Zalaegerszegi TE: Szélsőséges teljesítmény és egy régi ismerős
Lezárult a 2020/2021-es OTP Bank Liga, így egyfajta szezonösszegzésként visszatekinthetünk a magyar élvonal csapatainak teljesítményére. Sorozatunk negyedik részében a Zalaegerszegi együttes évadját dolgozzuk fel.
Miután az előző tavaszon mutatott teljesítményével, jó focival stabilan bennmaradt a Márton Gábor vezette Zalaegerszeg, joggal bizakodtak az előrelépésben a kék-fehér együttesnél. Azonban a klub sajátos játékospolitikája miatt szinte a semmiből kellett új csapatot építeni. Ahogyan Sallói István, az együttes sportigazgatója fogalmazott, a feljutás után nem mertek hosszú távú szerződéseket kötni a játékosokkal, mivel nem lehetett tudni, hogy sikerül-e a bennmaradás, így aztán szerződése lejártával, vagy kölcsönjáték után végleg összesen 18 (!) futballista távozott a zalai megyeszékhelyről. A legnagyobb veszteség a gólkirály Radó András távozása, de ugyanígy hiányozhatott a Stieber Zoltán, Nikola Mitrovic, Bobál Dávid, Eduvie Ikoba, Tamás Krisztián vagy éppen Bolla Bendegúz.
Új csapatot kellett tehát építeni, mindezt új vezetőedzővel, mert Márton mester Székesfehérvárra tette át a székhelyét, a jóval nagyobb szakmai kihívásra (és bizonyára busásabb fizetésre) igent mondva. Helyettese a Kazincbarcikán épp csak megmelegedő Boér Gábor lett, aki 37 évével kis túlzással még a játékosok között is elfért volna, ám korábbi békéscsabai és győri munkássága után végre az élvonalban is bizonyíthatott.
A távozók helyére jócskán igazoltak is, a teljesség igénye nélkül, olyan futballistákat tudott magához csábítani a klub, mint a Barcelonánál nevelkedő, Tajti Mátyás, a rutinos erőcsatár Könyves Norbert, az Újpest korábbi csendes zongoracipelője Bojan Sankovic, a futball alapjait a holland PSV Eindhovennél megtanuló Kun Bertalan, az ígéretesen induló, de karrierjében kicsit megtorpanó Koszta Márk. Rajtuk kívül kölcsönvették a Ferencvárostól a technikás fiatal szélsőt Szánthó Regőt, Felcsútról pedig az ukrán szűrőt Artem Favorovot.
Biztató kezdet, hektikus folytatás
A mennyiség tehát megvolt, és első ránézésre a minőségre sem lehetett panasz. A szezont két döntetlennel kezdte a Boér-csapat, a MOL Fehérvár elleni hazai 3-3-at, a Mezőkövesdről elhozott ponttal (1-1) fejelték meg. Ezt követően ugyan a Ferencvárostól kikaptak otthon (1-2), de az MTK vendégeként bravúrgyőzelmet arattak (3-0). A DVTK 3-1-es hazai legyőzése után már stabilizálni látszódott a középmezőnyben a ZTE helyzete, de ezt a sikert három vereség követte a Honvéd (2-4), a Paks (1-3) és a Budafok ellen (1-2). Ezt a fajta októberi gyengélkedést feledtette, hogy ekkortájt Könyves Norbert bekerült a válogatott keretbe, sőt győztes gólt lőtt Szerbia elleni belgrádi (1-0) Nemzetek Ligája-mérkőzésen.
A gárda nyolc forduló után épp kiesőhelyen volt, de az ősz hajrájában nyújtott hektikus, ugyanakkor valamiféle módon mégiscsak kiegyensúlyozott (négy győzelem, négy vereség) teljesítményével a hetedik helyen várta a téli pihenőt épp olyan távol a dobogótól, mint a kiesőhelytől:
A csapat látványos meccseket játszott, 16 meccsen 28 gólt szerzett és ugyanennyit kapott, ám kissé kétarcúnak tűnt. Bárki ellen képes volt felvenni a versenyt, és bárkitől ki is tudott kapni. Sosem verték „bucira” a Zalaegerszeget, maximum kétgólos vereségeket szenvedtek (Paks 1-3, Budafok 1-3, Fehérvár 0-2), miközben két nagy különbségű győzelmet is magáénak tudhatott (MTK 3-0, Mezőkövesd 3-0). Könyves és Szánthó öt-öt gólig jutott, míg melléjük felzárkózott az a Zimonyi Dávid négy góllal, aki egyértelműen a szezon egyik nagy felfedezettje. Mint azt olvasóink sokan tudják, Zimonyit még a tavalyi Lipót Pékség SE elleni kupapárharcban fedezte fel magának a zalaiak stábja és a harmadosztályú együttestől a nyáron szerződtették az élvonalbeli tapasztalttal nem rendelkező, semmilyen akadémián nem pallérozódó 22 éves támadót. Ők hárman tehát a csapat góljainak felét szerezték az ősz folyamán.
http://legacy.bunteto.com/interju/mindenki-a-munkabol-jart-edzesre-interju-zimonyi-daviddal/
A tavasz tizenhét pillanata
A zalaiak 2021-es éve legalább olyan izgalmas és fordulatos volt, mint az azonos címet viselő, egykori szovjet tv-sorozat, más kérdés, hogy hasonló izgalmakról bizonyára lemondtak volna a csapat szimpatizánsai. Az átigazolási időszakban komoly távozója nem volt az együttesnek (Dragóner Filipet engedték el kölcsönbe Szombathelyre), míg az érkezők oldalán feltűnt a Fehérváron parkolópályára tett, korábbi horvát gólkirály Futács Márkó, valamint a Budapest Honvéd mellőzött középhátvéd Kálnoki Kis Dávid.
A Kispest vendégeként elért 2-2 után hazai pályán úgy játszottak 4-4-et a Pakssal, hogy abban a klub egész szezonja benne volt. Az idény egyik legemlékezetesebb mérkőzésén vezettek a zalaiak (1-0), a paksiak (1-2), majd ismét a hazaiak (4-3), hogy aztán egy, a 94. percben kapott gól miatt elbukjanak két pontot.
Mivel ezt követően három bajnokit újra elbukott a gárda, sorrendben a Budafok (1-3), a Puskás Akadémia (1-2) és a Kisvárda (1-2) ellen, a 22. fordulóra már úgy készülhetett, hogy csak több győzelmének köszönhetően állt a már kiesőhelyen tartózkodó Budapest Honvéd előtt. Némi levegőhöz jutottak az Újpest 3-0-s legyőzésével, és bár a kupában is eljutottak a negyeddöntőig, a bajnokságban továbbra sem jöttek az eredmények. A következő négy találkozón mindössze egy pontot szereztek Könyvesék (azt viszont a Ferencváros elleni 2-2 során), így a klubvezetés az edzőváltás mellett döntött.
[su_note note_color="#2e8b57"]
Felmentették a munkavégzés alól Boér Gábort és korábbi élvonalbeli gólkirályukat, a Kaposvárt az NB I-be feljuttató, majd onnan kiejtő Waltner Róbertet ültették le a kispadra a hátralévő mérkőzésekre, amelyek között több közvetlen rivális elleni kiesési rangadó hátra volt még. [/su_note]
Az ő kinevezése némileg a szurkolók érzelmeire is hatott, hiszen az egykori válogatott támadó a mai napig nagy népszerűségnek örvend Zala megyében. Más kérdés, hogy ő is kockáztatott, hiszen nem tett volna jót a szakmai megítélésének, ha edzői pályafutása elején a Kaposvár után a Zalaegerszeggel is búcsúzik a legmagasabb osztálytól.
A Waltner-éra kezdetén az együttes 2-0-ra megverte a közvetlen riválisnak számító Diósgyőrt, ám vereséget szenvedett az addigra szintén edzőváltáson átesett Honvéd ellen (0-1). Ezt követően Pakson szereztek értékes pontot (1-1), majd hatalmas verést mértek odahaza a Budafokra (5-0) és az ezüstéremért harcoló Puskás Akadémiára idegenben (4-1).
Az utolsó előtti fordulóban a Kisvárda vendégeskedett Egerszegen és a rémesen unalmas 0-0 azt jelentette, hogy a ZTE FC újabb évvel meghosszabbította élvonalbeli tagságát. A mérkőzés egyetlen pozitívuma, hogy ekkor már a szurkolók is jelen lehettek. Az utolsó körben ismét egy gólokban gazdag találkozón 5-4-re kikaptak a kupagyőztes Újpest vendégeként, de ez már nem osztott, nem szorzott, a magyar bajnokságnak viszont jó reklámot csinált.
Fent és Lent
+ Bennmaradás.
Az újjáépített csapat bennmaradása mindenképp a pozitívumok közé emelendő.
+ Zimonyi Dávid felfedezése és csapatba építése.
Az ő története is egyértelműen azt mutatja, hogy érdemes az alsóbb osztályban is nézelődniük a profi csapatoknak, mert néhány csiszolatlan gyémántra lelhetnek.
+ A kölcsönjátékosok.
A klub jól válogat az elérhető és játéklehetőségre vágyó fiatal kölcsönjátékosok között: az előző évben Tamás Krisztián és Bolla Bendegúz robbant be a köztudatba, idén Szánthó Regő szerzett egyszezonnyi rutint az élvonalban kék-fehérben, és elmondhatjuk, élt is vele.
- A kiegyensúlyozott teljesítmény hiánya.
Szélsőséges teljesítmény, győzelmek és vereségek kiszámíthatatlan váltakozása jellemezte az együttest.
- 16 vereség.
A háromkörös bajnoki lebonyolításban ez azt jelenti, hogy majdnem a mérkőzések felét elveszítette a Zalaegerszeg. Ennek csökkentése valószínűleg cél is jövőre.
- Ificsapattal a Kisvárad ellen.
A Magyar Kupa kisvárdai negyeddöntőjére az NBIII-as tartalékcsapatát küldte el a klub, a fiatalok pedig 6-1-es vereséget szenvedtek. Ha a Diósgyőrt az előzőekben megróttuk a sportszerűtlen viselkedésért, meg kell említeni azt is, hogy a ZTE nem növelte sem önmaga, sem a Magyar Kupa presztízsét ezzel a lépéssel. De ebben az esetben szakmai okok mögé el lehet bújni, mondván a kupaszereplésnél fontosabb volt a bennmaradás kivívása az NBI erőltetett menetű hajrájában.
Mi várhat a ZTE együttesére?
Nagy jóstehetség nélkül megállapíthatjuk, idén nem kell akkora újraépítésre vállalkoznia a szakmai vezetésnek, mint tavaly ilyenkor. Waltner Róbert a bennmaradás kiharcolásával a szerződése meghosszabbítását is elérte, így edző van, a játékoskeret pedig most nehezebben szétszedhető, mint egy éve. Erősíteni persze kell, főként a védelem nem állt sokszor a helyzet magaslatán ebben a szezonban.
Nagy kérdés, meg tudják-e tartani a kölcsönjátékosok közül a remeklő Szánthó Regő és Artem Favorov játékjogát, mert egyértelműen kulcsemberei voltak a csapatnak, ugyanakkor az anyaklubjaik (Ferencváros, Puskás Akadémia) a felkészülés kezdetén számolnak velük. A bajnoki hajrában korábbi végre önmagát idéző Futács Márkó maradása korántsem biztos, rebesgetik, hogy a helyére visszatérhet a balul elsült légiós-szereplése után Bobál Gergely. A csapatkapitány Bobál Dávid testvére nyáron igazolt Zalaegerszegről a portugál élvonalbeli CD Nacional csapatához, azonban mindössze két bajnokin lépett pályára, csapata pedig kiesett Liga NOS-ból.
(Fotó: ZTE FC)
A szétszéledt keret tanulságai
Amit minden jelenlegi és leendő ZTE-játékosnak érdemes megfontolnia, a 2019/2020-as idényben kulcsszereplő, ám a klubot elhagyó futballisták közül szinte mindenkinek nehezebb vagy rosszabbul sikerült évadja volt az idén, mint amilyen tavaly Zalaegerszegen volt.
Nézzük meg, a nyáron távozó, 2019/2020-as idényben a ZTE színeiben tíznél több bajnoki mérkőzést játszó futballisták milyen szezont zártak:
33 meccs a 2019/2020-as szezonban – Radó András: 35 bajnokin kezdett, s 13 gól mellett 7 gólpasszt jegyzett, mégis kudarcként tekinthet az idei évadra, hiszen friss NB I-es gólkirályként képtelen volt feljutáshoz segíteni a Vasast a másodosztályban.
32 meccs – Nikola Mitrovic: Vezéregyénisége volt az Újpestnek: többször viselte a csapatkapitányi karszalagot, 29-szer kezdőként, egyszer csereként lépett pályára a bajnokságban és oroszlánrészt vállalt a Magyar Kupa-győzelemben is.
29 meccs – Bobál Gergely: Két mérkőzést kapott a portugál élvonalból búcsúzó C.D. Nacional együttesében.
27 meccs – Bolla Bendegúz: Egyénileg jó szezont zárt: a MOL Fehérvárban rendszeresen találkozhattunk a nevével a kezdő tizenegyben, csapatkapitányként részt vett az U21-es Európa-bajnokságon, meghívót kapott a felnőtt válogatott Eb-re készülő bő keretébe. Csapatszinten azonban lehet hiányérzete, mivel a bajnokságban bronzéremmel kellett beérnie, az U21-es Eb-n pedig nulla ponttal és mínusz kilences gólkülönbséggel végzett a válogatottal a csoport utolsó helyén.
26 meccs – Kocsis Gergő: Ugyan a szezon nagy részében rendszeres játéklehetőséget kapott, utolsó helyen végzett csapata a lengyel bajnokságban, így búcsúzott az élvonaltól.
25 meccs – Eduvie Ikoba: A hórihorgas amerikai támadó a Fortuna Liga alapszakaszában többnyire csak csereként kapott lehetőséget, a rájátszásban azonban már számítottak rá a hatodik helyen záró Trencin együttesében.
22 meccs – Stieber Zoltán: Nagyjából a bajnoki idény felét ki kellett hagynia betegség vagy sérülés miatt a bennmaradásért sokáig küzdő Újpestnél – nem lehetett ott a keretben sem a Magyar-kupa elődöntőjében, sem a fináléban.
17 meccs – Barczi Dávid: Közel fél évig csapat nélkül tengődött, novemberben igazolt Mezőkövesdre, ahol összesen két mérkőzésen lépett pályára – utoljára decemberben, épp a ZTE ellen.
17 meccs – Tamás Krisztián: Alapemberként nem sok sikerélménye lehetett a bennmaradást az utolsó előtti fordulóban kiharcoló Honvéd színeiben.
13 meccs – Fanos Katelaris: Ciprusi ezüstérmet ünnepelhetett az Apollon Limassollal, de a szezon jelentős részét csak a kispadról figyelhette, csapata 36 bajnokiján csupán hétszer volt a kezdőcsapat tagja.
11 meccs – Bőle Lukács: Akárcsak Barczi, ő is sokáig csapat nélkül maradt, majd januárban a Honvédhoz igazolt, ahol épphogy kiharcolta a bennmaradást.
10 meccs – Devecseri Szilárd: A bajnokság elején a védelem oszlopos tagja volt az NB II-es Haladásban, február óta azonban sérülés miatt egyszer sem volt a keret tagja a 11. helyen záró szombathelyi együttesben.
[su_note note_color="#2e8b57"]
Láthatjuk a felsorolásból, hogy valóban kevés olyan tavalyi kulcsember van, aki új csapatában egyénileg és csapatszinten is pozitív idényt zárt. A jelek szerint Zalaegerszegen minden adott ahhoz, hogy egy futballista jól érezze magát a bőrében, és ha ez a szellemiség megmarad, a következő idényben nemesebb célokért is küzdhet a gárda, mint a kiesés elkerülése, ehhez pedig valószínűleg már most monitorozza Sallói István sportigazgató és csapata a megszerezhető magyar fiatalokat. [/su_note]
A sorozat részei:
Szerző
