Harry Kane: Lewandowski nyomában, Messi rekordját is veszélyeztetve

„Lassan szüksége lesz még egy szállodai szobára” – kommentálta Harry Kane Dortmund elleni mesterhármasát, és az ezzel egyenes arányban növekvő eltett meccslabdák számát a maga fanyar humorával Thomas Müller – mi tagadás, Kane-nek a sárga-feketék elleni már a harmadik triplája volt Bayern-mezben.

És azért a Dortmundnak nem szokás hármasával rugdosni a gólokat, Németországban legalábbis nem úgy kelnek fel csatárék, hogy: „Na, kivel is játszunk ma? A Dortmunddal? Akkor ma is hazaviszem a meccslabdát!”

Kivéve, ha az embert Harry Kane-nek hívják.

Az elsőt Alphonso Davies passzából mindjárt az első bajnokiján a Werder ellen rúgta, 15 méterről kilőve a rövid alsót. Az Augsburg ellen bepakolt újabb kettőt, egyet tizenegyesből, egyet megint csak a kanadai balbekk kiszolgálásában, közelről a kapuba pörgetve. A Leverkusen ellen újra csak közelről bólintott a kapuba egy szöglet után, majd jött az első tripla, a Bochum bánatára (a harmadik találata vallott klasszisra, ahogy elképesztően finom mozdulattal, ballal terelte a jobbról belőtt labdát a kapuba). A Lipcse ellen a büntetője is kellett a döntetlenhez, a Mainz ellen megint ott volt, ahol lenni kell, és könnyedén fejelt a kapuba. A második mesterhármas a Darmstadt ellen született meg, a tripla második darabja bejárta a világot: a kezdőkörből, de még a saját térfeléről emelt a messze kint helyezkedő kapus fölött a kapuba. Világklasszishoz méltó helyzetfelismerés, annál is pazarabb kivitelezés. Azután érkeztünk el a Dortmund elleni hármasig, amelyiken nem csak a góljaival igazolta 100 millió eurós vételárát, hanem a Spursben már megcsodált intelligens futballjával, visszalépéseivel, amelyekkel területet nyit a társaknak. Egy ilyen után szolgálta ki ragyogóan Jamal Musialát, a csapattárs azonban a kapusba bombázott. De az, hogy Kane több hangszeren is játszik, hogy legalább olyan lenyűgöző befejező, mint amilyen labdaelosztó, a Bayernnek is a javára válik, Münchenben ráadásul nem csak Szont futtathatja, hanem Comant, Gnabry-t, Musialát, Sanét is.

Az most a kérdés persze Germániában, képes lehet-e megdönteni Robert Lewandowski Bundesliga-rekordját. A lengyel center Gerd Müller 49 éves csúcsát adta át a múltnak a 2020–2021-es szezonban, amikor 41 góljával eggyel túlrúgta a legendás német csatárt.

Abban már az átigazolás pillanatában egészen biztosak lehetünk, hogy a 30 meglesz, abban is, hogy ha Lewandowski fo…, pardon, szórta a gólokat a német élvonalban, Kane-nek is menni fog. Aki kételkedett volna abban, hogy Kane hozza a lengyel számait, az vagy nem nézett soha Tottenham-meccset, vagy teljességgel elfogult Lewy-rajongó. (Könnyen meglehet persze érteni, ha az utóbbi.) Az ugyanis nem lehetett vita tárgya, hogy ha Kane az utóbbi években már nem a dobogóért küzdő, nem túlzottan domináns, relatíve kevés helyzetet kidolgozó Spursben 25-30 gólt rámol be egy évben, a Premier League-nél gyengébb, kevésbé kíméletlen német élvonalban, ráadásul annak egyeduralkodójánál kedvére rugdossa majd góljait. 

(Forrás: TNT Sports)

Az egyedüli nehézséget az akklimatizáció okozhatta volna, hogy milyen gyorsan tud alkalmazkodni a Bayern játékstílusához, valamint hogy részesül-e olyan kiszolgálásban a csapattársaktól, mint a lengyel. Mert ugyan kiváló asszisztenciát remélhetett a Kingsley Coman, Serge Gnabry, Jamal Musiala, Leroy Sané négyes éppen pályán lévő három tagjától, a Bayern a naptári év egy jelentős részében nem futballozott olyan gördülékenyen, ellenállhatatlanul, mint előtte évekig.

Thomas Tuchel és a München kapcsolata az utolsó fordulóban behúzott bajnoki cím dacára is döcögősen indult, és a jelenlegi idényben is akadt néhány gyengébb teljesítmény, amikor újra csak fellángolt a vita Németországban, Tuchel labdabirtoklásra alapuló, valamivel megfontoltabb futballja passzol-e a Münchenben megszokott gyors, direkt játékhoz.

A választ az utóbbi bő egy hónapban megadta a csapat: az utóbbi négy bajnokiját 18–1-es gólkülönbséggel hozta le, miközben a Leverkusen látszik az egyedüli valós kihívónak. 

Kritika ettől még érte az FC Hollywoodot, a tévés szakkommentátorként véleményt formáló Didi Hamann és Lothar Matthäus a Dortmund elleni meccsek előtt sem bánt kíméletesen Tuchellel, aki a korábbi magyar szövetségi kapitánynak is szánta szarkasztikus riposztját a német klasszikus utáni élő televíziós interjúban: „Annak ellenére nyertünk, hogy nyilvánvalóan feszültség van köztem és a játékosok közt, és úgy győztünk, hogy láthatóan nem fejlődik a csapat.” Majd mielőtt önkéntesen távozott volna, hozzátette: „Négy nullra nyertünk. Azt hiszem, száznyolcvan fokos fordulatnak kell bekövetkeznie abban, milyen hangot üt meg a szakértői gárda. További jó szórakozást!” Az őt a pályán kérdezők riporterestül, szakértőstül eléggé lefagytak, de hát Tuchel nem szívbajos, a fenti bírálatokat, meg hogy a Bayern támadásépítése korántsem az igazi, viszont a szívére vette. Pedig az aligha a BL-győztes tréner hibája, hogy a hátsó sort állandó sérülések gyalulják le, vagy hogy néhány poszton a szokásosnál vékonyabb a rekordbajnok.

(Forrás: keepup.com.au)

Pedig Münchenben a bajnoki cím önmagában nem elég, a BL-győzelem rendre a nagyszabású cél. Ezért is szerződtették Kane-t, hogy a nemzetközi porondon is jó eséllyel startoljanak rá a trófeára. A Bayernnel és Tuchellel szemben kritikus Matthäus Kane kapcsán csak dicsért:

„Nemcsak a Bayernnek, általában a német futballnak is fontos, hogy legyen egy remek kilencese. A remek kilences trófeákat nyerhet neked. Ezt láttuk Lewandowski esetében is. Amikor egy csapat ennyit birtokolja a labdát, és ott tartózkodik az ellenfél tizenhatosa előtt vagy azon belül, szükség van valakire, aki kellően gólérzékeny. Harry az, ezt az elmúlt három hónap kiváló teljesítményével is igazolta.”

De még mennyire! Íme, Kane szezonrajtja a számok nyelvén:

- 58 percenként szerez gólt a német élvonalban;

- az első tíz bajnokiján lőtt 15 gól egyéni csúcs;

- a Bundesliga történetében egyszer fordult elő, hogy valaki az első 10 bajnokin 15 gólt vágjon, az 1968–1969-es szezonban bizonyos Gerd Müller;

- a 15 gólja mellett öt gólpasszt is jegyez, a kanadai tabellán elért 20 pontja ugyancsak egyéni rekord;

- a 2023–24-es idényben 20 gólnál jár, a 15 bajnoki találat mellett kétszer csengetett a Bajnokok Ligájában, háromszor az angol válogatottban;

- már most eggyel több bajnoki gólt jegyez, mint a Bayern elmúlt szezonbeli házi gólkirálya, Serge Gnabry;

- ha még egyet szerez, beállítja az elmúlt idény két Bundesliga-gólkirályának termését, a 16-16 találattal megkoronáztatott Füllkrug, Nkunku kettősét;

- hét játékost találni a Bundesliga történetében, aki legalább 30 gólig jutott, alighanem Kane lesz a nyolcadik (a most 14-nél tartó stuttgarti Serhou Guirassy pedig a kilencedik?);

- az első a Bundesliga történetében, aki az első Der Klassikerján triplázott.

(Forrás: Goal.com)

Nagy kérdés tehát, hogy Lewandowski 41 gólos Bundesliga-rekordja megdönthető-e, az angolt nem is felejtették el erről faggatni.

„Az azért még odébb van. Robert a világ egyik legjobb csatára, és fantasztikusan teljesített a klubban. Az első meccsek után is azt mondtam, kell egy kis idő ahhoz, hogy megismerjenek a társaim. Nem vagyok az a hagyományos kilences, aki áll a tizenhatoson belül, és várja a labdát. Szeretek mélyen visszalépni. Úgy érzem, minden egyes meccsel egyre jobban megértjük egymást, és egyre jobbak leszünk. Én magam is egyre jobb leszek, az egész karrierem így alakult legalábbis. Minden évben jobb lettem. Még mindig csak harmincéves vagyok, úgy érzem, nagyon sok van még bennem. Mindig is hittem magamban, és úgy gondolom, ezekkel a játszótársakkal nagyon sok lehetőség nyílik még előttem a gólszerzésre.”

A modern kor futballjában az öt topligát tekintve Lionel Messi 50 gólja számít a rekordnak – az azért nyilván nincs veszélyben, bár, ha ebben az ütemben folytatja az angol… Egyébként akkor, a 2011–2012-es idényben Messi valamennyi klubsorozatot figyelembe véve 73 góllal zárt – elég sok mesterhármas kellene még Kane-től, hogy azt überelje. Eddig mindenesetre Kane briliáns, a csapattársak szerint is.

„Azt vártam tőle, hogy magasra teszi a lécet, de azt nem, hogy ennyire magasra – csodálkozott rá a Kane-féle gólérzékenységre Jamal Musiala. – Nagyon könnyű vele játszani, könnyebb, mint gondoltam. Remélem, ő is élvezi a helyzetet.”

Hát, eléggé úgy fest.

Kiemelt fotó: independent.co.uk