Félmilliárdos dilemma: az ötmagyaros szabály csapdája és a különutas FTC

Félmilliárdos dilemma: az ötmagyaros szabály csapdája és a különutas FTC

2026. márc. 6.

Az MLSZ és a Ferencváros között régóta megy az üzengetés az ötmagyaros szabály miatt, mivel az összes többi magyar klubtól eltérő helyzetben lévő FTC számára folyamatos kihívást jelent. A központi támogatásokról természetesen nem szeretnének lemondani a zöld-fehérek, ugyanakkor a bajnoki mérkőzéseken gyakorta terhes a kötelező kvóta kényszere, különösen Varga Barnabás és Tóth Alex külföldre igazolása óta. A rekordbajnok egyes légiósai honosításában látja a megoldást, de Szalai Ádám, az új magyar futballstratégia talán legfontosabb irányítója a minap jelezte, hogy a szabályt ekképpen biztosan nem lehet kijátszani a jövőben.

Az MLSZ a 2025–2026-os szezonra léptette életbe az ún. ötmagyaros szabályt. Ennek lényege, hogy a kluboknak minden mérkőzésen legalább öt magyar játékost kell szerepeltetniük (5x90, összesen 450 percig, cserékkel együtt). Ezzel párhuzamosan vezették be (a már korábban is alkalmazott) fiatalszabályt, amely szerint legalább egy 21 éven aluli játékosnak minimum 45 percet a pályán kell töltenie minden fordulóban. Ez utóbbit viszont már a sportért felelős államtitkárság alá tartozó Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet irányozta elő.


Fontos kitétel azonban, hogy egyik szabály sem kötelező érvényű, csupán ajánlás. Aki nem tartja be, nem kap büntetést, csak (az adott klub vonatkozó számaitól függően) részben, vagy (amennyiben teljesen figyelmen kívül hagyja azokat) egészében elesik az ezekért járó bónuszoktól. A tét viszont nem kicsi, ha ugyanis egy klub mindkét ajánlást maradéktalanul betartja 33 fordulón keresztül, azért 500 millió forint központi támogatás jár. A két szabály egy irányba mutat: a magyar futball fejlődésének előmozdítását, végső soron a nemzeti válogatott előmenetelét hivatott szolgálni.


fradi.hu.jpg 16:9
Egy verzió a Fradiból a magyar bajnokságban (Forrás: fradi.hu)


A keretrendszer első számú „felügyelője” Szalai Ádám, korábbi 86-szoros válogatott labdarúgó, aki mára a magyar futball hídembere lett, hiszen egyszerre három különböző szerepkörben szolgálja szeretett sportágát. Szalai a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet igazgatóhelyettese, ahol a csapatjátékokért felel, és személyesen koordinálja a futballal kapcsolatos ügyeket. Emellett az MLSZ Szakmai Bizottságának egyik tagja, és Marco Rossi szövetségi kapitány pályaedzője is. Ő a kapocs az állami sportirányítás, a szövetség szakmai döntéshozói és a válogatott öltözője között. A magyar labdarúgás hosszú távú stratégiai irányvonalainak kidolgozása, az utánpótlás-nevelés finomhangolása és a hazai bajnokság strukturális reformjainak megvalósítása mind a feladatai között szerepel. Mindezek beteljesülése személyes credoja, a nemzeti csapat segítőjeként pedig folyamatosan nyomon követheti, hogy a munkája mennyire gyümölcsözik a piramis csúcsán.


A magyarszabály ötletszinten kiváló, de hogy (különösen jelen formájában) képes lesz-e valódi fejlődést előidézni, az erősen kérdéses – és csak évek múltán derül majd ki. Egyelőre inkább csak a negatív következményeivel szembesülünk, hiszen azon élvonalbeli klubok, amelyek különösen nagy arányban foglalkoztatnak légiósokat, már a nyáron pánikszerűen próbáltak honi játékosokat igazolni (a Puskás Akadémia és a Ferencváros volt a leginkább érintett). Ennek azonban brutális árfelhajtó hatása van, ami tovább torzítja a magyar piacot. Ám a szabály egyetlen igazi „áldozata” a Fradi, mivel a címvédő az egyetlen olyan szereplő, amely az európai porondon is érintett.


fradi hu.jpg 16:9
Ez is az FTC, csak egy másik – amikor nem kell figyelembe venni a honi szabályt (Forrás: fradi.hu)


Kubatov Gábor klubelnök már tavaly májusban arról panaszkodott, hogy senki sem egyeztetett velük, és az elmúlt 14 év legostobább döntésének nevezte a rendelkezést. A Ferencváros a keretmélysége és az erőfölénye miatt az őszi szezonban még eleget tudott tenni a kvótának (szüntelen panaszkodások közepette), de januárban Varga Barnabás és Tóth Alex eladásával nehezebb helyzetbe került. Természetesen létszámra van elég magyar játékosa, de ők sem tudásban, sem pedig rutinban nem említhetők egy napon a távozó vezéregyéniségekkel. Erre jött rá, hogy a zöld-fehérek honi riválisai szürreálisan nagy pénzekért sem voltak hajlandóak eladni a legjobb magyarjaikat a Fradinak. Kubatov elmondása szerint négy hazai futballistáért összesen ötmillió eurót ajánlottak, mindhiába – így csak a válogatott Osváth Attilát tudták szerződtetni a télen a Pakstól. Az FTC azonban megtalálta a kiskaput, és a magyar felmenőkkel rendelkező új szerzemény, a horvát nemzetiségű Franko Kovacevic, valamint a közel öt éve Magyarországon élő norvég Kristoffer Zachariassen honosításában látja a helyzet megoldását.


Szalai Ádám a Nemzeti Sport szerdai számában egyértelmű állásfoglalást tett: „Mindenre igyekszünk megtalálni a megoldást. A kiskapuk mindig is létezni fognak, a célunk azonban az, hogy a klubokkal közösen eljussunk oda: ne legyen rájuk szükség. Ha valaki mégis megpróbál élni velük, akkor az a feladatunk, hogy gyorsan reagáljunk, finomítsunk a szabályozáson, és a közös cél irányába tereljük vissza a rendszert. A fiatal vagy honosított játékos akkor elfogadható megoldás, ha valódi hozzáadott értéket képvisel a magyar válogatott számára – erre volt is példa az elmúlt időszakban. Az viszont nem elfogadható, ha olyan játékos honosításával próbálják kijátszani a magyar szabályt, aki várhatóan nem fog, vagy nem is játszhat a magyar válogatottban. Erre is lesz megoldás a szabályozásban.”


szalai ádám facebook.jpg 16:9
Szalai Ádám sportvezetőként már a (kis)kapu ellen van (Forrás: Szalai Ádám Facebook)


Szalai álláspontja érthető, és teljesen jogos, csakhogy ezzel az eshetőséggel érdemes lett volna előre kalkulálni! A kiskapu ugyanis adja magát, ráadásul nemzetközi példa is van rá: a leggazdagabb orosz klubok éppen így játsszák ki az ottani kvótaszabályt. Mivel a honosítás nem ütközik semmilyen hatályos jogszabályba, nem túl meglepő, hogy a Ferencváros élni kíván vele. Bár a Fradi az egyetlen magyar csapat, amely zokszó nélkül megengedhetné magának, hogy nélkülözze ezt a pénzt, ahhoz túl nagy összegről van szó, hogy csak úgy lemondjon róla. Egyébként a helyzet paradoxona, hogy éppen a zöldek állandósult nemzetközi jelenléte lehet az egyetlen épkézláb indok arra, hogy az MLSZ ötmagyaros szabálya csak egy busásan meghálált ajánlás, nem pedig kötelező érvényű regula.


A gyakorlat egyelőre azt mutatja, hogy senki másnak nem okoz érdemi problémát – a Fradinak is csak azért, mert nem akar kimaradni a jóból. A megoldás nyilván nem az, hogy az FTC felmentést kap, de az sem járja, hogy a döntéshozó utólag próbálja kozmetikázni az eleve vérszegény előírását. A magyar futballnak nem motivációs szándékkal megszült ajánlásokra, hanem valódi reformokra van szüksége: félmegoldásokkal nem megyünk semmire. Persze a reformok természetüknél fogva eleinte szükségszerűen kellemetlenek és fájnak, de amennyiben egy következetes koncepció mentén végigviszik őket, akkor idővel valóban termőre fordulhatnak.


Képek: fradi.hu – Borítókép: Büntető-montázs


Ha első kézből szeretnél értesülni a legfrissebb futballhírekről, látogass el a Goal.com Magyarország weboldalára, ahol rengeteg exkluzív tartalom vár rád!

Szerző

Gallwitz Gábor

Gallwitz Gábor

Gallwitz Gábor

A Büntető.com szerzője.

Kapcsolódó cikkek

Szalai Ádám megismételhetetlennek tűnő örökségecikk borítóképe

Szalai Ádám megismételhetetlennek tűnő öröksége

Szalai Ádám visszavonulásával végleg lezárult egy korszak a magyar labdarúgásban, méghozzá egy olyan időszaké, amely senkihez sem köthető jobban, mint a 86-szoros válogatott támadóhoz. Ez volt az átmenet kora, amikor is a nemzeti csapatunk visszakapaszkodott a teljes kilátástalanságból a topfutball keringésébe. Szalai ebben tanúsított jelentősége messze túlmutat a pályán mutatott teljesítményén és a játékán; modern szemléletmódja és maximalista profizmusa a rendíthetetlen hazaszeretete által kapott egy olyan hozzáadott értéket, amely a honi közeg fölé – példaképpé emelte őt.

MLSZ-diagnózis az NB I-ről: kevés fizető néző, óriási bérköltség, láthatatlan fiatalokcikk borítóképe

MLSZ-diagnózis az NB I-ről: kevés fizető néző, óriási bérköltség, láthatatlan fiatalok

Azok után, hogy 2011-ben kidolgozta az első komolyabb stratégiáját a Csányi Sándor vezette Magyar Labdarúgó Szövetség, 2023-ban elkészített egy futballkörképet, mely kijózanító látleletet ad a magyar futball legfontosabb trendjeiről, adatairól – a 2021-es évre vetítve. Az elemzés arról ad számot, hogy a régiónkban csak Ausztriában stabilabb a klubok anyagi háttere, ezt viszont nagyban az MLSZ-nek, az állami és főszponzori juttatásoknak köszönhetik a csapatok. A jegybevétel átlagosan csupán a klubbüdzsék 1,4 százalékát teszi ki, a bérköltség viszont a kiadások 74 százalékát. A szomszédaink közül egyedül a szerbek összesítenek nálunk kisebb összeget játékoseladásból, a 21 év alatti játékperceket nézve pedig a nagyobb nemzetközi mintás összevetésben is utolsók vagyunk.

Itthon tényleg sokkal nehezebb? – A Fradi és az NB I „terhe”cikk borítóképe

Itthon tényleg sokkal nehezebb? – A Fradi és az NB I „terhe”

A Ferencváros egy a bajnokság szempontjából meglehetősen küszködős őszt követően a múlt héten aratott Kisvárda elleni két győzelmének köszönhetően ugyan visszaállt a Fizz Liga élére, de közel sem dőlhet hátra. Noha a Fradi sorozatban hét bajnoki címnél tart, a hazai dominanciája nem csak a tudásfölényéből következik, hanem a mindenkori legerősebb riválisok kiegyensúlyozatlanságból is. A rekordbajnok az előző három szezon mindegyikében produkált olyan pocsék szériákat, amelyek pusztán azért maradhattak büntetlenül, mert az ellenfelek soha nem tudták kihasználni azokat. De semmi sem garantálja, hogy ez mindig így lesz.