Cikkek
Unai Emery parancsára: Birmingham bandája rátört az elitre
Amikor 2022 őszén Unai Emeryt kinevezték az Aston Villa vezetőedzőjének, a The Lions egyetlen pontra volt a kiesőzónától, de végül a nemzetközi kupaindulást érő hetedik helyen zárta a szezont. A baszk mester érkezésével egy új korszak vette kezdetét Birminghamben. A klub voltaképpen 2023 óta a Big Six ajtaján kopogtatott, ebben a kiírásban azonban szabályosan rárúgta az ajtót az elitre. A Premier League harmadik helyén álló csapat immár az Arsenal és a Manchester City legfőbb kihívója, amely az ősszel túlélte az Emery-korszak első válságát is – és még erősebb lett.
Aranykalitka a sztyeppén: a vákuumba zárt orosz futballbirodalom
Milliárdos állami támogatások, „elszigeteltségi prémiummal” csábított brazil sztárok, a 2018-as világbajnokságra épített luxusstadionok – az európai labdarúgásról teljesen leválasztva. Ez az orosz Premjer Liga párhuzamos valósága, ahol a tőke ugyan nem apadt el, de a szakmai fejlődés a nemzetközi versenyhelyzet megszűnésével nyilvánvalóan megrekedt. A minap részletes körképet közöltünk az orosz sport helyzetéről, most a labdarúgásra fókuszálunk: megnéztük, hogyan működik a világ talán legdrágább „sportrezervátuma” a szankciók és az euroatlanti bojkott árnyékában.
Stadionmustra 2026: Európa legnépesebb szurkolói birodalmai (harmadik rész)
Monumentális arénák, építészeti remekművek, euró százmilliókat termelő gépezetek és a közösségi extázis legszilárdabb bástyái. Stadionok, ahol tízezrek képeznek egységet minden áldott héten. Sorozatunkban sorra vesszük Európa leglátogatottabb futballstadionjait, amelyek nem csak a befogadóképességükkel, hanem a szurkolóik feltétel nélküli hűségével is kiemelkednek, ahol a telt ház alapvetés, a fanatizmus evidencia, és a garantált nézőszám a csapatok mögött álló legbiztosabb erő.
Chelsea vagy nem Chelsea? Ez itt a kérdés!
45 hónap, 1,6 milliárd euró csak játékosigazolásra, öt menesztett edző, két trófea. Ez a BlueCo-éra eddigi mérlege a Chelsea-nél – a Premier League harmadik, a világ ötödik legértékesebb keretével. Az már a Chelsea-groteszk része, hogy a két nagy győzelem, a Konferencia-liga és a klubvilágbajnoki cím, valamint a Todd Boehly regnálása alatt elért legjobb bajnoki helyezés után fél évvel lapátra tették Enzo Marescát, gyakorlatilag teljesen alaptalanul. Pedig már majdnem elhittük, hogy valami elindult a klubnál, hogy végre le vannak fektetve az alapok, hogy az elmúlt évek káosza után valahára termőre fordul a projekt. De úgy nehéz építeni a jövőt, ha azt sem tudjuk, hogy mit várunk tőle.
Stadionmustra 2026: Európa legnépesebb szurkolói birodalmai (második rész)
Monumentális arénák, építészeti remekművek, euró százmilliókat termelő gépezetek és a közösségi extázis legszilárdabb bástyái. Stadionok, ahol tízezrek képeznek egységet minden áldott héten. Sorozatunkban sorra vesszük Európa leglátogatottabb futballstadionjait, amelyek nem csak a befogadóképességükkel, hanem a szurkolóik feltétel nélküli hűségével is kiemelkednek, ahol a telt ház alapvetés, a fanatizmus evidencia, és a garantált nézőszám a csapatok mögött álló legbiztosabb erő.
Birodalom karanténba zárva: az orosz sport ellentmondásokkal teli elszigeteltsége
Közel négy éve, 2022. február 24-én indult a teljes körű orosz invázió Ukrajna ellen, amely azóta is meghatározza az európai nagypolitikát és felfoghatatlanul súlyos gazdasági ára van – miközben a legkonzervatívabb becslések szerint is több százezer emberéletet követelt és milliók életét nyomorította meg. Az utóbbi másfél-két évben a frontvonalak nagyrészt stabilizálódtak, a háború intenzitása azonban egyáltalán nem hagyott alább. Mindez természetesen a sportvilágra is jelentős hatást gyakorol. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a nemzetközi szakszövetségek, valamint a profi ligák és szervezetek politikai és üzleti alapon hozott, részben egymással is ellentétes döntéseinek hosszú távú következményei egyelőre beláthatatlanok.
.png-16:9.webp/1770469625019)
A magyar gólgyárosok alkonya harminc évvel „megelőzte” a világot
Míg a világfutballban a „kilencesek alkonyát” a labdarúgás elmúlt másfél évtizedének evolúciója hozta el, addig hazánkban a rendszerváltás után a klasszikus középcsatárok szinte teljesen eltűntek az európai térképről. Ebben a három évtizedes vákuumban mindössze három olyan karaktert találunk, akik képesek voltak nemzetközi szinten is érvényes választ adni a poszt egyre nehezedő kihívásaira. Három különböző sors, három különböző korszak és egyetlen közös nevező: született csatárok voltak.
Tessék, csak tessék, eldobható edzőt méregdrágán vegyenek!
Január első két hetében három topklub is kirúgta az edzőjét: a Chelsea Enzo Maresca, a Manchester United Rubén Amorim, míg a Real Madrid Xabi Alonso munkáját „köszönte meg”. Persze ha egy futballklub vezetősége elégedetlen az eredményekkel, vagy a csapat játékával (a kettő nem feltétlenül függ össze), akkor ez többnyire így szokott lenni, a legtöbb edzőváltás hírére már fel sem kapjuk a fejünket, sőt, gyakorta azon lepődünk meg, ha az adott mester a helyén maradhat. Ez az újévi „kirúgós” hullám is talán csak egymást felerősítve volt képes megdöbbenést kiváltani, pedig külön-külön is abszurd valamennyi eset – miközben iszonyatos pénzek égtek el a semmibe.
Őrült nagy szezont fut az Arsenal
Nagyon úgy fest, hogy Mikel Arteta hat évvel ezelőtt megkezdett állhatatos munkája idén végre termőre fordul Észak-Londonban, az Arsenal ugyanis története legerősebb szezonját futja – eddig. A bajnokságot stabilan vezeti, pontvesztés nélkül nyerte meg a Bajnokok Ligája alapszakaszát, versenyben van az FA-kupában, míg fél lábbal már a ligakupa döntőjében érezheti magát. Mindezt lehengerlően magabiztos játékkal, Európa legmasszívabb védekezésével érte el – de bármennyire is imponáló a teljesítménye, a kisördög mindannyiunkban ott motoszkál, vajon bírja-e a majd a csúcsterhelést a tavasz végéig?
Fel kell ébredni!
A Ferencváros csütörtök este 4–0-s vereséget szenvedett a Nottingham Forest otthonában az Európa-liga alapszakaszának utolsó körében, így nem jutott közvetlenül a legjobb 16 együttes közé. Ugyan Robbie Keane csapata veretlenül és garantált nyolcaddöntőt érő helyen futott neki az angliai megmérettetésnek, de előzetesen sem volt túl sok esélye arra, hogy kitűnő pozícióját megőrizze. A magyar bajnok végül 15 ponttal a tabella 12. helyén zárt, és a februári rájátszásban a bolgár Ludogorec lesz az ellenfele, amelyet augusztusban 3–0-s összesítéssel búcsúztatott a Bajnokok Ligája-selejtező 3. fordulójában, míg novemberben 3–1-re győzött le immár az El-ben.
Stadionmustra 2026: Európa legnépesebb szurkolói birodalmai (első rész)
Monumentális arénák, építészeti remekművek, euró százmilliókat termelő gépezetek és a közösségi extázis legszilárdabb bástyái. Stadionok, ahol tízezrek képeznek egységet minden áldott héten. Sorozatunkban sorra vesszük Európa leglátogatottabb futballstadionjait, amelyek nem csak a befogadóképességükkel, hanem a szurkolóik feltétel nélküli hűségével is kiemelkednek, ahol a telt ház alapvetés, a fanatizmus evidencia, és a garantált nézőszám a csapatok mögött álló legbiztosabb erő.
Hová tűntek a világklasszis csatárok? – A gólgyárosok alkonya a modern futballban
Na jó, legyünk igazságosak és méltányosak: a kérdés úgy pontos, hogy miért van egyre kevesebb belőlük. Hiszen természetesen léteznek még – de azok számára, akik évtizedek óta követik a labdarúgást, a mennyiségi különbség hatalmas kontrasztot mutat az 1990-es és 2000-es évek elképesztő csatárbőségéhez képest. Igaz, az elmúlt másfél évtizedben az összes többi poszt sokkal komplexebbé vált, és a játék evolúciójából következően is jelentősen megnehezedett a csatárok dolga, akiknek már régen nem csak a gólszerzés a feladatuk.