayer gyógyszergyár globális kommunikációjáért felelt elsősorban, később lett vezérigazgató. Ha úgy tetszik, beejtőernyőztették a klubba 2013-ban, nem voltak mélyreható ismeretei egy futballcsapat vezetéséről.

Ahogy írtuk, a leverkuseni megbízatása előtt Carrónak sem, ám őt gyerekkora óta élénken érdekli a profi sport, azon belül leginkább a futball, mellette pedig a tenisz. A Barcelona egyesületi tagja volt, és természetesen bérletes a Nou Campban. Az élet messzire sodorta a sporttól – szakmai értelemben –, ám a Bayer gyár vezetése mégis látott benne fantáziát öt évvel ezelőtt. Messziről látható, hogy elszánt és igen sikeres self-made man.

A Leverkusenbe csábításában természetesen szerepet játszott a korábbi Bayer-sportigazgató, Rudi Völler, aki 1996-os visszavonulása óta – több kitérővel – 24 éve dolgozik Leverkusenben. Meleg szívvel, bizalommal fogadta Carrót és mindenben segíti. Néhány évvel később erről Carro is nyilvánosan beszélt a klub honlapjának:

„Szeretnék köszönetet mondani Rudi Völlernek. Ő az egyik fő letéteményese annak, hogy gyorsan meg tudtam vetni a lábamat Leverkusenben, és elkezdtem jobban átlátni a futball üzleti működését.”

Ez a nyilatkozat is azt mutatja, hogy Carrót egyáltalán nem azért alkalmazta a klub, mert volt rálátása a futballipar folyamataira, hanem azért, mert a Leverkusen új típusú céljaihoz megfelelő tudással, képességekkel rendelkezik. Erre visszatérünk még a cikkben.

(Forrás: Sportflash)

Völler hosszú ideje „építette” maga körül a spanyol vonalat: Jonas Boldt 2007 óta dolgozott a klubnál scoutként, később vezető játékos-megfigyelőként kialakította a scouting rendszert a klubnál. A német szakember spanyoltudásának hála a klub erőteljesen figyelte a dél-amerikai országok kínálatát. Völler idővel kinevezte maga mellé sportigazgató-helyettesnek, és Carro érkezésével a saját helyére, sportigazgatónak. (Völler az igazgatótanács tagja lett.)

Leverkusenben a kapkodás legkisebb jele nélkül szeretik levezényelni a váltásokat. Michael Schade vezetése alatt egészen 2017-ig jól szerepelt a csapat. A legjobb négy csapat közé tartozott a Bayer, bronzérmet is szerzett (2016), ám ekkor becsúszott egy 12. hely. A vezetők reagáltak, és megtalálták az ideális utódot Carro személyében. Az igazgatótanács elnöke, Werner Wenning 2018-ban kijelentette, Schadéék minden évben elérték a kitűzött üzleti célt, és szakmai értelemben is jól szerepelt a klub, hiszen öt éven belül négyszer is szerepelhetett a Bajnokok Ligájában. Tehát nem tisztogatásra készültek azzal, hogy Schadét „nyugdíjba küldték”, hanem előkészítették a terepet a sikerek fenntartására és az előrelépésre, összességében a hosszú távú stabilitásra.

Az üzleti céloknak csupán egy szelete az átigazolási politika: 2013 és 2018 között kétszer is mínuszos büdzsével zárta a transzferidőszakot a Leverkusen, és ha mérleget vonunk, mínusz 6 millió euró a summa. Ez egyáltalán nem zavarta a vezetőket, hiszen hosszú távon gondolkodnak.

A spanyol láncszemek

Ahogy Carro betoppant Leverkusenbe, hamar felvette a fonalat, nyelvi problémákkal nem kellett küzdenie. Völlerrel közösen néhány hónap alatt átalakították a szakmai vezetést: Boldt átadta a helyét a klub volt játékosának, Simon Rolfesnek, aki ekkor a Bayer-akadémia első embere volt. Boldt fél éven át „tréningezte” Rolfest, minden szükséges tudással felvértezte, mielőtt távozott. Így kell kulturáltan levezényelni egy váltást: a klub nem csak a játékosait, hanem a saját vezetőit is kineveli, hogy aztán ők tegyék naggyá az egyesületet.

Mire Rolfes sportigazgató lett, már a klubnál volt a következő fontos spanyol láncszem, Xabi Alonso. A világ- és Európa-bajnok, többszörös Bajnokok Ligája-győztes volt középpályás a hírek szerint korábban a Borussia Mönchengladbach érdeklődését is visszautasította, mert a nagy lehetőségre várt. Éveken át képezte magát egykori alma materében, a Real Sociedad Canterán, a klub akadémiáján. Carróék kifejezetten rá vadásztak, és a leigazolásánál „kamatozott” a spanyol vonal korábbi kiépítése, amelyben Völlerék végig hittek.

Ha meg akarjuk ismerni Carro gondolkodását, remek alap az az interjú, amit 2019-ben a Forbesnak adott, és amelyben azt ecseteli, miért volt jó (szakmai és üzleti) döntés Peter Boszt megbízni vezetőedzőnek Heiko Herrlich helyett.

„Nagyon tetszik a vonzó futballstílus, amit a csapataival játszik, jók a vezetési képességei, van tehetsége a játékosok fejlesztéséhez, és ahhoz, hogy bensőséges közeget alakítson ki maga körül, ahol nagyon törekvő futballisták gyűlnek össze. Ezek a dolgok rendkívül fontosak ahhoz, hogy egy csapat sikereket tudjon elérni.”

Ha megint átvizsgáljuk a leverkuseni költségvetés átigazolási sorait, azt látjuk, hogy 2018, vagyis Carro érkezése óta a Bayer-gyárat továbbra sem zavarja, hogy nagyok a kiadások, valószínűleg hosszú távú projektként tekintenek a Völler, Carro, Alonso tengelyre. Az elmúlt öt évben csak egyszer költöttek kevesebbet, mint amennyi bejött a játékoseladásokból. Az egyenleg: 36 milliós veszteség a transzferpiacon. Ez volt az ára annak, hogy lerakták egy verhetetlen csapat alapjait. Ahogy a Florian Wirtzről szóló anyagunkban is írtuk, a Leverkusen tétmeccsen tavaly május óta nem kapott ki, és hosszú ideje először valós esélye van, hogy megnyerje a Bundesligát. Ehhez legközelebb utoljára 13 éve volt, a 2010-2011-es szezonban második lett, azóta pedig begyűjtött még három bronzérmet (2012-2013, 2015-2016, 2021-2022).

(Forrás: ESPN)

Persze nem karikacsapásként jutott el ide a klub: a Carro első évében szerzett 4. hely után egy 5. és egy 6. pozíció jött össze, vagyis a csapat nem abba az irányba tartott, amerre a spanyol vonaltól várta a vezetés. 2022-ben fordult a kocka, újra bronzérmes lett a csapat, Alonso érkezése pedig egészen új távlatokat nyitott meg. Carro szerződését is meghosszabbította öt évvel a Bayer, a vezérigazgató ebben az évben határozottan kijelölte a célokat: az első négy között kell végezni a Bundesligában, és a legjobb 16 csapat közé kell kerülni Európában (ez tulajdonképpen a nyolcaddöntőbe jutást jelenti a Bajnokok Ligájában).

A Forbes-interjúban Carro azt is rögzítette: a játékoseladásból érkező jövedelem fontos, de nem a legfontosabb cél.

„Az a célunk, hogy minden tekintetben növekedjünk, a klub nemzetközi elismertsége is egyre jobb legyen, és megerősítsük a Bayer-márkát a piacon.” Javier „Chicharito” Hernández szerződtetése már ebben a mátrixban volt értelmezhető: a játékosról szóló spanyol és angol nyelvű közösségi médiás posztok óriási mennyiségű új követőt hoztak a Leverkusennek.

„Nem kérdés, hogy Chicharito hatalmas segítséget nyújtott a klubnak, hogy új piacot nyisson Észak-Amerikában. (...) Ám természetesen a pályán elért sikerek emelnek fel minket elsősorban. Azok a klubok, akik pusztán a piacszerzés miatt igazolnak játékosokat, nem jutnak messzire. (...) Nálunk a sportszakmai döntések többnyire függetlenek a klubvezetés üzleti döntéseitől. De az is biztos, hogy egy modern futballklubnak ezen a két területen, sportszakmailag és üzletileg is a legerősebb képességekkel kell rendelkeznie.”

Carro a beszélgetésben egyáltalán nem árnyalja, sőt kiemeli, hogy az ő erőssége a klubnál elsősorban abban rejlik, hogy van tapasztalata a globális márkaépítésben és az üzleti kapcsolatok kiszélesítésében. Előbbi fontos szempont: Carro tisztán kommunikál arról, hogy a Bayert globálisan ismert márkává kívánják tenni a következő években, vagyis a Bayern München és a Borussia Dortmund nyomába erednének.

A tavalyi elődöntő az Európa-ligában és az átütő erejű támadójáték nem csak a játékosok, vagy Alonso, de Carro iránt is növelte az érdeklődést. 2023 nyarán volt róla hír, hogy őt szeretné Mateu Alemany helyére ültetni a Barcelona, hogy új irányt szabjon a klubnak. Végül a katalánok volt játékosára, a portugál Decóra esett a választás. A spanyol Sport című lap ekkor már úgy írt az 59 éves spanyolról, mint „a német futball egyik legnagyobb hatalmú vezetője.”

Carro remek kapcsolatokat ápol szerte Németországban, és 2021 óta tagja az Európai Klubszövetség (ECA) végrehajtó testületének is, ahol bővíthette ezt a kapcsolatrendszert.

A nyilatkozataiból süt, milyen sok időt fordított arra, hogy gazdasági és sportszakmai oldalról is alaposan átlássa a globális, az európai és a német futball folyamatait. A Bavarian Football Works oldalnak adott 2021-es interjújában elhangzik a „fenntartható fejlődés” kifejezés. E mellett a Bayernnel való összehasonlításról is beszélt.

„Ha összevetjük a Bayert vagy a többi nagy német klubot és a Bayernt, akkor rájövünk, nem csak a költségvetések közti nagy különbség a lényeges. A Bayern előnyt élvez, hiszen nincs pénzügyi nyomás alatt, és e miatt ki tud alakítani a legjobb játékosokból egy magot, amely éveken keresztül együtt játszik. Megmarad a folytonosság. Ellentétben a Dortmunddal, a Leipziggel, a Leverkusennel. Nekünk a csekélyebb erőforrások, a trófeák hiánya miatt kevesebb lehetőségünk van megtartani a játékosokat. Viszont ennek van pozitív oldala is. A lehető legnagyobb siker érdekében meg kell tanulnunk sokkal hamarabb beépíteni a csapatba a tehetséges játékosokat, és rövidebb idő alatt célt érni.”

Az interjúban, amellett, hogy arra is válaszol, hogyan lehetne közelíteni a Bundesligát a Premier League anyagi és szakmai színvonalához, beszél a Leverkusen filozófiájáról is.

(Forrás: El Mundo)

„Hogy hogyan kerülnek ki tőlünk olyan játékosok, mint Kai Havertz vagy Florian Wirtz? A klub hisz és bízik a fiatal játékosokban, ezért edz annyi U19-es tehetség folyamatosan a felnőtt kerettel. Persze a végén mindent a teljesítmény dönt el, de az ajtót nyitva hagyjuk a fiatalok előtt. Azt hiszem, ez egyedi megközelítés, ami mellett kiáll a sportigazgatónk, Simon Rolfes. A fiatal játékosok is látják, hogy hiszünk ebben a filozófiában, és szívesen jönnek hozzánk, hiszen tudják, idővel az európai klubfutball magasabb szintjein is játszhatnak.”

Emlékezzünk rá: Rolfes alig fél évvel azután lett az akadémia vezetőjéből sportigazgató, hogy Carrót kinevezték. A katalán szakember maga is abban hisz, hogy a fiatal Bayer-tehetségek fejlesztése, csapatba építése, későbbi értékesítése a valódi érték.

A leverkuseni filozófia a német-katalán-baszk szaktudás egyesítésével jelen pillanatban győztes receptnek tűnik. Kíváncsiak várjuk, meddig repíti mindez a Bayer Leverkusent.

Kiemelt fotó: Marca.com