Indul az utazás, de a térképet ne hagyjuk otthon! – Eb-kalauz 2024 (könyvajánló)
Baumstark Tibor és büntetős kollégánk, Bán Tibor kiadványa a magyar sajtó egy másfél évtizede elfeledett hagyományát élesztette fel, hiszen legutóbb 2008-ban tarthatott a kezében átfogó Európa-bajnoki kalauzt a hazai olvasó. A G-ADAM Könyv-és Lapkiadó Kft. gondozásában frissen megjelent kötet 250 oldalnyi terjedelemben, gazdag képi- és illusztrációs anyaggal vezeti fel az előttünk álló kontinenstornát. A könyv középpontjában természetesen végig a futball van, ám történeti és kulturális érdekességek, gasztronómiai finomságok és humor egyaránt helyett kapott a színes oldalakon.
Másfél évvel ezelőtt, a katari világbajnokság idején írtam arról, hogy az akkori téli rendezés, illetve az elképesztő mennyiségű információ miatt ma már sokkal nehezebb átélni azt a klasszikus tornahangulatot, mint korábban. Most legalább az időpont a megszokott, ugyanakkor továbbra is rengeteg izgalmas esemény zajlik párhuzamosan (a sportvilágon belül és azon kívül egyaránt), jogos a kérdés tehát ezúttal is: hogyan tudunk tehát konkrétan ráhangolódni az Európa-bajnokságra? Épp ezért üdvözlök minden olyan kezdeményezést, ami azt segíti, hogy felkészülhessünk a tornára, és az előttünk álló az egy hónapra tényleg kiléphessünk a valóságból. A Baumstark, Bán páros könyve többek között ezt szeretné elérni.
A lelátón ülve vagy az elemzőprogram előtt?
Az ehhez hasonló könyvekkel kapcsolatban a legnagyobb kérdés mindig az, hogy az alkotók pontosan kihez akarnak szólni. A két szerző munkásságát ismerve egészen biztosak lehetünk abban, hogy a legkörültekintőbb futballrajongóknak is tudnának újat mondani, ugyanakkor sosem szabad elfelejteni, hogy ezeken a nagy tornákon olyan nézők is a tévék elé ülnek, akik legutóbb a világbajnokságon, vagy épp a magyar válogatott részvételével zajló előző Eb-n láttak az elejétől a végéig egy-egy futballmeccset. Ez egy egyensúlyi játék, egyszerre kell azokhoz szólni, akik pontosan értik, mit jelent, hogy a magyar válogatott labdához pozicionáltan szervezi a játékát, s azokhoz is, akinek a futballról még mindig Gera Zoltán portugálok elleni gólja ugrik be 2016-ból.
A szerzőpáros igyekezett tartani az arányokat, ezzel együtt viszont a futballszakmai részt sem próbálták megúszni.
Mindegyik résztvevő válogatott alapvető taktikai rendszeréről írtak néhány bekezdést, megismerjük a kulcsjátékosokat, és azt is, milyen megfontolások mentén játszották le a gárdák a kontinenstorna selejtezőit. Mindemellett a szövetségi kapitányok külön részt kapnak a könyvben, a taktikai elképzeléseiken túl azt is megtudhatjuk, milyen korábbi állomáshelyeik voltak, mely nagy elődök és kollégák formálták a gondolkodásmódjukat.
Ugyanakkor ezeknek a fejezeteknek a nyelvezete és felépítése olyan, hogy azoknak sem kell megijedni, akik nem a futballal kelnek és fekszenek. A rövid áttekintések azoknak is hasznos kapaszkodót jelentenek, akik egy torna előtt szeretnének képbe kerülni a csapatokat illetően.
E sorok szerzője középen helyezkedik el ezen a skálán, hiszen ugyan nyilván többet foglalkozik a futballal, míg egy átlagos néző, ám olyan mély tudása sincs a sportágról, mint például a Büntetőn publikáló elemző kollégáknak, így a saját tapasztalataimat szétszálazva azt tudom elmondani, hogy ezekben a fejezetekben voltak olyan információk, amelyekkel már találkoztam korábban, ugyanakkor mélyültek is az ismereteim a legtöbb együttessel kapcsolatban. Természetesen bizonyos téren kellett kompromisszumot hozni – hiszen lehetetlen ugyanolyan terjedelemben feldolgozni Ralf Rangnick osztrák és Michal Probierz lengyel szövetségi kapitány pályafutását –, ugyanakkor a szerzők a könyv céljainak megfelelően jártak el, ebben a kötetben minden csapat egyenlő súllyal esett latba.
Felvetődhet az a kérdés is, hogy miért van szükség 2024-ben egy ilyen kötetre, amikor minden információ karnyújtásnyira van tőlünk az interneten. Viszont itt térnék vissza a térképes hasonlathoz, amit a címben pendítettem meg, mert ugyan tényleg rengeteg lehetőség áll előttünk, szükségünk van azokra a szakemberekre, akik segítenek minket eligazodni a rengeteg téma, vélemény és információmorzsa között; ők azok, akik meg tudják találni, melyiket érdemes elolvasnunk a több száz történet közül.
„A világ sokat változott azóta, az információk jóval inkább elérhetőek, éppen ezért küldetésemnek tekintettem, hogy ezeken túlmutató történeteket, sztorikat is beépítsünk a könyvbe. Szerkesztőként és kommentátorként mind a ketten közvetlen tapasztalatokat szereztünk a csapatokról, bízom abban, ez is érződik majd a könyvön. Másfelől a többség aligha nézte végig Georgia minden mérkőzését, mi viszont megtettük helyettük is”
– fogalmazott ezzel kapcsolatban a kötet bemutatóján Baumstark Tibor.
Zöld Manó és az apró kincsek
Rendkívül szimpatikus vállalása a kötetnek, hogy a szerzők a futballt tágabb társadalmi és kulturális kontextusban tárgyalják. Egész egyszerűen tudomásul veszik azt az alaptételt, hogy egy Európa-bajnokság nem csupán a pályán nyújtott teljesítményről szól. Fontos a szurkolók közötti összetartozás érzése, a nemzetek különbözőségének megerősítése és e közben az együttműködés keresése, de legfőképpen az, hogy ez az élmény hogyan befolyásolja az emberek mindennapi életét a torna idején.
A szerzők az egyes fejezeteket egy rövid áttekintéssel kezdik, amelyekben az adott országgal kapcsolatos legfontosabb közhelyeket sorolják fel. Az olaszokról a pizza jut eszünkbe, a horvátok vízilabdában jók, a németek precízek… Őszinte leszek, eleinte kétségeim voltak ezzel a módszerrel kapcsolatban, hiszen a szerzők munkássága bizonyos értelemben épp ezeknek a közhelyeknek a lebontására szolgál, ám idővel rá kellett jönnöm, hogy itt valójában a nézőpont a fontos. Az Eb-kalauz e szakaszai azt mutatják meg, hogy egy-egy országról mi a többi résztvevő rajongóinak alapvető képe, ennek megértése pedig rendkívül fontos, hiszen akárhogy is, ezeken a viadalokon a nemzetek is reprezentálják magukat.
Később azért persze nemcsak az Eiffel-toronyról vagy a bledi tóról szól minden, olyan érdekes tényekre derülhet fény, mint hogy melyik válogatott klasszisa szinkronizált egyszer egy rajzfilmben, illetve melyik országban készítettek először bort. Minden nációról kapunk egy-egy humoros tényt, ezeket érdemes összegyűjteni a torna elejére, remek kvízkérdések lehetnek belőlük – akár egy-egy társasági meccsnézés felvezetéseként.
Régi és új
Az idei Eb-kalauz bizonyos tekintetben két világ találkozása: a szerzők hozzák a klasszikus emberi történeteket, ugyanakkor megjelenésében egy rendkívül korszerű könyvről van szó, az ízléses illusztrációs anyag sokat hozzátesz a tartalomhoz, ráadásul az olvasást is megkönnyíti. A kötet ezzel együtt némileg küzd az új idők szelével, hiszen manapság annyira gyorsan érkeznek a hírek, hogy egy ilyen nyomtatott kiadvány összes állítása nem tud naprakész maradni – gondolok itt a végleges keretekből kimaradókra vagy épp egyes játékosok formájának megítélésére.
Ez azonban senkit ne tántorítson el a könyv beszerzésétől, ugyanis egy kompakt, jól szerkesztett kiadványról van szó, ami közelebb vihet minket ahhoz, hogy felkészüljünk az egy hónapon keresztül tartó utazásra.
Kiemelt fotó: Hír Tv