Megvillantak a keletről érkezők az Eb-n – ahogy a kijutók, úgy a tizenhat közé ebből a régióból továbblépők száma is rekord

Amióta 24 csapattal rendezik a labdarúgó Európa-bajnokságot, soha nem indult és nem is jutott be a nyolcaddöntőbe ennyi, a földrész keleti oldalához tartozó nemzeti válogatott, mint idén. Pontosan a mezőny felét tették ki a „keleti” együttesek (12), közülük pedig öt élte túl a csoportkört. Mindez egyébként azt jelenti, hogy egyetlen nyugat-európai kieső volt – a skótok.

2016-ban tíz csapat selejtezett sikerrel, közülük négy (Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, Magyarország), 2021-ben pedig a kilencből három kelet-európai vagy kelet-közép-európai gárda jutott be az egyenes kieséses szakaszba (Ukrajna, Horvátország, Csehország).

(Törökország, Oroszország és Georgia nem feltétlenül tartozik földrajzi alapon szorosan a kelet-európai térséghez, ám logikusan és némiképp egyszerűsítve besorolható a „keleti országok” kategóriába. Illetve az alábbi számszerű összegzésünkben, valamint alább következő cikkünkben említjük, érintjük az osztrák válogatottat is, amely a földrajzi régióként értelmezett Közép-Európa részeként a sportág hagyományait, történetét figyelembe véve a legközelebb áll a keleti régióhoz.)

2016

Kijutott (10+1): Albánia, Románia, Szlovákia, Oroszország, Lengyelország, Ukrajna, Horvátország, Törökország, Csehország, Magyarország (+ Ausztria)

Továbbment (4): Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, Magyarország

2021

Kijutott (9+1): Törökország, Oroszország, Ukrajna, Észak-Macedónia, Horvátország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország (+ Ausztria)

Továbbment (3+1): Ukrajna, Horvátország, Csehország (+ Ausztria)

2024

Kijutott (12+1): Magyarország, Horvátország, Albánia, Szlovénia, Szerbia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Törökország, Georgia, Csehország (+ Ausztria)

Továbbment (5+1): Szlovénia, Románia, Szlovákia, Törökország, Georgia (+ Ausztria)

Akik esélytelennek gondolt csapatként jutottak be a legjobb 16 közé

Kezdjük az Eb eddigi legnagyobb hőseivel, a georgiaiakkal! Már az is csodaszámba ment, hogy a görögök elleni győztes pótselejtezővel eljutottak a tornára, az Eb-n már senki sem tett volna komolyabb összeget arra, hogy kivívják a továbbjutást. Két meccs után hat kaput eltaláló lövéssel és két góllal, egy megszerzett ponttal várták a csoport legerősebb csapatát, Portugáliát. Még a tartalékosan felálló ellenféllel szemben is egyetlen esélyük volt: átadni a labdát, és az 5–3–2-es alakzatból indulva, villámgyors átmenetekből veszélyt teremteni. Így is tettek, 28 százalékos labdabirtoklás mellett 2–0-ra győztek, és továbbjutottak.

Az egységes és önfeláldozó csapatvédekezés mellett négy játékosuk kiemelkedő teljesítményére is szükség volt.

A Metzben játszó Georges Mikautadze a tornán eddig ötször találta el a kaput, és három gólt szerzett belőle (igaz, ebből kettő tizenegyes gól volt). Minden csoportmeccsen betalált, erre a korábbi tornákon olyan játékosok voltak képesek, mint Cristiano Ronaldo, Gareth Bale, Ruud Van Nistelrooy vagy Hriszto Sztoicskov.

Akkor összpontosított a legjobban, amikor a legnagyobb szükség volt rá. A csehek ellen 1/1 volt a mérlege, a sorsdöntő, portugálok elleni mérkőzésen csak a büntetőből találta el a kaput, és nem hibázott (1/1). Három góljával vezeti a torna góllövőlistáját. Itt írtunk róla hosszabban.

Hvicsa Kvaracheliáról is született cikkünk a közelmúltban, a Napoli szélsője a Eb-n is fickándozott bal oldali tükörszélsőként. Ahogy megszokhattuk tőle a Serie A-ban, folyamatosan egy az egyben vezeti rá a védőkre a labdát, ennek egyenes következménye, hogy ellene követték el a legtöbb szabálytalanságot az Európa-bajnokságon a játékosok közül.

A mezőnyben az egész tornán Giorgi Kocsorasvili volt az egyik leghasznosabb futballista, 26 labdát szerzett 270 perc alatt, ezzel ő az első ebben a statisztikai mutatóban. A középső középpályásként és védekező középpályásként is bevethető futballista a spanyol másodosztályú Castellón játékosa, a Levante adta kölcsön nekik.

Egy kapus kiemelkedő statisztikai lapjánál pontosan látni kell, milyen szilárd az előtte felhúzott védelem, ennek függvényében értelmezhető a teljesítménye. A georgiaiak kapuját 25 lövés találta el, vagyis meccsenként majdnem 8, ez nagyon soknak számít – az ebben a mutatóban második lengyelek kapujára 21 lövés ment. Georgia ellen 8,12-es xG-t hoztak össze a riválisok, ez is igen magas szám – Lengyelország 5,88-ös adata a második a sorban –, viszont Giorgi Mamardasvili fantasztikus formáját mutatja, hogy mindössze 4 gólt kapott a csapata.

Ő mutatta be a legtöbb védést a kapusok közül (21), a második és harmadik helyezett román Florin Nitának és az albán Thomas Strakoshának összesen volt 26 védése. Mamardasvili – az Opta Analyst mérése szerint – 3,6 góltól óvta meg a tornán Georgiát, hatalmas szerepe volt a továbbjutásban.

Balhátvédben az erő

Ha a támadójátékot nézzük, akkor van olyan statisztikai mutató, amely alapján Európa keleti feléből a horvátok emelkednek ki, például a legnagyobb kidolgozott helyzetek száma (6,5 xG), ám a gyenge hatásfok (3 lőtt gól) miatt velük ebben a cikkben nem tudunk foglalkozni, hiszen nem jutottak tovább. Annál inkább a törökökkel, akik a nagy helyzeteik csaknem mindegyikéből gólt lőttek (5,19 xG-re 5 gól). A játékosaik pontosan céloztak, minden harmadik kaput eltaláló kísérletük a hálóban kötött ki.

A Hollandiában született, az életét és karrierje nagy részét is ott töltő Orkun Kökcü a román Dennis Mannal és a svájci Remo Freulerrel karöltve 2 gólpasszt adott eddig a tornán, ők állnak az élen ebben a mutatóban. A Benfica játékosa a tízes poszton érzi a legjobban magát, és nagy szerepe volt abban, hogy Vincenzo Montella taktikája alapján a török bal oldalt túl tudja tölteni a csapat, azaz Hakan Calhanoglunál, Kenan Yildiznél és Ferdi Kadioglunál legyen a legtöbbször a labda és a védők figyelme, hogy üres területbe érkezhessen a túloldalon Arda Güler.

Ferdi Kadioglu az Eb egyik üde meglepetése eddig. Ő is Hollandiában született, ott nevelkedett. A tornán ő teremtette a legtöbb helyzetet a társai előtt (10), megelőzve Joshua Kimmichet és Cody Gakpót – ne feledjük, balhátvédként, a posztjától szinte idegen szerepkörben. Mivel jobblábas, sokszor – ahogyan teszi ezt Trent-Alexander Arnold is – a pálya közepe felé húz, és rendre kulcspasszokat osztogat a klubjában, a Fenerbahcéban és a válogatottban is.

Érdemes egy pillantást vetni arra is, milyen statisztikai mutatói voltak a török Szuperligában.

Szerbiát mindenki megelőzte a C-csoportban, a teljes mezőnyből pedig csak Skócia alakított ki náluk kevesebb gólhelyzetet. Elöl Alekszandar Mitrovics küzdött a tőle megszokott intenzitással, senki sem nyert nála több fejpárbajt (10), de ez nem sokat tett hozzá a támadásokhoz, az xG-t tekintve (2,11) az utolsó előtti, a lőtt gólokat (1) nézve pedig az utolsó lett az Eb-n a csapata. Érdekesség, hogy a győztes fejpárbajok számában mi is érdekeltek voltunk, Varga Barnabás a harmadik lett ebben az adatsorban.

A Rangnick-mágia

És akkor, bár ahogy a bevezetőben is említettük, némiképp kakukktojás ebben az összeállításban, de essen néhány Ausztriáról is, amelytől az elemzők többsége sokat várt az Európa-bajnokság előtt – a topligás játékosai és legfőképp a szövetségi kapitánya, Ralf Rangnick miatt. Az osztrákok érték el a második legtöbb gólt eddig a tornán (6), látványos volt, hogy nem lőgyakorlatot tartottak, hanem addig adogattak a mezőnyben, amíg a lehető legveszélyesebb helyről célba nem tudták venni a kaput. A szép, stílusos játék mellett persze szerencséjük is volt – például a hollandok ellen Donyell Malen öngóljánál –, másképp nem lehet 3,86-os xG-re 6 gólt szerezni.

Sokkal több gólt kellett volna kapniuk, mint amennyit beszedtek (5,55 xGA vs. 4 gól). Mindössze 9 lövés találta el a kapujukat, ám annak nagy része óriási helyzetből született. (Abból a szempontból is kifejezetten izgalmas lehet a törökök elleni nyolcaddöntőjük, hogy ez a két csapat engedte a legtöbb igazán veszélyes lövést a kapujára.)

Az osztrákoké volt a harmadik legtöbb labdaszerzés, továbbá a harmadik legmagasabb számú szerelés Georgia és Törökország mögött. Játékosokra bontva ez utóbbi mutatóban egy osztrák futballista volt a legkiemelkedőbb: Nicolas Seiwaldtól láttuk a legtöbb szerelést, ráadásul a lipcsei védekező középpályás egészen tisztán, és elegánsan játszott, egyetlen szabálytalanságot sem követett el eddig. Közel van a vonatkozó rekordhoz, amióta mérik ezt az adatot, egyedül Philipp Lahm jutott el több (14) tiszta szerelésig az Eb-k történetében. A törökök elleni mérkőzésen Seiwald csúcsot dönthet.

A többi keleti vagy kelet-közép-európai csapatnál nem láttunk igazán kiemelkedő teljesítményt. A szlovének és a románok a mezőny hátsó feléhez tartoztak labdabirtoklásban, passzpontosságban, utóbbiak, illetve a szlovákok több gólt lőttek, mint ahány nagy helyzetet kidolgoztak. Szlovéniánál és Romániánál csak Georgiának kellett többször tisztáznia beívelések után, folyamatos ostrom alatt állt a büntetőterületük. Tegyük gyorsan hozzá, Szlovénia Anglia és Dánia ellen is döntetlent tudott elérni, ami önmagában hatalmas bravúr egy ekkora ország válogatottjától.

Kiemelt fotó: BBC