Miben más Bradley játéka Alexander-Arnoldhoz képest? Hogyan alakította át ehhez Klopp a továbbra is kiválóan működő csapatát?

Miben más Bradley játéka Alexander-Arnoldhoz képest? Hogyan alakította át ehhez Klopp a továbbra is kiválóan működő csapatát?

2024. febr. 1.

Fölényes, 4–1-es győzelmet aratott a Liverpool a Chelsea ellen a Premier League hétközi fordulójának rangadóján, ezzel a „vörösök” megerősítették vezető pozíciójukat a táblázaton. A meccs képe teljesen eltért a két csapat augusztusi mérkőzésétől, az akkor domináló Chelsea ezúttal csupán epizódszereplője volt a párharcnak. A szezon végén távozó Jürgen Klopp minden elképzelése tökéletesen ült.



Papíron mindkét csapat jó formában várta a találkozót, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy a Chelsea kivétel nélkül alsóházi csapatok ellen gyűjtötte be a három pontokat az elmúlt három fordulóban, játéka pedig igencsak döcögős. Mauricio Pochettino a bajnokság kezdete óta próbálja megtalálni az ideális kezdőcsapatot és sok játékosát próbálta már ki számos szerepkörben, de a puzzle nem akar összeállni. Cole Palmeren kívül nincs olyan játékosa eddig, aki folyamatosan egészséges és képes kimagaslót nyújtani. A 21 éves angol a jobb oldali félterületből és a jobb szélről indulva is kiemelkedő meccseket hozott, várható gólok, várható gólpasszok és a 16-oson belülre jutottot passzok tekintetében is a top 10-ben van az fbref.com adatai szerint a Premier League-ben. Ehhez képest a Liverpool ellen kilencesként kezdett, tehát éppen a legjobb formában lévő játékosát áldozta fel ilyen szempontból az argentin vezetőedző. Nicolas Jackson még nem tért vissza az Afrikai Nemzetek Kupájáról, Armando Brojában már egyáltalán nem bízik, miután 13 bajnokin eddig csupán egy gólnál tart, Christopher Nkunku pedig még csak csereként volt bevethető. Az első félidőben teljesen veszélytelen volt Palmer és a Chelsea is, amely 0,01-es xG-t hozott csupán össze a Liverpool pedig 45 perc alatt eljutott közel 2-es várható gól mutatóig.


auto(Forrás: Chelsea FC)



Ismét heavy metal futballt láttunk a Liverpooltól

Jürgen Klopp erre a mérkőzésre elképesztő intenzitású letámadást kért a játékosaitól és ebben ezúttal is kulcsszerep hárult Szoboszlai Dominikra. Emberezve támadták le a Chelsea védőit és középpályásait, amikor próbálták a vendégek kihozni a labdát a saját térfelükön. A három liverpooli támadó mellé Szoboszlai is fellépett, így a négy védőt négyen támadták meg, Curtis Jones és Alexis MacAllister figyelt Moises Caicedóra és Enzo Fernándezre, utóbbi őrzése kifejezetten fontos volt, hiszen a progresszív passzok és a támadóharmadba juttatott labdák terén ő a csapata legjobbja. A nyári Chelsea–Liverpool mérkőzésen is akkor fordult meg a játék képe, amikor Fernández visszalépett hatos pozícióba az építkezések során és onnantól gördülékennyé vált a londoniak támadójátéka. Ezúttal erre képtelen volt, annyira jól őrizték őt. Akkor látszódott, hogy mindkét csapatnak szüksége lenne Caicedóra, akinek a megszerzéséért küzdöttek, de az ecuadori nem képes azt hozni, amit a Brightonban, ellenben MacAllister egyedüli hatosként is egyre jobban használható. Ami még kulcsfontosságú volt, hogy Szoboszlai előre felé való védekezésével Conor Gallagher szabadon maradt volna, de Ibrahima Konaté rendre fellépett rá és szerelni is tudta, sőt a labdaszerzéseket követően azonnal indította a hazaiak akcióját egy-egy jó felpasszal.




A Chelsea az első félidőben képtelen volt megtartani huzamosabb ideig a labdát és a támadóharmadba is nagyon ritkán jutott el. Szimbolikus jelenet alakult ki a 44. percben, amikor a Chelsea labdakihozatala egészen a saját bal oldali szögletzászlójukig „jutott” el csupán. Minden előrefelé irányuló passzsávot lezártak Darwin Núnezék (az uruguay-i különösen sokat fejlődött presszingben az előző szezonhoz képest), így csak a saját tizenhatosuk magasságában oldal irányba tudtak passzolni Thiago Silváék. Ez az intenzitása a Poolnak nem akart csökkeni egészen a 68. percig, a négyes cseréig. Végül 8,4-es PPDA mutatóval zártak, szemben a Chelsea 16,5-es értékével. A Liverpool 12 labdát szerzett a támadóharmadban, míg a Chelsea csupán egyet 90 perc alatt.


Bradley és Szoboszlai tündökölt

A mérkőzés legjobbja a góllal és két gólpasszal záró 20 éves jobbhátvéd Conor Bradley lett. A fiatal észak-ír játékos Trent Alexander-Arnold sérülését követően került be a csapatba és már az előző mérkőzéseken is remekelt, de a csúcs ez a találkozó volt számára. Látszik, hogy Klopp tökéletesen ismeri az erényeit a játékosnak, ezért nem egy az egyben pótolja Bradley az angol válogatott játékost, hanem teljesen más szerepkörben játszik. Alexander-Arnold mindig mélyről irányítja a csapatot, amikor pályán van, ezúttal is így tett a becserélését követően és osztott ki zseniális hosszú labdákat. Ebben a szezonban nagyon sokszor változik, hogy éppen a jobb oldali hátvéd, a belső középpályás vagy esetleg jobb oldali belső védő pozíciójából indítja a társakat és továbbra is a liga egyik legjobb előkészítője. Ezzel szemben Bradley rendre a jobbszélt futja meg és éppen ő az, aki kapja a hátulról érkező indításokat, ahogyan azt láthattuk Szoboszlai és a saját gólja előtt is.


Ahhoz, hogy az egyensúly meglegyen a Liverpool játékában, ha Bradley játszik, akkor Joe Gomeznek kell lennie a bal hátvédnek, mert ő képes behúzódni a bal oldalról akár harmadik belső védőnek, akár MacAllister mellé hatosba biztosítani, amikor Bradley felfut és Jones adja a szélességet a bal oldalon. Bradley-t és Andy Robertsont együtt nehéz elképzelni, hogy meg tudnák oldani, hogy stabil legyen a védekezés, mert mindketten rengeteget futnak fel a vonal mellett, a belső területeket nehéz lenne zárni.


A támadásépítéseknél általában Szoboszlai lépett vissza MacAllister mellé hatosba, ezzel teret és lehetőséget biztosítva Bradley-nek arra, hogy legyen a jobb oldalon, fel tudjon futni és várja az indításokat. Nem csak a gólja miatt kell kiemelni Szoboszlai tegnapi teljesítményét, hanem mind a csapatszintű védekezésben és támadásépítésben betöltött kulcsszerepe miatt. Egészen fantasztikus erőállapotban van, hiszen a Premier League-ben sem sokan lennének képesek az első vonalban ilyen intenzitással presszingelni, emellett pedig labdakihozatalkor a középhátvédek előtt mélyen felvenni a labdát és a kontráknál odaérni a kapu elé, ahogyan a góljánál tette.


A Liverpool támadójátékának nincsen párja a ligában, 5,5 xG-vel előzik meg az e tekintetben második legjobbnak számító Newcastle Unitedet.


Januárban mindkét rangadójukon lefutballozták a pályáról az ellenfelüket, erődemonstrációt tartottak a Newcastle és a Chelsea ellen is.


auto_alt(Forrás: Alamy)



A Chelsea-nél a támadójáték is akadozik, különösen, ha ilyen presszinget kapnak, mint ezúttal a Liverpool ellen, de ennél is nagyon gond van a védekezésükkel. Thiago Silva lassúsága a négyvédős rendszerben a rangadókon nagyon kiütközik, Benoit Badiashile játékában minden másodpercben benne van a hiba lehetősége belső védőként is, a szélen pedig különösen. Képtelen helyettesíteni Levi Colwillt, aki rendre a számára nem éppen ideális pozícióban kapott eddig lehetőséget, balhátvédként. A tabellán elfoglalt 10. hely azért csalóka, mert ennyire nem gyenge csapat a Chelsea, de a Liverpool ezúttal földbe döngölte és az előrelépés nyomai sem látszódnak a londoniaknál.


Kiemelt fotó: The Independent

Szerző

Szöllősi Péter

Szöllősi Péter

Szöllősi Péter

Hétéves koromtól minden napot a sport napilap olvasásával kezdtem. Ekkortól alakult ki bennem a sport szeretete. Az iskolában a testnevelés mellett a matematika volt a kedvenc tantárgyam, ezért ilyen irányban tanultam tovább. Az adatok megjelenése a futballban számomra örömteli. Ezek által sokkal jobban leírható, elmagyarázható egy-egy történés, mérkőzés vagy akár egy hosszan tartó sorozat, ebben igyekszem segíteni az olvasókat.