Jelentős visszaesést hozott az ősz az NB I-ben a „fiatalperceket” illetően
A Magyar Labdarúgó Szövetség hosszú évek óta küzd azért, hogy minél többet legyenek a pályán a klubcsapatokban a fiatal futballisták. Az elmúlt években pozitívan alakult ez a folyamat, a jelenlegi szezonban viszont az eddigi előrelépés megtorpanni látszik, a bajnokság felénél legalábbis jelentős visszaesés figyelhető meg. Nézzük, hogy mely játékosok és csapatok jelentik a kivételt.
Az NB I 2023-24-es szezonjában az úgynevezett fiatalszabály értelmében az a csapat, amely egy vagy több 2003-as vagy annál később született labdarúgóval összegyűjt minimum 1485 játékpercet, jelentős anyagi támogatásban részesül az MLSZ jóvoltából. (A témával legutóbb tavaly júliusban foglalkoztunk, akkori cikkünkben az 2022-2023-as szezon „fiatalperceinek” alakulását, illetve a szabályozás előző évekbeli módosításait tekintettük át.)
Ehhez képest a jelenlegi kiírásban ugyanazokkal a szabályokkal, ugyanabban a keretrendszerben a 17. fordulót követően azt láthatjuk, mindössze 10 970 percnyi lehetőséghez jutottak a reménységek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben hasonlóan alakul a tavasz is ebből a szempontból, akkor az idény végén több, mint 30%-os lesz a visszaesés. Persze egyáltalán nem biztos, hogy a tendencia így fog folytatódni, ám a most látható adat semmiképpen sem nevezhető biztatónak.
A csapatok hozzáállása a fiatalok szerepeltetéséhez továbbra is jelentősen eltér. Vannak olyan klubok, mint az MTK és a Kisvárda, amelyek már eleget tettek a követelményeknek, de akadnak olyanok is, mint a Fehérvár, a Diósgyőr és a Kecskemét, ahol elvétve játszottak csak fiatalok. Nem sokkal teljesített náluk jobban a Puskás Akadémia, ami azért is különösen meglepő, mert az egyesület kiemelt célja a fiatalok előtérbe helyezése.
Ha megnézzük a fenti listát, a legtöbb játékidőt kapó 10 fiatal futballista között mindösszesen három olyat látunk, akik az eddigi lehetséges játékpercek (1590) minimum felét a pályán töltötték. Közülük kiemelkedik Kovács Mátyás, aki jobb oldali szárnyvédőként tulajdonképpen stabil kezdőjátékosnak számított. Ezzel szemben Lisztes Krisztián, aki az NB I jelenleg is futó szezonjának messze legjobb fiatal játékosa, nem tudott meghatározó szereplőjévé válni a Ferencvárosnak, ahogyan Kisvárdán is szinte ugyanannyi lehetőséget kapott a – labdával való játékban különösen jó – fiatal kapus, Kovács Marcell, mint a csapatbeli riválisa, a montenegrói Danijel Petkovics.
Ha a „fiatalpercek” arányát nézzük, azt látjuk, a 2003 után született játékosok az OTP Bank Liga aktuális idényének csak marginális résztvevői. Ez a kép pedig egyáltalán nem mutat jól.
Az, hogy ez így alakul, abban mindkét oldal felelőssége és szerepe megvan. Szövetségi oldalról nézve alighanem könnyebbnek, egyszerűbben kivitelezhetőnek tűnik az, hogy – a központi forrásokból finanszírozva – különböző szabályokat hozzanak és módosítsanak, mint az, hogy olyan képzési rendszert alakítsanak ki, amelyből olyan szakemberek (edzők, sportigazgatók, akadémia-igazgatók stb.) kerülnének ki, akik képesek versenyképessé tenni a hazai utánpótlásban nevelkedőket. Szomorú látni, hogy sok klubnál egyetlen olyan fiatalt sem tudnak felépíteni, akit 20 éves korában nyugodt szívvel be lehetne tenni NB I-es mérkőzéseken a kezdőcsapatba, és persze ezt véletlenül sem szabad csak az MLSZ nyakába varrni, ez legalább annyira a klubok „sara” is.
(Forrás: mtkbudapest.hu)Ám arra, hogy szabad szemmel is láthatóan több ifjú szaladgáljon a pályákon, egyelőre úgy tűnik, várnunk kell.
Kiemelt fotó: Fradi Média
Szerző
