Sem Barcelonában, sem Leedsben nem játszott, a portugál Aroucánál virágzik ki a csatár

Portugália északi részén, Portótól körülbelül 50 kilométerre található Arouca. Nagyjából 25 ezer lakos, egy virágzó kisváros, ahol a természet kínálta lehetőségek mindent megadnak a nyugalmas, boldog életre vágyó embernek. Ehhez jön pluszban a sport, egész pontosan a labdarúgás, ugyanis az 1951-ben alapított FC Arouca hat évtizednyi alacsonyabb vonalban való szereplést követően 2013-ban először jutott fel az élvonalba. Akkor négy idényen át szerepeltek ott, majd egy nagy zuhanás következett, amely során a harmadosztályba is lecsúsztak. Ezután viszont, tulajdonképpen a koronavírus-járvánnyal párhuzamosan két szezon alatt két osztályt léptek előre és visszatértek a legmagasabb szintre.

A sikerek egyik fő letéteményese Carlos Pinho, a klubot 2006 óta irányító elnök, aki még az ötödosztályban került ebbe a pozícióba. Az ő koncepciója, a tudatos építkezése révén jutottak el egy évtized alatt az európai kupaszereplésig. (Érdekesség, hogy 2007 júliusa és 2008 februárja között például egy országosan ismert médiaszemélyiség, Jorge Gabriel irányította a csapatot vezetőedzőként.) A mélyrepülés idején nem volt a klub kötelékében, mert 2016-ban 20 hónapos eltiltást kapott, miután összeverekedett a Sporting CP egyik elöljárójával, Bruno de Carvalhóval, aki állítása szerint leköpte – ez utóbbira nem volt bizonyíték. Amikor visszatért, akkor a klub ismét elindult a helyes irányba, és 2023 nyarán újfent megmérethette magát a nemzetközi porondon. Az utóbbi évek felemelkedésében már Joel Pinho, az elnök fia is fontos szereplő, aki miután befejezte játékos-pályafutását, amelynek egészét a klubnál húzta le, sportigazgatói szerepet kapott. Ő hozta be a „spanyol vonalat”, azaz azt az új irányt, hogy a klub az átigazolásai során egyre inkább a spanyol labdarúgókat keresi.

„Ez olyan piac, ahol rengeteg tehetség van, és amelyet a portugál csapatok eddig nem nagyon aknáztak ki. Spanyolország szomszédos ország, és ez lehetővé teszi az ottani játékosok számára a gyors alkalmazkodást nálunk. Mindig is érdeklődtünk Spanyolország iránt. A spanyol labdarúgó-kultúra kiváló, magas szintű. A spanyol futballisták jó képzést kapnak, minőséget képviselnek, ami lehetővé teszi számukra, hogy nagyszerű eredményeket érjenek el. Az összes spanyol, aki az Aroucához érkezett, olyan élvonalbeli játékos, akik segítenek elérni a céljainkat: hogy vonzó futballt tudjunk játszani, amelynek köszönhetően a lehető legjobb helyen tudunk végezni”

– részletezte egyszer az ez irányú elköteleződését a sportigazgató.

Carlos Pinho és a fia, Joel (Fotó: Tiago Petinga/Lusa)

Ugyan az első spanyol, akit szerződtetett (Eugeni Valderrama), nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ám Rafa Mújica igazi főnyeremény lett. (A csapat 28 fős keretében egyébként jelenleg hat spanyol futballista található.) A kanári-szigeteki csatár szülővárosa egyesületében, az UD Las Palmasban kezdett el futballozni, majd 16 esztendősen átkerült az FC Barcelonához. Noha felkészülési meccsen az első csapatban is szerepelt, mégis a tartalékok között számítottak rá, illetve egy helyi kiscsapatnál szerepelt kölcsönben. 2019-ben a Leeds United igazolta át, ám az angliai futball helyett újabb kölcsönjátékok következtek a csatár számára, Spanyolországban. 2021-ben visszatért a Las Palmashoz, majd 2022-ben jött az Arouca ajánlata, és valóban légiósnak állhatott.

Azok után, hogy korábban csak a spanyol harmadosztályban voltak elfogadhatónak mondható szezonjai, nem sok reményt fűztek a játékához a portugál szakértők. Ehhez képest nagyon gyorsan megvillantotta a képességeit és annak ellenére, hogy volt egy izomsérülése, ami miatt két hónapot kihagyott, egészen jól teljesített. Minden sorozatot figyelembe véve 32 találkozón 14 gól és egy assziszt volt a mérlege, ami messze a legjobb szezonja volt a karrierje során.

„Mielőtt az Aroucához érkeztem, nem sok gólt szereztem fejjel, és általában véve sem értem el sok gólt. Úgy gondolom, hogy itt jól alakulnak a dolgaim, mert a kezdetektől fogva megkaptam a bizalmat, elegendő játékpercet kaptam és ezért hálás vagyok. Soha nem vesztettem el az önbizalmamat, még a nem túl jó pillanatokban sem, amikor nem játszottam annyit, de nyilván, ha jönnek a gólok, akkor sokkal jobban mennek a dolgai az embernek”

– mondta a 25 éves játékos.

A jelenleg zajló idényben az vetette nagyon vissza a csapatot, hogy már az első párharcát elveszítette a Konferencia-liga selejtezőjében (a harmadik kvalifikációs fordulóban a norvég SK Brann 4–3-as összesítéssel lépett túl rajtuk). Ez egy hetes vereségsorozathoz vezetett, amelyet edzőváltás követett, Daniel Sousa lett az új vezetőedző. Az ő érkezése jó hatással volt Mújica teljesítményére is, a spanyol csatár szintet tudott lépni. Decemberben például ő lett a hónap játékosa, manapság pedig arról beszélhetünk, hogy a gólkirályi cím sem elérhetetlen álom a számára, bár ő maga nem így gondolkodik.

„Hihetetlen lenne a gólkirályi címért harcolni ebben a ligában, de nem is nagyon gondolok erre, mert Portugáliában kifejezetten jó csatárok vannak. Csak arra koncentrálok, hogy a legjobb formámat nyújtsam és segítsem a csapatot”

– jegyezte meg szerénykedve.

Mújica 14 gólnál tart a bajnokságban, hárommal van lemaradva a két éllovas, Viktor Gyökeres (Sporting) és Simon Banza (Braga) mögött. A találatai közül tizenegyet Sousa kinevezése óta szerzett. Kettejük jól működő kapcsolata felvirágoztatta a kék-sárga alakulatot, amely a pocsék kezdés miatt már nem valószínű, hogy odaér az európai kupaszereplést jelentő helyek egyikére. Ennek ellenére a klubnak a nyáron jó esélye lesz klubrekordot jelentő összegért értékesíteni a spanyol csatár játékjogát, persze csak akkor, ha ő szeretne távozni, és nem gondolkodik úgy, hogy otthonra lelt az észak-portugáliai kisvárosban.

Kiemelt kép: Rafa Mújica Instagram