Megy a pénzszórás Birminghamben, ezzel tenné jóvá a vezetőség az előző szezonban elkövetett hibákat

Ahogy az angol labdarúgás alacsonyabb szintjein oly sok városban, úgy Birminghamben is akadtak anyagi gondok a közelmúltban, de közel sem olyan mértékűek, mint amilyeneket a koronavírus-járvány okozott más csapatoknál. Ennek ellenére a másodosztályú Birmingham Cityt működtető gazdasági társaság 51%-os többségi tulajdonosa, a Birmingham Sports Holdings már kereste azt a befektetőt, aki átveszi a klubot. A szurkolók is várták a megmentőt, hiszen a City a 2016-2017-es idénytől kezdve a 19., a 19., a 17., a 20., a 18. és a 20. helyen zárt, a 2022-2023-as szezont pedig a 17. pozícióban fejezte be.

Két sikertelen felvásárlási kísérlet után a Thomas Wagner társalapító által vezetett Shelby Companies Ltd. 2023. július 13-án megvásárolta a klub többségi részvénycsomagját, illetve a stadion teljes tulajdonjogát. Az egyesület e mellett jelentős hírverést kapott az által is, hogy a hétszeres Super Bowl-győztes Tom Brady is képbe került, mint kisebbségi tulajdonos, illetve a tanácsadó testület leendő elnöke. Ez azonban messze nem volt annyira fontos sportszakmai szempontból, mint az, hogy az elnökké avanzsált Wagner a rövid ideig Szaúd-Arábiában is megfordult, helyi kötődésű Garry Cookot nevezte ki vezérigazgatónak. Ő korábban a Manchester Citynél látta el ugyanezt a pozíciót – nagy sikerrel. Ian Dutton sportigazgató és Craig Gardner technikai igazgató megtarthatta a pozícióját, de kaptak egy tiszta jövőképpel bíró főnököt, aki nagy változásokra készült.

2023 nyarán úgy tűnt, minden összeáll. Az anyagi helyzet rendeződött és az előző szezonban a csapattal látható fejlődést elért vezetőedző, John Eustace igényeihez próbálták igazítani a keretet. A győztes kultúra felépítésére törekedő szakember nagyon régóta nem látott pozitív szezonkezdetet hozott össze a csapattal, azonban a nem túl látványos – ám annál hatékonyabb – futballja nem volt elég jó a vezetőségnek. Hiába álltak tizenegy fordulót követően a hatodik, rájátszást érő helyen, Eustace-nak nem volt maradása, hiszen a nála sokkal jobban eladható Wayne Rooney-nak kellett a kispad. A korábbi angol válogatott támadó azonban úgy állt földbe Birminghamben, mint ahogy azt sokan sejtették az Egyesült Államokban mutatott sikertelensége alapján (azok után, hogy remekül helytállt a pocsék anyagi helyzetben vergődő Derby County kispadján, 2022 nyarán a DC Unitedhez igazolt, ám sem abban az évben, sem a következőben nem jutott be a rájátszásba a fővárosi csapattal).

Rooney-nak Birminghamben 15 forduló jutott, ezeken összesen tíz pontot tudott felmutatni... Az ostoba döntést sikerült javítani Tony Mowbray kinevezésével, azonban a rutinos szakember egészségügyi állapota rosszabbra fordult, így „betegszabadságra” vonult. A helyét előbb az asszisztense, Mark Venus vette át, akivel mélyrepülésbe kezdtek, és a lefelé tartó spirált a szezon utolsó meccsein már a csapat korábbi edzője, Gary Rowett sem tudta megállítani.

Forrás: Transfermarkt

Kiestek a harmadosztályba, és ebben igen jelentős volt a klubvezetők felelőssége, így ezen a nyáron új típusú munka várt rájuk. Az osztályváltás megkövetelte, hogy új alapokat tegyenek le a csapatnál, kezdve az új vezetőedző kinevezésével. Erre pedig azért volt szükség, mert bár Mowbray-jel 2026-ig még élő szerződésük volt, a 60 éves szakember már májusban bejelentette, hogy elhagyja a klubot és nem tervez visszatérni a futball világába a gyógyulása után sem, hanem inkább a családjával töltené az idejét. Így aztán a vezetőség más irányt vett az edzőválasztási folyamatban, méghozzá majdhogynem az eddigiekkel teljes ellentétes módon döntött, nem nagynevű, rutinos trénert választott, hanem egy abszolút újoncra bízta a csapat irányítását.

Chris Davies másfél évtizede van a szakmában, és ezen időszak alatt dolgozott Brendan Rodgers és Ange Postecoglou mellett is, utóbbit hagyta el a birminghami ajánlat kedvéért. Az első szavai azt támasztották alá, hogy valóban gyökeres változás állt be a vezetőség gondolkodásában, persze csak akkor, ha nem puszta PR-szövegnek gondolta az alábbi mondatait.

„Ez egy olyan klub, amelynek az ambíciói egybeesnek az én ambícióimmal, és van egy konkrét tervük is, hogy ezt valóra váltsák. Nagyon izgalmas időszakot élünk a Bluesnál. Alig várom, hogy elkezdhessem a munkát, találkozhassak mindenkivel a klubnál és beszélhessek a szurkolóinkkal. Mindent bele fogok adni, hogy egy olyan támadó csapatot építsek, amely tükrözi ennek a nagyszerű városnak a szellemiségét, és ami a legfontosabb, hogy olyan csapatot hozzunk létre, amelyre a szurkolóink büszkék lehetnek.”

Mindenesetre a folytatás is pozitív jegyeket mutat, ha a klub átalakításának második része alatt a keret megreformálását értjük. Az előző idény alapemberei közül John Ruddy és Ivan Sunjic szerződése lejárt, ők távoztak, illetve elhagyta a klubot két meghatározó embernek számító futballista, Jay Stansfield és Cody Drameh, az ő kölcsönszerződésük lejárt, visszatértek az anyaegyesületeikhez. A többi távozó játékosért nem ejtettek sok könnyet a szurkolók. Főleg idősebb futballisták hagyták el a Cityt, mert a vezetőség célja az volt, hogy egy fiatal, feljutásra esélyes gárdát rakjon össze.

Ennek megfelelően ki is nyitották a pénztárcájukat a tulajdonosok, méghozzá olyan mértékben, amilyenre a League One történetében még sosem volt példa.

Willum Thór Willumsson négymillió eurós vételára átigazolási rekord volt ebben az osztályban, aztán nem sokkal később ezt a „címet” átvette a szintén a Birmingham Cityhez szerződött Christoph Klarer (4,15 millió euró). A 25 éves izlandi középpályás alapembere volt a történetében először európai kupaindulási lehetőséget kiharcoló holland Go Ahead Eaglesnek, ahol két idény alatt minden negyedik meccsén eredményes volt. A 24 esztendős osztrák bekk pedig a német élvonalban szerepelt legutóbb, az SV Darmstadt együttesében töltött be fontos szerepet.





Ahogy az a fenti listán látható, Emil Hansson is olyan összegért cserébe érkezett, amilyet ritkán költenek el a harmadosztályban, érdekesség, hogy a svéd is az Eredivisiéből tette át a székhelyét Birminghambe. A 26 esztendős középpályás két éve még hihetetlen számokat produkált a holland másodosztályban (16 gól és 19 assziszt), de a 11 kanadai pontja az élvonalban sem számított rossz teljesítménynek. Tőle is nagyon sokat remélnek a Kékek háza táján, de nincs ez másként a skót kalandja után Angliába visszaérő Alex Cochrane esetében sem. A 24 éves balbekk három idényen át volt alapembere a nemzetközi porondon is megforduló Heartsnak, ahol elég jelentős mennyiségű gólpasszt osztott ki. A League One-t a legjobban az új igazolások közül a már harminc felett járó Alfie May ismeri, a Charltontól igazolt csatárnak több mint kétszáz meccse van ebben a ligában. A legutóbbi három szezonjában egyaránt elérte a húsz gólt, amit most is várnak tőle, hiszen mégiscsak az előző szezon gólkirályát szerződtették. De elvárás a jó kapusteljesítmény is, ezért a rutinos Ryan Allsop és az egykor hatalmas reménységként kezelt Bailey Peacock-Farrell lesz felelős.

A birminghamiek már több mint 13 millió eurót elköltöttek az átigazolási piacon, erre még sosem volt példa a harmadosztály történetében. A jelentős vagyonnal bíró tulajdonosi kör így próbálja meg feledtetni az előző idény pocsék döntéseit. Abban bíznak, hogy a purgatóriummal felérő kiesés után egy olyan csapatot tudnak feljuttatni, amely majd a 2025-2026-os szezonban a Championshipben is eredményes lehet. Hogy ebből mi válik majd valóra, az még kérdéses, de ekkora költekezés után nem pusztán a bajnoki cím, hanem a könnyed siker is elvárás lehet a szakmai stáb felé.

Az EFL-érában mindössze három alkalommal érte el a százpontos határt egy-egy csapat (2011-2012: Charlton Athletic 102 pont; 2016-2017: Sheffield United 101 és 2022-2023: Plymouth Argyle 101), és ilyen igazolások után akár ez is lehet egyfajta célkitűzés a gárda előtt. Persze okosabbak csak akkor leszünk, ha már láttuk a Cityt a pályán élesben és a szezon közben majd kiderül, megérte-e a befektetés vagy csak az ablakon dobták ki a pénzt.

Kiemelt kép: Birmingham City FC